A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 4. szám - A bírósági végrehajtók díjazása. (Befejező rész.)

14 A J O GL nek intézkedéséhe ütköző birói határozatok ellen fellebbezéssel élhet. 23. sz. Az ügyvédi dijak megállapítására vonatkozó birói határozat ellen a peres felek képviselői saját nevükben jogorvoslattal élhetnek. 24. sz. Az 1877 : VIII. törvénycikkben megszabott mértéken télül kikötött és megfizetett kamatok, habár azok a most idézett törvény hatályba lépte után járnak is le és sem jogérvényes ítélettel sem peregyezségileg eleve megállapítva nincsenek, az adósnak a perben tett beszámítási kifogása következtében a kölcsöntőke törlesztésére rendszerint be nem számithatók. — Az ingatlanra vonatkozó s törvény szerint érvénytelen zálogszerződésnél a zálogtárgynak a törvényes kamatmértéket meghaladó évi hasznai a kölcsöntőke lerovására be nem tudhatók. 25. sz. Az elárverezett ingatlan vételárának felosztásánál a végrehajtási és árverési kérvény költségei előnyös tételkép nem sorozhatok. 26. sz. Oly esetben, midőn az életbiztosítási dij nem évi, hanem rövidebb (féléves, évnegyedes vagy hónapos) időszakokban fizetendő, a biztosított, habár magát az egész első évre eső dij fizetésére kötelezte, nem tartozik az első év folyamán lejárt összes díjrészleteket megfizetni. 27. sz. Azon félnek, ki az alapperbeli Ítélet ellen ügyvéd mulasztása miatt már perújítással élt, a perújítás új bizonyítékok alapján megengedhető. 28. sz. Ha a magánokirat az irni, olvasni tudó kiállító sajátkezű aláírásával van ellátva, a kölcsönt tartalmazó magánokiratokon (adósleveleken) kivül minden más okirat tartalmának valóságát, ha az tagadásba vétetett, nem az, ki arra hivatkozik, hanem annak ellenkezőjét, vagyis azt, hogy a tartalma nem való, a kiállító köteles bizonyítani. 29. sz. Az 1881 : LIX. t.-c. 6. §-a a telekkönyvi rendelet I. rész 3. §-ának 1. pontja alá tartozó, telekkönyv kiigazitását tárgyazó keresetekre nem alkalmazható s azok ezentúl ís a telekkönyvi hatóságok, következésképen esetleg a kir. járásbíróságok illetőségéhez tartoznak. 30. sz. Ha a kath. lelkész részéről párbérszolgáltatás iránt folyamatba tett ügyekben panaszlott fél a kötelezettségi alap jogosultságát támadja meg, illetőleg midőn az a kérdés vált vitássá, ha vájjon a párbérszolgáltatás ingatlan birtokhoz kötött dologi teher vagy pedig személyes viszonyokon alapuló kötelezettség természetével bir-e ? az ügy eldöntése a polgári bíróságok hatásköréhez tartozik. 31. sz. Az magában véve, hogy egyes helyeken a visitatio canonica feljegyzései szerint a párbér minden ház vagy telek után szolgáltatik ki, nem képez alapot arra, hogy a kérdéses helyeken a párbér ingatlanokon nyugvó dologi tehernek tekintessék. 32. sz. Azon körülmény, hogy a követelés a kereset benyújtásakor még n°m járt le, nem szolgál akadályul a követelés megítélésére akkor, ha a teljesítési határidő és feltétel a per folyama alatt, az elsőbirósági ítélet hozatala előtt bekövetkezett. •33. sz. Értékpapír fogalma alá nem eső közönséges kötelezvény elveszése esetében a kötelezett a tartozás fizetésében a megsemmisítést kimondó határozat hozatala előtt is marasztalható, — kívánhatja azonban, hogy a megsemmisítési határozat jogerőre emelkedéséig a tartozási összegnek birói letétbe helyezésére feljogosittassék. 34. sz. Valamely hagyatékhoz tartozó ingatlan javakra, vagy jelzálogilag biztosított követelésekre az örökös ellen a tkvi rendt. 74. §-a értelmében nyert zálogjog már az által, hogy az igy terhelt javak vagy követelések az adóstól különböző más személynek adatnak át, jogi hatályát veszti. 35. sz. Oly községekben, melyekben már a Mária Teréziái úrbér egyidejűleg végre nem hajtatott, hanem a lakosok a volt földesuraság által az úrbér behozatala idejében vagy azután telekaránylag meghatározott mennyiségben bel- és kültelki állományokkal láttattak el és ezen állományok az úrbéri viszony megszüntetéséig telki hányad arányában járó úrbéri tartozások szakadatlan teljesítése és a közterhek szakadatlan viselése mellett birattak, az úrbér tényleg behozottnak tekintendő, s ily községekben, ily állományokra nézve a maradványföld-váltság felszámításának az 1871:LIII. t.-c. 22. §-a /?) pontjának szem előtt tartása mellett is van helye. 36. sz. A zálogváltási jognak feljegyzését azon alapon, hogy a feljegyzéssel terhelt jószág nem zálogtárgy, illetőleg, hogy azon ingatlanra az inseriptio arra ki nem terjed, a zálogváltási pert megelőzőleg érvénytelenség miatt törlési keresettel megtámadni nem lehet. — Azonban annak birói kimondását, hogy a zálogvisszaváltási jog telekkönyvi feljegyzésével terhelt ingatlan nem képez zálogtárgyat, illetőleg, hogy azon ingatlanra az inseriptio át nem terjed, a zálogváltó per megindítása előtt is bármikor lehet az illetékes bíróságoknál önálló keresettel szorgalmazni. — Ha a birtokbiróság a kereseti kérelemnek helyt ad, ennek folyományaként alperest a feljegyzés törlésének tűrésére is kötelezheti s a jogerős Ítélet alapján a végrehajtás elrendelhető. 37. sz. Magyarország erdélyi területén fennálló unitárius egyházi bíróságoknak hatásköre házassági válóperekben kiterjed az ország egyéb részeiben lakó unitáriusokra is. 38. sz. Az 1881 :LX. t.-c. 119. §-a rendelkezésének ellenére a tárgyalás után azonnal meg nem hozott, ki nem hirdetett, hanem kézbesített végzés ellen 3 napon túl, de 8 napon belül beadott felfolyamodás elkésés indokából vissza nem utasítható. 39. sz. Oly adásvételi szerződés alapján, melyben az eladott ingatlanra zálogjogilag bejegyzett adóssság iránt a szerződő felek nem intézkedtek, azon esetben, ha bíróilag megállapítható az, hogy az eladó az eladott ingatlant tehermentesen kötelesavevőnek átadni és a vevő kimutatja, hogy a vételár megfizetése által ismételt fizetés veszélyének van kitéve, az eladó a vételárnak vagy a vételár hátralékának feltétlen fizetését saját kezeihez mindaddig nem követelheti, mig a bejegyzett zálogjog törlését nem eszközli. Bizonyos körülmények között azonban, nevezetesen akkor, midőn a vevő a zálogjoggal terhelt ingatlant már birtokolja, követelheti az eladó a vételárnak birói kézhez való letételét és a biró a fenforgó viszonyok tekintetbe vételével kötelezheti a vevőt, hogy a vételárt, mindamellett, hogy a zálogjog fennáll, birói kézhez fizesse le. 40. sz. Az állam kártalanítással tartozik akkor, midőn egy törvényszerűen fennálló rév közelében, nevezetesen egy inértföldön belül, állandó hidat építtet és ez által a révvámjog értéktelenné válik. Tartozik ezzel a kártalanítással akkor is, ha a szabad közlekedést az épitett hídon ingyen engedi meg. 41. sz A házasság tartama alatt egyik házastársnak sincs joga a másik házastárs ellenében a közszerzeméuy megosztását, avagy biztosítását követelni. 42. sz. Ha az örökhagyó hitelezője az örökség birtokbavétele, avagy birói átadása előtt kivánja követelését a törvény útján érvényesíteni, tartozik a meghalt adósnak valamennyi örököseit és az ismeretlen örökösöket is ügygondnok által perbe idéztetni. 13. sz. A törvényes osztályrészre (kötelesrészre) jogosultnak a kötelesrészhez való joga, ha annak érvényesítése előtt meghalt, átszáll az ő örököseire. 44. sz. Az 1881 : LIX. t.-c. 6. §-a első bekezdésében foglalt intézkedés nem terjed ki azon keresetekre, melyek valamely bekebelezett követelés behajtása céljából nem a személyes adós, hanem a telekkönyvileg terhelt ingatlan tulajdonosa ellen, a jelzálogokból leendő kielégítés végett indíttatnak ; hanem az ilyen keresetekre is az 1868: L1V. t.-c. 44. §-a második bekezdésében foglalt azon rendelkezés alkalmazandó, mely szerint ezek a keresetek, felperes választásához képest alperesnek vagy személyes bírósága, vagy pedig azon biróság előtt érvényesíthetők, melynek területén a telekkönyvileg terhelt birtok fekszik. 45. sz. A telekkönyvi igazolási határidő elmulasztása alapján kért törlésnek megtagadására okul nem szolgálhat az, hogy előjegyzést nyert fél a törlés iránti kérvény beadása után, de a kérvény következtében kitűzött tárgyalást megelőzőleg igazolási keresetét beadta. 46. sz. A szölödézsmaváltság azon részletei, melyek az árverés napját megelőzőleg három évnél régibb időre maradtak hátralékban, a dézsmaváltsággal terhelt szőlőbirtoknak árverésen befolyt vételárából a jelzálogos hitelezők követelései előtt nem sorolhatók. 47. sz. Szülők részéről tett azon végrendeleti intézkedés, mely szerint a kiskorú gyermekükre hagyott vagyon tekintetében akként rendelkeznek, hogy e vagyon — és pedig vagy azzal a kifejezéssel »hogy a gyermek kiskorúságában beállható elhalálozása esetében« — vagy azzal a kifejezéssel »hogy a gyermek nagykorúságának elérte, vag} a leánygyermek férjhez menetele előtt bekövetkezendő kimúlta esetében« — egy megnevezett harmadik személyre szálljon, a gyermek törvényes osztályrészére ki nem terjed ; következőleg a reá akként hagyott vagyon azon értéke erejéig, mely törvényes osztályrészének megfelel, sem a gyermek végrendelkezési jogát egyáltalában nem korlátolhatja, sem a gyermek végrendelet nélkül elhalálozása következtében beállott törvényes öröklés érvényesítésének akadályul nem szolgálhat. Ellenben a hagyatéknak azon értékére nézve, mely a gyermek törvényes osztályrészét meghaladja, a szülők teljes szabadsággal jelölhetnek ki nemcsak serdületlen vagy serdült, hanem nagykorú gyermeküknek is utóörököst; s következve az erre irányzott helyettesitési intézkedésük az örökségre hivatott gyermek végrendelkezési jogát, a hagyaték utóbb emiitett része tekintetében kizárja. 48. sz. A közös tulajdont képező telekkönyvi jószágtestből egyik tulajdonostársat illető jutalékra szerzett zálogjog ki nem terjed egy másik tulajdonostárs jutalékára is csupán az által, hogy ez utóbbit a terhelt jutalék tulajdonosa a zálogjog bejegyzése után tulajdonul megszerzi, akár volt a megszerzett jutalék zálogjoggal terhelve, akár nem. 49. sz. A kir. Curia a kir. itélő táblának oly végzését, melyet külföldi biróság elmarasztaló határozatára alapított végrehajtási kérelem felett hozott, nem vizsgálhatja felül, habár annak tárgyát a viszonosság fenn- vagy fenn nem forgása kérdésének eldöntése is képezi. 50. sz. Az a jelzálogos hitelező, a ki a sorrendi tárgyalásra szabályszerűen megidézve vagy a sorrendi végzésről értesítve lett abból az okból, mert a fizetési sorrend megállapításánál a telekkönyvi elsőbbség figyelmen kivül hagyásával mellőztetett, rendszerint nincsen jogosítva követelését külön peruton érvényesíteni az ellen a hitelező ellen, a kinek követelése az ő mellőzésével soroztatott és kielégítést nyert.