A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 51. szám - Ubi potentes dissident, humilles laborant. (A szegény ember iszsza meg a levét a hatalmasok versengésének.)

A JOG. 391 a birói helyszíni fölvételt okvetlen követelik, a mi ideje még megmarad a hétből, azokat a napokat teli tűzi tárgyalással. Ily körülmények között kétféle raethodust követhet a biró a tárgyalás kitűzésénél, vagy hosszúra nyúlnak a terminusok a miatt, mert egy biró kevés tárgyalási napon olyan sok pert le nem tárgyalhat; vagy kitűzi a pereket, akármennyi van a rendelkezés alatti napokra s ekkor egy napra van 20-30 tárgyalása is. A b.-hunyadi járásbiró az év elején mint új ember, az első methodust követte, a miért feljajdult valaki álnév alatt az »Ügyvédek Lapjában« és körülbelül felsőbb helyről is figyelmeztetve lett, mert mostanában meg rövidek a terminusok, de egy napra annyi ügy van, hogy azt alaposau elintézni csak rendkívüli erőfeszítéssel lehet, ha ugyan lehet. Leírok egy tárgyalási napot pl. 1892. november 9-ikét. Nem színezem én, ugy irom, a hogy van. Váróterem, az nincs a b.-hunyadi járásbíróságnál, hol naponkint 100-ával várakoznak az emberek az igazságra (a vasúti kincstár még a bakterházaknál is várótermeket készit a közönség számára); minélfogva a tárgyaló szobában egyszerre bent van 30—40 ember. A tárgyalás szóbeli, egyszerre beszél 8 —10 ember is, 3 — 4 asszony nyelvel egyszerre. Valódi szóbeliség! A büdös tömeg között áll öreg ur reszkető inakkal (szék az egy sincs, már t. i. a közönség számára); a ruhafogas éles keresztfáján az ügyvéd ül, míg t. i. kibírja a fogas élit ; egy szoptatós asszony verejtéket izzad kínjában, gyötrelem rátekinteni, mert régóta várván az igazságot, otthon maradt csecsemője számára fájdalommal feszülnek emlői; a fás szekrényben 3 ember ül, egyik alszik ; egy-két ügyvéd bolyong a tömegben. Sort vár mindenik és az az egy biró nem tudja hirtelenében, vájjon az ügyvéd urnák, a szoptatós asszonynak, a reszkető lábú öregnek tegyen-e eleget előbb, avagy a büdös tömeget ritkítsa, melyben vannak a havasról lejött ős gorillák is, kiknek keze fején s az ujjai között szarunemű páncélpiszkot láthat az ember, melyet késsel faraghat, mert életébeu még soha sem mosdott. Xéha ritkul a tömeg, majd ismét sűrűsödik. Délután egy órakor hazajövök, még ekkor 35 embert számláltam meg a biró nyakán. Ezek többnyire, kilenctized része Írástudatlan, értelmetlen emberek, kikkel három annyi időbe kerül a tárgyalás. Délután visszamegyek, nekem is maradt tárgyalásom délutánra. Hat órára vége mind a 29 tárgyalásnak, ennyi volt kitűzve. A nap eltelt egészen. Már most mikor dolgozik az az ügyvéd, ha az egész napot a bírósági helyiségben kell, hogy töltse; mikor vezeti a járásbiró azt a 2ö-féle jegyzéket és naplót, melyet a törvény reá bizott, mikor és mi módon gyakorolja a felügyeletet és ellenőrzést bírósága felett, stb. stb. ? ? Ide jöjjön s itt üljön egy hétig bár a ki segíteni tud és akar a mi dolgainkon, szerezzen maga tapasztalatot; mert annak, a ki ismeri a mi helyzetünket, mint a biró, nem hisznek, az ügyvéd panasza pedig spicliskedés számba szokott menni. Más bíróságok el vannak látva kényelmesen ; a fővárosi hivatalnok épen nagy ur, ami az ő szabályos munkakörét illeti; mindenütt kisebb a szükség személyzetben, helyiségben, mint nálunk, mert másutt inkább voltak szószólói és képviselői a vidék igazságügyének, nálunk a humilesek csendesen húzzák a jármot, ha nem birják is, egy helyben. Egy jegvző okvetlenül szükséges, a ki vezesse bár a bagatelle pereket s kisegítője legyen a járásbirónak a tekintetben, hogy az általános felügyeletre is jusson idő ; a járásbíróság polgári osztálya okvetlenül szükségli ezt a jegyzőt vagy aljegyzőt. Mindent összevéve 2 aljegyző, 1 telek könyvvezető s még 2 díjnok okvetetlenül szükséges e járásbíróságnál. A mig az ügyforgalomnak megfelelő létszám ki nem pótoltatik, semmiféle hatalom se segit e bíróságon, a nyomorúság tovább tart megszakítatlanul. Alapos vizsgálatot és orvoslást kérünk. A közönség sokáig nem tűrheti ezt az állapotot. Dubius. Vegyesek. Hodossy Imre tiszteletére a főváros ügyvédi kara folyó hó 11-én nagyszabású ovációt rendezett, melynek célja volt Hodossyt rábírni arra, hogy a jövő évben megújuló kamarát választással szemben újra elfogadja az elnöki jelöltséget. Délelőtt 11 órakor a kar szine-java oly nagy számban sereglett össze az Újvárosház I. emeleti termében, hogy az zsúfolásig megtelt. Az értekezlet elnökéül Unger Alajost, jegyzőül S i k Sándor dr. választotta meg. Rövid tanácskozás után lelkes egyhangúsággal elhatározták, hogy küldöttség kiküldése helyett az összes jelenlevő kamarai tagok közvetlenül a gyűlésből testületileg elmennek Hodossy Imre lakására és ott Unger Alajos mindnyájuk nevében tolmácsolja óhajukat. Az impozáns menet mindenütt feltűnést keltett az utcákon, melyeken keresztül haladt. Hodossy lakására érve, ott valósággal megható jelenet játszódott le A küldöttség ama tagjai, kik elfértek, kört alakítottak a lakás nagyobb termében, melyből U n g e r Alajos előlépvén, a jelenlevők melegen nyilvánuló lelkesedése és folyton kitörő tetszésnyilatkozatai között hosszú beszédet intézett Hodossy Imréhez, melyben kérve kéri a kör és az ügyvédi kar érdekében, hogy azon szándékát, a mely szerint jövőben a kamara elnökségére vállalkozni többé nem hajlandó, változtassa meg, mert a kamara tagjai egyedüli megnyugvást csak abban találnak, ha az ügyvédi kar érdekei továbbra is az ő kipróbált erejű vezéri kezeiben összpontosítva maradnának ! Hodossy Imre meghatottan válaszolt. Megköszönte kartársainak a bizalomnak és ragaszkodásnak e manifesztálását, de hang súlyozta, hogy elhatározása, mely szerint elnöki tisztre többé nem vállalkozik, saját hosszú és aggodalmas megfontolásainak eredménye. Nehezen érlelődött meg benne ez az elhatározás és magának esik az legnehezebben, mert elnökségének másfél évtizede alatt kartársai részéről mindig szeretetet és ragaszkodást tapasztalt a kar inkább családi körében, a választmányban pedig mindig látott versenyt a munkáért, de sohasem versenyt az elismerésért. Tagtársai szeretete a legnagyobb kincs, mit életében magának megszerzett. Ő első sorban ügyvéd. Es minden ízében ügyvéd. E hivatáshoz ragaszkodik, e hivatás magasztosságától át van hatva és bármely állásban legyen bármikor életében, az ügyvédség eszményi hivatásának érdekeit mindig fogja szolgálni. A nem várt és rá nézve teljesen meglepő jelenet oly hatással van reá, hogy ez a pillanat semmi döntő elhatározásra nem alkalmas. Ezért csak annyit jelent ki, hogy a mai benyomások után a kérdést rekonsziderálni fogja és hogy végleges, megmásithatlan elhatározását legközelebb fogja közölni a karral. E kijelentést viharos éljenzés és általános lelkesedéssel fogadták az összes jelenlevők. Ezután szívélyes magánbeszélgetésbe bocsátkozott Hodossy Imre a kartársakkal s igy végződött ez az ováció, mint egy megható ügyvédi családi ünnepély. A büntető ügyviteli szabályok ellen. A budapesti ügyvédi kör választmányához dr. W o 1 f Vilmos ügyvéd a következő sürgős indítványt terjesztette be: Tekintetes választmány! Az igazságügyminister által kiadott biiutető ügyviteli szabályok, melyek 1893. január 1-én lépnek életbe, egyes intézkedéseiben anynyira sértik a védelem szabadságát s annyira lealázok az ügyvédi karra, hogy ezekkel szemben állást kell foglalnunk, mert ha az ügyviteli szabályoknak 128. és 134. § ai módosulást nem szenvednek, lehetetlenné lesz téve bűnügyi védelmek elvállalása, lehetetlenné lesz téve, hogy a védőügyvéd védence érdekében mindazon lépéseket megtehesse, melyeket a védelem szempontjából teljesítenie kell, ha a reá ruházott feladatnak és kötelességnek lelkiismeretesen eleget akar tenni. A vizsgálat általános és feltétlen nyilvánosságát sürgetjük évek óta és most egyszerre azt látjuk és azon szomorú tapasztalatra ébredünk, hogy a legreakcionariusabb intézkedésekkel a bűnügyet a titkosság sűrű homályába boritják, csak az ügyész és a bíróság tudhatja mi van az aktákban, védőnek semmiféle értesítés nem adatik, semmiféle betekintés meg nem engedtetik, mert az ügyviteli szabályok egyáltalán védőt nem ismernek, csak ügyfélről tesznek említést. Az ügyviteli szabályoknak különösen két szakaszára hivom fel a választmány figyelmét: A 128 §. akként intézkedik: »Az iktató büntető ügyek állásáról csak a bíróság és kir. ügyészség tagjainak hivatalos célokra adhat felvilágosítást vagy bizonylatot, magánfél, ha kívánja, egyedül arról értesítendő, hogy valamely általa tüzetesen megjelölt büntető ügy vagy kiadmány megérkezett-e a törvényszékhez vagy sem.« A 134. §. pedig igy szól: »Az irattárnok büntetőügyi iratok megtekintését és lemásolását az ügyben érdekelt magánfélnek csak a törvényszéki elnök irott utasítására engedheti meg. Azokat az ügyfeleket, kik az eljárási szabályok szerint az iratok megtekintésére joggal birnak, e részben tett kérelmükké! az ügy állásához képest a vizsgálóbíróhoz, az előadóhoz, vagy a törvényszék elnökéhez utasítsa az irattárnok. A kir. ügyészség tagjait az iratok megtekintésére és átvételére nézve a bíróság tagjaival egyenlő jogok illetik. Azt hiszem, ha semmi más, e két szakasz egymagában elegendő arra, hogy a védelem szabadsága ellen elkövetett legújabb merénylet, a védői jogok ily durva megsértése miatt az ügyvédi kar azonnal lépjen sorompóba s ne nézze tétlenül jogainak megfosztását és tekintélyének lealázását. Indítványozom tehát, méltóztassék sürgősen választmányi ülést összehívni és elhatározni, hogy az ügyviteli szabályoknak sérelmes intézkedései megváltoztatása céljából vagy rendkívüli közgyűlés hivassék össze, vagy pedig sürgős felirat intéztessék az igazságügyministerhez. — A budapesti ügyvédi kör az indítványt sürgősen kiadta a működő bizottságnak, mely a folyó hó 12-én tartandó választmányi ülésben tesz jelentést és ugyanakkor fognak a további lépések megbeszéltetni. Ugyancsak az ügyviteli szabályok tárgyában dr. V i s o n t a i Soma országgyűlési képviselő interpellálni fogja az igazságügyministert. Altalános jogsegélyzö egyesület. Bécsben egy ily című egyesület megalakításán fáradoznak néhányan, élükön Coronini gróffal. Az egyesület célja hasonló a poliklinikáéhoz: segítséget és pedig jogi segítséget nyújtani a szegényeknek, kik ügyeik védelmével nem bizhatnak meg ügyvédeket. Az egyesület akkor fogadja klienseit, a mikor ezeknek legtöbb idejük van arra, hogy peres ügyeik után járhassanak, vagyis akkor, mikor feltehető, hogy az illetők hivatalukban, üzletükben, műhelyükben, stb. elfoglalva nincsenek. A konzultálás hivatalos órái tehát — legalább a terv szerint — 7 — 9 óra délelőtt és 12—2 óra délután. Az egyesület elé kerülő ügyeket négy osztályba sorozzák. Az osztályok, melyekben egy ügyvéd, fogalmazó és több joghallgató dolgozik, egészen külön működnek, külön fogadják a klienseket, külön intézik el ügyeiket s csak a legfontosabb ügyekben tartanak közös tanácskozást. Valamennyi osztály élén az ezzel megbízott ügyvéd