A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 49. szám - A Pallas Nagy Lexikona

196 megindult, a csendőrök előtt először tagadta, hogy a halva talált gyermeket ö szülte volna s csak ismételt kérdések után ismerte be, hogy az árnyékszékben rosszul letr, öntudatlan állapotba jutott s midőn magához tért, tapasztalta, hogy gyermeket szült s ez az árnyékszékbe esett, ezt azonban szégyenlette másoknak megmondani, de gyanuokúl merült fel az is, hogy vádlott az árnyékszékbeni szülés idejét vasárnapra, vagyis április -i ára állította, holott L. Zsuzsánna, K. Zsuzsi, V. Jánosné, M. Erzsi, B. János, M. Antal és özv. S. Józsefné tanuk vallomásából az tűnik ki, hogy terhelt K. Mária, nem mint állítja, ápril 3-án árnyékszékben, hanem ápril l-e és 2-a közötti éjjel vagy hajnalban a cselédszobában levő ágyában szülte és innen vitte ki a gyermeket az árnyékszékbe, a hova az orvosi vélemény szerint is már halva kerülhetett. Minthogy azonban terhelt K. Mária tagadja azt, hogy a gyermeket szándékosan ölte volna meg s tagadja azt is, hogy a teát és a lábvizet magzatának elhajtása céljából használta volna, mert ezeket L. Zsuzsanna szakácsné ajánlatára, mint ártalmatlan szereket rosszulléte miatt orvosságként használta, a mit ez utóbbi megerősít. Minthogy továbbá a boncvizsgálat alapján kiállított n. 2-/. alatti orvosi vélemény 30. n. t. a. pótvélemény, valamint a n. 8-/. t, a. levő törvényszéki orvosi felülvélemény szerint a gyermek csak 7 vagy 8 hónapig lehetett az anya méhében, életképessége alig feltételezhető, mert fejletlen volt, azt pedig, hogy élve vagy halva született-e, a hulla rothadása miatt megállapítani egyáltalán nem lehet, de a u. 2-/. alatt levő vélemény I. és II. pontjaiban foglaltaknál fogva biztosabban állitható, hogy az mint nem egészen érett »a legnagyobb valószínűséggel halva született«, sőt még ha élve született volna is, »életgyengeség okozhatta a halálát«, rajta semmi külerőszak nyoma nem találtatott, ezek szerint tehát a vád 'árgyává tett gyermekölés bűntettének tényálladéka meg nem állapítható. Minthogy továbbá a terhelt által használt tea és lábviz a 44 t. a. orvos-szakértői vélemény szerint a magzat elhajtására magukban és együttvéve alkalmas szerek nem voltak és semmi adat nem merült fel arra nézve, mintha terhelt magzatának elvetélése céljából valamely külerőszakkal járó műtétet végzett volna avagy végeztetett volna. Minthogy végre a terhelt ellen felmerült, fennebb elősorolt gyanuokok ölés nélkül csupán szégyenérzetből eredhettek és nem oly nyomatékosak, hogy azoknak alapján terheltet továbbra is fogva tartani s vád alá helyezni lehetne, mert előrelátható, hogy terhelt végtárgyalás megtartása esetében is felmentő Ítéletben részesülne: Mindezeknél fogva a kir. ügyész indítványától eltérőleg vádlott ellen a további bűnvádi eljárás megszüntetendő és azonnal szabád'ábra helyezendő volt. A budapesti kir. itélő tábla (1892. aug. 2. 6,513/B. sz : Az elsőbiróság végzését megváltoztatja, K. Mária vádlottat a btk. 284. £-ába ütköző gyermekölés bűntette miatt vád alá helyezi. Indokok A vizsgálat adatait megerősítő 13. n. sz. a. orvos szakértői véleményuyel bizonyítva van, hogy vádlott a folyó évi ápril 24. napját vagyis az emez orvosi vélemény keltét 20—2.") nappal megelőzően szült, a vizsgálat egyéb adataival pedig bizonyítottnak veendő, hogy a M. Rudolf trsai földbirtokos árnyékszékének folyó évi ápril 23-án történt tisztítása alkalmával V. András napszámos által a pöcegödörben talált kis leánygyermek hullája a vádlottnak ténykedése folytán került az árnyékszékbe. A csendőrség részéről felvett 9. n. sz. a. fekvő tényvázlatból kitűnően ugyanis vádlott a csendőri kihallgattatása alkalmával először tagadta, hogy az árnyékszékben halva talált gyermeket ő szülte, ismételt kérdésekre azonban beismerte s illetve azt adta elő, hogy az árnyékszékben rosszul lett, öntudatlan állapotba jutott s midőn magához tért, tapasztalta, hogy gyermeket szült s ez az árnyékszékbe esett, a gyermeket otthagyta s az esetről senkinek sem szólt szégyenletében. Megerősíti az imént érintett tényvázlat eme tartalmát vádlottnak a vizsgálóbíró előtt tett vallomásáról felvett 5. n. sz. a. érintett jegyzőkönyv tartalma is, mely szerint vádlott tagadta ugyan, hogy a folyó évi ápril 1 — 2. (péntek—szombat) közötti éjjel, akár 2-án (szombaton) reggel vagy hajnalban az árnyékszékben volt volna s tagadta továbbá, hogy az érintett hó 1 — 2. közötti éjjelen a szobában szülte volna a gyermekei vagy akkor ment volna az el tőle, azt vallja, hogy vasárnap (ápril 3-án i történt, délelőtt takarítás közben fájdalmat érzett s az árnyékszékre ment, ott elszédült, nem tudja azonban, hogy mennyi ideig volt ott és mi történt vele, csakhogy mikor magához tért, köny • nyebbnek érezte magát és észrevette, hogy nagy vérzése volt. Tekintettel arra, hogy vádlott a vizsgálat során kihallgatott tanuk vallomása, de saját beismerése szerint is már a folyó év ápril 1-én rosszul érezvén magát, a tanuk vallomásából kitűnően az nap este — szokása ellenére — korán lefeküdt, másnap reggel pedig a szokott időn túl ágyban maradt s csak L. Zsuzsánna ösztönzésére kelt fel, a mikor a nevezett tanú az ágyat véresnek találta és látta, hogy vádlott a lepedőt hirtelen összegöngyölve a párna alá rejtette ; tekintettel továbbá arra, hogy az alkalommal vádlott a nevezett tanúnak a vérzés okául azt mondta, hogy havi baja megjött s tekintettel végül arra, hogy az imént nevezett tanú, valamint vádlottnak többi nöcseléd-társai is az napon azt tapasztalták, hogy vádlotton akkor a terhesség jelei már elmultak, a vizsgálatnak emez adataiból alaposan következtethető, hogy vádlott nem ápril 3-án az árnyékszékben — mint ő állítja — hanem a hó 1 — 2. közötti éjjelen a szobában szülte gyermekét. Különösen meo-erősiti ezt a vélelmet B. János tanúnak részben M. Antal tanúnak vallomásával is támogatott vallomása, a ki a folyó évi ápril 2-án reggel úgy 4 óra tájban az istálló ajtajában állva látta, hogy vádlott az árnyékszék felől jött, a mikor jobb hóna alatt egy csomóba összecsavart fehér ruhát, véleménye szerint lepedőt vitt s ez alkalommal a tanú még beszélvén is a vádlottal, az kérdésére azt felelte neki, hogy jobban van, de támogatja a fenti vélelmet M. Erzsébet tanú is, kinek vallomása szerint az árnyékszékben sohasem szokott lenni árnyékszéktisztitó rongy s ily rongy abban az időben el sem veszett, e tanúnak egészben vett vallomásával megeáfoltnak tűnvén fel a vádlottnak amaz előadása is, hogy vádlott — mikor szerinte ápril 3-án a gyermeket az árnyékszékben megszülte — az ott levő rongygyal tisztította el a vérnyomokat és azután a rongyot az árnyékszékbe dobta. Figyelemmel 'ezeken felül arra, hogy vádlott nemcsak előkészületeket nem tett a szüléshez, de sőt terhes állapotát mindenki előtt állandóan :t is következetesen titokban taris, hogy a n. 2. sz a. orvos-szak36. sz. a. pótvélemény szerint is a holtan feltalált gyermek meheu a. törvényszéki orvosi felülvéleleztetik s figyelemmel végül arra, a fekegrbetagadta és a szülés megtörténte totta, figyelemmel továbbá arra értői vélemény, valamint a n. nem tekinthető kizártnak, hogy kivül is élt s hogy a n. 52. sz. ménynyel a magzat érettnek je hogy az orvosi vélemény szerint a csecsemő halva került helyre, a hol megtaláltatott, emez és a vizsgálat során gyűjtött egyéb terhelő adatokban annak nyomatékos gyanújelei is fenforogni látszanak, hogy vádlott a folyó évi ápril 1—2. közötti éjjelen szült gyermekét, közvetlenül a szülés után azt életétől megfosztási czélzattal lepedőbe csavarhatta s az ekként akár fuladás, akár egyéb módon életétől megfosztott csecsemőt már holtan akkor dobhatta az árnyékszékbe, mikor őt ápril 2-án hajnalban B. János tanú az árnyékszék felől hóna alatt fehér lepedőnek látszó ruhacsomaggal befelé menni látta. Ezek szerint tehát a kir. itélő tábla a vizsgálat során egybegyűjtött terhelő adatokat a vád alá helyezésre elegendőnek találván, az elsőbiróság % égzését megváltoztatva, a rendelkező részben kitett módon intézkedett. A magy. kir. Curia (1892. október 6. 9,031/B. sz.) : Tekintve, hogy a boncolást teljesített orvosok lelete és véleménye szerint erőszak nyomai nem voltak észlelhetők; tekintve, hogy ugyanezen orvosok véleménye szerint meg nem állapitható, hogy a gyermek élve született; tekintve, hogy a törvényszéki orvos felülvéleményében azt adja elő, hogy az erőszakos halálnak megállapítását eredményezhető jeleket a hullának bekövetkezett rothadása megsemmisítette és csak a hullának méretéből, továbbá a comb alsó végén talált csontozási gócból következtet, hogy a magzat a terhesség végéből való, vagyis érett volt; tekintve, hogy sem a szakértői véleménv, sem pedig a vizsgálatnak az adatai a bűntett tárgyi tényálladékát meg nem állapítják és erre nézve a végtárgyaláson az ügynek fejleménye nem várható : a vizsgálat által nyújtott, az alsóbb bírósági végzésekben helyesen előadott gyanús körülményei;, a tárgyi tényálladék meg nem állapittatása nélkül, a jogszerű vádlásra elégséges alapúi nem szolgálván : a kir. itélő tábla végzése megváltoztatik és az eljárt kir. törvényszék végzése ezen és indokainál fogva hagvatik helvben. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök : Kaufmau Máikus e., szolnoki tszék, bej. dec. 28, félsz, jan. 20, esi), dr. Gyenes József, tmg. dr. Weiszberger Géza. — Küblin Ernő e., zalaegerszegi tszék, bej. dec. 24, félsz. jan. 20, csb. Nagy Géza, tmg. Boschán Gyula. — ..Ádám és Éberling^ e., budapesti ker. és váltótszék, bej. febr. 18, félsz. márc. 18, csb. Horvay Árpád. tmg. Dedinszky Kálmán. — Handlé}' Henrickllé e., szombathelyi tszék, bej. jan. 5, félsz, jan. 27, csb. Sarlay Ferenc, tmg. Hrabovszky István. — Szász Lajos e., szatmár-németii tszék, bej. dec. 20, félsz. jan. 7, csb. Visky Károly, tmg. Nagy Elek. — Geiger Miksa e., budapesti ker. és váltótszék, bej. jan. 9, 4, csb. Wettstein Gyula, tmg. Kugler János. —• ..Uriinwald e. csödügyl>en újabbi félsz. dec. 22. — Kibits Lajos e., pécsi dec. 31, félsz. jan. 18, csb. Kaufmanu Nándor, tmg. dr. Stein Sclllesillger Jakab e., szolnoki tszek. bej. dec. 31, félsz. ). dr. Gyenes József, tmg. dr. Csávás Lajos. Staics H. e., >ej. jan. 23, félsz. febr. 3, csb. dr. Devich László, Img. Szalay ách Iü'liác e., budapesti tszéli, bej. jan. 11, félsz. febr. 8, tmg. Guttmann Tamás. — GrÓSZ Mózes e., nagyváradi 9, félsz. jan. 16, csb. Jelentsik István, tmg. dr. Mártonffy fels,:. febr. tes1 \ erek tszék, bej. Henrik. — jan. 27, csb. < újvidéki tszék, Lajos. — Foi csb. Hajdú Irr tszék, bej. jan Pályázatok tolmácsi áll. dec. 8-ig. A kolozsvár-vidéki jrbságnál jrbságnál a díjas j o g < jegyzői dec. 16-ig. A kol ozsvári tszéknél egy német- és egy román nyelvű 3-ig. — A dévai tszéknél bírói áll. dec. 10-ig. — járás bírói áll. dec. 11-ig. — A baja' jegyzői áll. dec. 13-ig. yakornoki áll. dec. 13 áll. dec. 16-ig. — A - A győri tábla kerületében több g. — A szegedi tszéknél II. oszt. dettai jrbságnál aljegyzői áll Nyomatott a ,,Pest krinvvnvnmda-részvény-társasag"