A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 48. szám - Adalék a büntető igazságszolgáltatáshoz Ausztriában

367 hasznait asztal már hozsáférhetlen ; azonkívül nedves, egészségtelen, inkább pincének illenék be (nem mondom, hogy börtönnek, mert a mai kor börtönei hozzá képest díszes salonok) s oly sötét, hogy a téli, vagy borult üszi napokon ott a telekkönyvekből jegyzeteket készíteni lehetetlen s talán csak ugy lehetne, ha a felek közvetlen az ablak közelébe juthatnának? Az ablakhoz jutni azonban lehetetlen, mert az nem a felek számára van fentartva. így történt meg velem délutáni 2 és 3 óra között; képtelen voltam kijegyzést tenni, mert - absolute nem láttam az egyiptomi sötétség miatt.* Zakál Henrik, csnktornyni ügyvéd. Irodalom. Büntetési rendszerünk reformja. Észrevételek a büntetőtörvénykönyv novellájához. Irla dr. Fayer László egy. rk. tanár. Budapest, 1892. Szerző tudvalevőleg egyike a büntetőjog legszorgalmatosabb művelőinek. Irodalmi működése kiválólag gyakorlati irányú. A fenti kis dolgozat is oly természetű. Kritikailag méltatja a kormány által közrebocsátott büntetőtörv. novellát és egyben adja saját formulázott törvényjavaslatát és végül közöl rendkívüli érdekes feltételes ítéleteket a régi magyar praxisból, melyekkel igazolni akarja, hogy ezen intézmény, melylyel a külföldön oly nagy hűhóval vannak, Magyarországon évszázadok óta meghonosodott. Különben legnagyobb része az e füzetben közlőtteknek már előzőleg a >sJogt. K.«-ben megjelentek. Mutató a büntetőjog tára huszonnégy kötetéhez. A magyar büntetötörvéuykönyv a bűntettekről és vétségekről, a magyar bünVetötörvénykönyv a kihágásokról és az ezeket életbeléptető törvény szövegével. Kiadja a Büntetőjog tára szerkesztősége. Budapest, ifj. N a g e 1 Ottó bizománya. A könyv címe mutatja annak célját. Különben csalatkoznék az, a ki a cím után indulva, azt hinné, hogy e mű egyszerű tárgymutató. Ez igen mechanicus munka volna E tárgymutató az által, hogy a Büntetőjog tárában megjelent jogeseteket és cikkeket a büntetőtörvények szövegéhez alkalmazza és minden egyes szakasz mellé az illető jogesetekre és értekezésekre hivatkozik, voltaképen rövid commentár a büntetőtörvények egyes szakaszaihoz, mely commentár tartalma és szövege azonban az említett folyóiratban foglalt egyes jogesetekben és cikkekben található. A munka ép ezen rendszeressége miatt minden gyakorlati jogásznak megbecsülhet len szolgálatot fog tenni és azért legmelegebben ajánljuk. „A. fogyasztási, ital és italinérósi adók rendszeres ismertetése" cím alatt O s v á t h Imre, pestvidéki kir. törvényszéki bíró és Hoffman Mihály Miksa, az »Adóügyi szaklap« szerkesztője, nagyobb szabású munkát rendeznek sajtó alá. A kérdéses munka magában foglalja a bor- és sörital-adó, hús- és cukorfogyasztási adó, továbbá a szesz italmérési adóra vonatkozó, valamint a kimérés és kis mértékben való elárúsitás s a szeszes italok nagybani forgalma iránt intézkedő törvények és szabályok magyarázattal ellátott, rendszerbe foglalt teljes gyűjteményét az 1892 : XV. t.-c. által elfoglalt alapon. A munka beosztása kitűnően sikerültnek mondható, mert az I. rész 105. §-ban a borital- és husfogyasztási adó alapelveit, egyénenkinti beszedési módját, a II. rész 40. § ban a sörital- és cukorfogyasztási adó alapelveit és egyénenkinti behajtási módját, a III. rész 20. §-ban a szesz italmérési adó alapelveit és egyénenkinti beszedési módját, a IV. rész 48. § ban a bor-, sörital-, cukor- és húsfogyasztási adó és szesz italmérési adó községenkinti biztosításának módjait, az V. rész 2. §-ban a kis mértékben való elárúsitásra, a VI. rész 17. § ban a bor, sör és égetett szeszes folyadékok nagybani forgalmára (nagykereskedés) vonatkozó szabályozást, végül a VII. rész 47. §-ban a jövedéki és pénzügyi kihágások esetében követendő eljárást, valamint a szeszes italok kimérésénél és elárúsitásánál követendő egészségügyi rendszabályokat foglalja magában. A mi a munka hasznavehetőségét illeti, e tekintetben a szerkesztők szakismerete, de azon körülmény is megnyugtatást ad, hogy Osváth Imre, kir. törvényszéki biró ur neve »Földesuri italmérési regálejog« (1886.), »Állami italmérési jövedék« (1889 ), »Szeszes folyadékokkal való kereskedés Magyarországon« (1890.) című művei által előnyösen ismeretes. A teljes mű ára 2 frt. (Megrendelhető és kapható az (»Italmérés«) »Adóügyi Szaklap« kiadóhivatalánál József-körút, 41. szám alatt; továbbá a budapesti elsőbb könyvkereskedőknél.) Róka József, m. kir. pénzügyi titkár. A Politikai Szemle, melyet Dárdai Sándor oly szakavatottan szerkeszt, utolsó, azaz 6-ik füzete jelent meg. Hosszabb életet érdemelt volna ezen a maga nemében irodalmunkban egyedüli folyóirat. Tartalma e füzetnek ép oly változatos, mint az előzőké. Kiemeljük abból Várnai Sándor cikkét az egyház és állam közti viszonyról és Rohonyi Gyuláét az országgyűlési választások feletti bíráskodásról. Beküldetett: Ügyvédi zsebnaptár 1893. évre szerkeszté Szántó József. 17-ik évfolyam. Budapest, 1893. P alias * Ily szégyenletes állapotokkal szemben tán elég lesz ezekre a törvényszék t. elnökének figyelmét ezúttal felhívni. A szerk. I írod. és nyomdai rvt. Ára? — Gansel-féle ügyvédi határidő I naptár az 1893. évre. II. évf. Ezen már mult évben is fölötte ! hasznavehetőnek bizonyult díszes kiállítású naptár a jelen évben | a Budapesten székelő végrehajtók neveit és lakásait stb. is közli. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamara választmánya 1892. évi uovember 11-én tartott teljes ülésében az új ügyvédi rendtartási tervezet véleményes javaslattétel végett egy G y ő r y Elek v. tag elnöklete alatt Liedemann Károly, Nagy Dezső, Wolf Sztehló Kornél, Hauer Sándor, Frivaldszky Sándor, Sík Sándor, Vilmos, Löwenfeld Albert, Preyer Hugó, Darvai Fülöp, Köves György, Győrffy Gyula, Stiller Mór és Frankéi Sándor tagokból álló 15-ös bizottságnak kiadatott. Külföldi bírósági polgári ítéleteknek Magyarországon való végrehajtása. A kir. igazságügyminiszternek alkalma volt a külföldi bírósági polgári ítéleteknek Magyarországon való végrehajtása körül szem előtt tartandó alaki viszonosságról, a végrehajtató részére gondnoknak kirendeléséről és a végrehajtatónak az 1881 : LX. t.-c. 10. §-ában körülirt tárgyaláson való meg nem jelenéséről következőképen nyilatkozni. Az 1881 : LX. t.-c. 3-ik §-ának azon rendelkezéséből, a mely szerint végrehajtás elrendelésének csak »viszonosság« esetében van helye, nem az következik, hogy a m. kir. bíróságok által a megkereső külföldi bíróság ítéleteinek végrehajtása olyan eljárás alapján és szabályok szerint rendelendő el, mint a minő eljárás alapján az illető külföldi állam bíróságai a m. kir. bíróságok ítéleteinek végrehajtását elrendelik ; hanem az idézett törvényszakasz értelmében csak az lehet döntő, van-c egyáltalában viszonosság arra nézve, hogy az egyik állam bírósága a másik állam bíróságának ítéletét, természetesen mindenik állam birósága a saját eljárási törvényei szerint végrehajtja. Ha ezen alaki viszonosság fenforgása meg van állapítva, arra nézve, hogy a végrehajtás elrendelésének előfeltételei fenforognak-e s hogy a végrehajtás mi módon rendelendő el, a megkeresett magyar bíróság a hazai törvényeknek jelesül az 1881 : LX. t.-c. 3. és 10. §-ainak rendelkezései szerint köteles eljárni, minél fogva az utóbb idézett szakasz harmadik bekezdéséhez képest a magyar bíróságok kötelessége, ha a külföldi végrehajtató képviseltetéséről nem gondoskodott, részére és költségére a tárgyalásra ügygondnokot rendelni s az a körülmény, hogy a gondnoki költségek behajtása nehézségekkel jár, a gondnok rendelésétől nem menti fel a magyar bíróságot. A fentebbiekből s az 1881 : LX. t.-c. 3. g-ának rendelkezéséből az is következik, hogy ha egyébként a végrehajtás elrendelésének előfeltételei fenforognak, a végrehajtást szenvedőnek I ellenzése és a beidézett végre haj tat ónak sem személyes, sem meghatalmazott által való meg nem jelenése a végrehajtás elrendei lésének akadályául nem szolgálhat. A végrehajtásnak külföldi j bíróságok Ítélete alapján való elrendelését ugyanis az 1881 : LX. i t.-cikk 3. §-a nem köti azon föltételhez, hogy a végrehajtást szenvedő a végrehajtás elrendelését ne ellenezze, a végrehajtató képviseltetéséről pedig, mint fentebb érintve volt, az 1881 : LX. t.-c. B>. §-a értelmében a megkeresett bíróság köteles gondoskodni. (26,080/1892. I. M. sz.) A'ásári és piacbérleti hátralék a község magánkövetelését képezi s»mint ilyen, az 1879. évi L. t.-c. 24. §-ának 2. pontjában emiitett állami és községi adók közé nem sorolható, minélfogva az állam kötelékéből való elbocsátáshoz akadályul nem szolgálhat. Ezen kijelentés foglaltatik a belügyminiszterhez 1891. évi március hó 2-án 8,387. szám alatt intézett pénzügyminiszteri átiratban, i Vonatkozva 1890. évi december 8-án 82/930. sz. alatt kelt nagyi becsű átiratára, a közlemények visszarekesztése mellett van szerencsém nagy méltóságodat teljes tisztelettel értesíteni, hogy a ! magyar állam kötelékéből való elbocsátást szorgalmazó Sz. Ivánnak Szerbiában tartózkodó atyja Sz. Sabbas, T. község elöljáróságának ide mellékelt jelentése szerint, nevezett községben semmi néven nevezendő adótartozással hátralékban nincs, hanem T. községnek az 1874. évből származó 300 forint vásári és piacbérleti összeggel tartozik. Miután pedig ezen hátralék az 1869. évi L. t.-cikk 24. §-ának 2. pontjában emiitett állami és községi adók közé nem sorolható, ennélfogva ez a tartozás, mint az emiitett község magánkövetelése, Sz. Ivánnak a magyar állam kötelékéből való elbocsátására akadályt nem képezhet. Betétszerkezstési munkálatok. Az igazságügyi miniszter elrendelte a szegedi kir. törvényszék területéhez tartozó telekkönyvi hatóságoknál n betétszerkesztési munkálatok megkezdését. Angol ügyvédi fegyelmi eset. Pulbrook londoni ügyvéd (sollicitor) ellen vádat emelt az Incorporated Law Society, az ügyvédi tisztességbe ütköző eljárás miatt. Pulbrooknak egyik ügyfele ügyvesztes lett egy bizonyos Perryman elleni perben. Pulbrooknak azonban megsúgták, hogy a Perryman által ama perben felmutatott okiratok hamisak voltak és hogy Perryman az azok készítésére szolgált pecsétnyomót és a hamisítványokat magukat is üzletében, egy pénzszekrényben tartogatja. Nehogy ezeket eltüntethesse, ha neszét veszi, hogy gyanakszanak rá, Pulbrook a következő eljáráshoz folyamodott. Régebben egy másik ügyfele érdekében ítéletet eszközölt ki ugyanazon Perryman ellen, a mely azonban akkor végre nem hajtatott. Ezen ítélet alapján most