A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 46. szám - A képviselőház ülése november hó 3-án

182 A JOG. ben felhozott elévülési kifogás pedig az 1881. évi LIX. t.-c. 29. §-a értelmében figyelembe nem vehető. Minthogy azonban alperes felhívási keresetét, melyre a volt hétszemélyes táblának még 1866. évi március 21-én 786. sz. a. kelt Ítéletével utalva lett, csak 1883. évi október 1-én indította meg, a felhívási kereset beadásáig alperes mulasztása folytán a felszaporodott kamattal felpereseket terhelni nem lehet s ezen oknál fogva a kamatot csak a felhívási kereset beadásától számítva lehetett meghatározni, stb. Oly esetben, midőn a kielégítési végrehajtás csupán a végrehajtást szenvedőnek a közpénztárból járó fizetésére kéretett, a végrehajtást rendelő végzésnek kiállítása és az érdekelteknek leendő kézbesítése kiküldött mellőzésével a végrehajtást rendelő bíróság kötelességéhez tartozik. A m. kir. Curia (1892. június 21. 731/v. sz.): A rimaszombati takarékpénztárnak J. Géza elleni 50 frt tőke és jár. iránti végrehajtási ügyében a rimaszombati kir. törvényszék és titeli kir. járásbíróság között felmerült illetőségi összeütközési ügyben a rimaszombati kir. törvényszéket mondja ki illetékesnek. Mert a jelen esetben a kielégítési végrehajtás csupán a végrehajtást szenvedőnek a közpénztárból járó fizetésére kéretvén és rendeltetvén el, ily esetben az 1881. évi LX. t.-c. 84. §-a határozott rendeletéhez képest, kiküldött mellőzésével a foglalásról az illető pénztár és az a felett álló hatóság (83. §.) a végrehajtást elrendelő végzésbe foglalandó meghagyással értesítendő; a végrehajtást rendelő végzésnek ekkénti kiállítása és az illető pénztárhoz és felettes hatóságához való elküldése, valamint a végrehajtást szenvedő részére való kézbesittetése tehát kétségtelenül a végrehajtást rendelő bíróság kötelességéhez tartozik és csak akkor, ha az ekként elrendelt és foganatosított foglalási eljárás jogerőre emelkedett, leend helye annak, hogy a jogérvényesen lefoglalt illetményeknek az idézett törvény 133. §-a értelmében kiutalványozására jelen esetben az idézett törvény 18. §-a szerint illetékes titeli kir. járásbíróság megkerestessék. A kir. törvényszéknek tehát a kielégítési végrehajtást rendelő 981/92. számú végzését a jelzett irányban kiegészítve kellend ez ügyben eljárnia s csak az ekként foganatosított foglalási eljárásnak jogerőre emelkedése után leend a kiutalványozás elrendelése és foganatosítása iránti megkeresésnek helye, stb. A veszélynek igazolására nem elegendő annak kimutatása, hogy az adós ellen biztosítási végrehajtás foganatosíttatott, hanem kimutatandó az is, hogy ez utóbbi biztosítási végrehajtás veszélynek fenforgása indokából rendeltetett el. A kassai kir. törvényszék: Biztosítási kérvénye L. L. L. B. ellen 550 frt iránti ügyben a következő végzést hozott: Folyamodó kérelmével elutasittatik, mert a követelésnek jogerős marasztaló határozat létezésig való veszélyeztetése valószínűvé tétele céljából A) alatt csatolt okmány csak biztosítási végrehajtás foganatosítását tanúsítja, még pedig a biztositásnak mily alapon történt elrendelése, kimutatása nélkül, már pedig ily körülmény a követelés veszélyeztetett voltát valószínűvé nem teszi, a mennyiben biztosítás veszély fenforgása nélkül is helyt foghat. A kassai m. kir. itólő tábla a következő végzést hozott: A kir. itélő tábla az elsőbiróság végzését felhozott indokánál fogva helybenhagyja. (1892. szeptember 12-én, 5,227. sz.) Az örökösödésre hivatott személyek a hagyatéki cselekvő követelések behajtása végetti törvényes lépések megtételére jogosultak tekintet nélkül arra, hogy az örökhagyó hagyatéka ügyében az eljárás befejeztetett-e vagy sem. (A szegedi kir. itélő tábla 1892. okt. 5-én, 5,986. sz.) Ha az ingatlan árverésen eladatott és az árverési vevő tulajdonjoga még be nem kebeleztetett, az adásvétel cimén jogot szerzett vevő javára tulajdonjogi bekebelezés feltételesen foganatosítandó. A módosi kir. járásbíróság: Tulajdonjog bekebelezése iránti kérvénye B. Miksának B. Ljubomir ellen a h.-bókai 234. sz. tjkvi ingatlanokra vonatkozólag. Végzés: Megtagadtatik, mi a h.-bókai 234. sz. tjkvben feljegyzendő, mert eladónak birtokrésze árverésen eladva lévén, tulajdonosnak nem tekinthető. (1892. jnl. 19. 8,237.) A kir. itélő tábla: Az elsőbiróság végzése megváltoztatik, folyamodó javára a tulajdonjog a h.-bókai 234. sz. tjkvben A. I. 1 — 2. sz. a. fölvett ingatlanokból B. Ljubomirt tulajdonul megillető hányadára adásvétel címén a feljegyzett és foganatositott árverés jogerösségének hatályától feltételezetten bekebeleztetni rendeltetik : Mert a tkvi rendtartás 81. és 82. §-ainak megfelelő okirat alapján az ellen, ki a telekkönyvben tulajdonosul bejegyezve van, a 71. §. értelmében bekebelezést kérni lehet s elrendelni kell és mert az a körülmény,, hogy az ingatlan árverésen eladatott és az árverési vevő tulajdonjoga még telekkönyvileg bekebelezve nincs, nem áll útjában annak, hogy a kért tulajdonjogi bekebelezés feltételesen foganatosítandó. (1892. okt. 12. 7,596.) Kereskedelmi, csőd* és váltó-ügyekben A váltótörvény 3. §-ának 3. pontjának rendelkezése i nincs kizárva, hogy rendelvényesként több személy is nevezte meg, kiknek részére vagy rendeletére a fizetés teljesítendő. A rendelvényeseknek nem vagylagosan, hanem együttes r nevezése nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a váltó for mányozására ezek csak együttesen jogositvák. A zilahi kir. törvényszék mint váltóbiróság (1891. 22. 2214. r. sz.): Hunyady Domokos ügyvéd által képviselt P. Endre felperesnek Némettóthi Szabó Antal helyettese Ernő ügyvéd által képviselt V. Mózes alperes ellen 177 frt vá összeg és jár. iránt indított váltóperében a következőleg i t é Az 1891. évi január 3l-én 820/891. P. sz. a. hozott sommás \ zés hatályon kívül helyezésével felperes id. P. Gergely keres vei elutasittatik stb. Indokok: Tekintettel arra, hogy a kereset alapját képi Nagy-Károlyban 1890. évi október 10-én kiállított és 1891. január 8-án lejárt váltó V. Mózes és id. P. Endre mint a vá ban rendelvényesként megnevezett egyének által a váltó há levő hátirat szerint Nagy-Károlyban 1890. október 10-én eg; kötelezettség mellett lett a nagykárolyi önsegélyző népbank jav forgatva ; tekintve, hogy a váltó másik hátirata szerint id. P. ED egyik együtt kötelezett forgató a váltó értékét költségekkel eg; az 1891. évi január 28-án a nagykárolyi önsegélyző népbank kifizette és a kereseti váltó ez alapon és okból reá a most ki időben, tehát a váltó lejárata s az óvási határidő eltelte u átruházva; tekintve, hogy a váltó lejárata utáni forgatmány vagy gedmény által az együtt kötelezett fizető a váltóból önálló feltétlen jogokat nem nyer, hanem csakis a kifizetett váltó h lezői jogaiba lép, annak jodutódja lesz; tekintve, hogy a kereseti váltó lejárata után a nagykán önsegélyző népbank, mint hitelező, a jelenlegi felperes mint eng ményes által teljesen kifizettetvén, váltói joggal V. Mózes e nében már nem bir s így miután több jogot át nem ruházhat mint a mennyivel birt, váltói jogot felperesre sem ruházha át, mert az együttkövetelés jogi természete szerint többen egy ugyanazon tartozás fizetését Ígérvén, az egyik együtt kötele; fizetése által rendszerint a többi együttkötelezett is szabadul s jelen esetben alperesre nézve annyival is inkább áll, mert a leje utáni fizetését s ez alaponi engedményezés, illetve jogátruhá ténye magából az ép váltó hátiratból kétségtelenül kitűnik ; tekintve, hogy ily körülmények között együtt kötelezett f gatótársa, V. Mózes alperestől csakis köztörvény szerinti m térítést, esetleg aránylagos megosztást követelhet, a mennyil ezt a közöttük fennálló együtt követelési viszony megengedi: enr fogva felperest keresetével elutasítani kellett stb. A debreceni kir. itélő tábla (1892. május 24. 1,979/V. s; Az elsőfokú biróság ítélete az azt megelőző egész eljárás együtt hivatalból megsemmisíttetik, a kereset visszaadatni renc tetik stb. Indokok: A kereseti okiraton a rendelvényes e szav kai: »V. Mózes és id. P. Endre rendeletére« van megjelölve kitétel azonban tekintettel arra, hogy törvény szerint renc vényesnek csakis egy bizonyos személy vagy cég tekintendő, tározatlan, minthogy kétséget hagy fenn az iránt, vájjon V. Mó avagy id. P. Endre-e a rendelvényes? Minélfogva ez az okirat az 1876. évi XXVII. t.-c. 3. §-ái 3. pontjában körülirt egyik lényeges kellék hiányában az idéz t.-c. 6. §-a szerint váltójogi kötelezettséget meg nem állapit; arra alapított kereset tehát az 1881. évi november 1-én 2,851 M. E. sz. a. kibocsájtott, a váltóeljárást szabályozó igazságú ministeri rendelet 4. §-a értelmében hivatalból lett volna már elsőbiróság által visszautasítandó. Ezekhez képest az elsőbiróság Ítéletét az azt megél eljárással együtt az idézett váltóeljárás 37. §-a érteiméi hivatalból megsemmisíteni, a kereset visszaadását elrende kellett stb. A m. kir. Curia (1892. szept 27. 1,113/V. sz.): A más fokú biróság végzése megváltoztatik, a váltóbiróság hatáskön keresethez A7- alatt csatolt váltóra alapított követelésre né megállapittatik és a másodfokú biróság további szabályszerű járásra utasittatik, mert a váltótörvény 3. §-a 3. pontjának rendelkezése ál mely szerint az idegen váltó egyik lényeges kellékét képezi, hi abban a rendelvényes, vagyis azon személy vagy cég, mely: részére vagy rendeletére a fizetés teljesítendő, megneveztes: nincs kizárva, hogy rendelvényesként több személy is nevezteí meg, kiknek részére vagy rendeletére a fizetés teljesítendő, n a keresethez A-/, alatt csatolt váltón előforduló rendelvényesek nem vagylagosan, hanem akként való megnevezése: »V. M( és id. P. Endre urak« nem hagyhat fenn kétséget az iránt, h a váltó forgatmányozására nevezettek csak mindketten együtte vannak jogosítva, mihez képest a másodfokú biróság által hiva ból észlelt váltó-kellékhiány fenn nem forog.