A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 45. szám - Tisztességtelen üzleti verseny

180 A JOG. szabályozza, ha a kir. ügyész közbelép, mely esetben a vádlói jogokat mindketten önállóan gyakorolják, önként értetvén, hogy ez esetben a vezérszerep a kir. ügyészt illeti (mellékmagánvád); a 21. §. pedig azon esetről intézkedik, midőn a magánvádló a vád jogát nem kívánja maga személy sen gyakorolni s önként a kir. ügyészt kéri fel a helyettesítésre s e cikk a kir. ügyésznek csak felhatalmazást ad, hogy — akár beavatkozott volt már akár nem — a magánvádlót az ezt megillető jogkörrel helyettesíthesse, tehát arra, hogy az állam közérdekeinek védelme mellett, melyben a kir. ügyész mindig önállóan s nem a magánvádló nevében jár el, a magánvádlónak külön érdekeit is képviselhesse, tekintve, hogy a magánvádló indítványát a B. t. k. 116. §. és a jb. elj. utasítás 23. §. szerint csak az Ítélet kihirdetése előtt vonhatja vissza s e szerint Ítélet hozatala után a sértett fél magatartása a kir. ügyésznek közvádlói hatáskörét nem érintheti és tekintve az 1883: VI. t.-c. 3. §-át s ennek hatályba léptetése tárgyában 427/883. I. M. E szám alatt kelt igazságügyministeri rendelet V. pont 6. és 7. tételét, mely szerint kifejezetten említve van a kir. ügyésznek magánvád alá tartozó ügyekben is gyakorolható felebbezési joga, ezeknél fogva a kir. itélő tábla mint harmadbiróság a kir. járásbíróságok hatáskörébe utalt ama vétségek és kihágásokra nézve is, melyek csak a sértett fél indítványára üldözhetők, a kir. ügyésznek nyilt határidőben önállóan érvényesített felebbezését elfogadni indokoltnak tartja. Kelt Marosvásárhelytt, a kir. itélő táblának 1892. évi október hó 22-én tartott büntető teljes üléséből. Hitelesíttetett a kir. itélő táblának 1892. évi október hó 26-án tartott büntető teljes ülésében. Elekes Pál, Göldner Károly, a kir. itélő tábla elnöke. tanácsjegyző. Erőszakos nemi közösülés megállapítható összetett bizonyítékok alapján, vádlott határozott tagadása ellenében is. A budapesti kir. törvényszék (1891. ápr. 11.12,477. sz.): J. János vádlottat a btk. 232. §-ának 1. pontjába ütköző erőszakos nemi közösülés bűntettének vádja és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: A vádlott terhére rótt bűncselekményt az képezi, hogy vádlott 1890. jun. hó 16-án délután 3—6 óratájban, midőn U. Emília, őt a Lipót-körűt 23. sz. alatti háznak földszinti szobájában levő cselédelhelyező-intézetében hely szerzése végett felkereste, vádlott a szobának az utcára nyiló ajtaját kulcscsal bezárta s azután U. Emiliát a divánra dobva, lefogta, lábait szélylyel feszitette és azután vele annak akarata ellenére nemileg közösült. Vádlott a terhére rótt bűncselekmény elkövetését tagadta s egyedül sérült U. Emilia vallomása az, a mi a bűncselekmény megállapításának alapjául szolgálhat. Minthogy sérültnek vallomása magában véve vádlott határozott tagadása ellenében a bűncselekmény elkövetése tekintetében oly bizonyítékot, melyre marasztaló ítélet alapitható lenne, nem képez; minthogy a sértett vallomásában foglalt bizonyítékon kívül vádlott ellen a vizsgálat és végtárgyalás egyedül csak ama gyanút állapította meg, hogy az alibi tekintetében hivatkozott N. Teréz a vádlott ebbeli állítását megcáfolta; minthogy végre az orvosi látleletben sem állapithatók meg olyan körülmények, melyek a nemi közösülésnek erőszakkal való végrehajtását bizonyítanák; vádlott az ellene emelt s a btk. 230. §-ába ütköző erőszakos nemi közösülés vádja alól felmentendő volt. A budapesti kir itélő tábla (1891. dec. 22. 18,458. sz.): A védő által N. Teréz tanú hitbevételét megtagadó végzés ellen bejelentett felebbezést visszautasítja s jelen ügyet csupán a kir. ügyész és sértett fél képviselőjének felebbezése alapján vévén felülvizsgálat alá, a kir. törvényszék Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Vádlott felmentetvén, reá N. Teréz tanú hitbevételének mellőzéséből jogsérelem nem hárult. Felebbezése tehát ezen okból visszautasítandó volt. Maga az ítélet annak indokaiból találtatott helybenhagyandónak. A m. kir. Curia (1892. sept. 6. 2,561. sz.): Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával J. János vádlott bűnösnek mondatik ki az U. Emilia ellen elkövetett s a btk. 232. §-ának 1. pontjában meghatározott erőszakos nemi közösülés bűntettében s e miatt 3 évi fegyházra ítéltetik, stb. Indokok: A vádbeli cselekmény idején 14-ik életévét még be nem töltött sértettnő, valamint a rendőri előnyomozat, ugy a vizsgálat rendén s a végtárgyaláson is eskü alatt azt adta elő, hogy miután azon fővárosi cselédelhelyező-intézet, a melynek vádlott a vádbeli cselekmény idején társtulajdonosa volt, őt már két izben jó helyre elhelyezte és pedig legutóbb a vádbeli cselekményt megelőzőleg pár nappal helyezte el a pesti oldalon, de minthogy ezen hely a várban lakó szülői lakásától távol volt s ez édes anyjának nem tetszett, a vádbeli cselekmény napján délután azon kéréssel ment ismét az intézetbe, hogy neki szülői lakásához közelebb eső más helyet szerezne, hogy mihelyt az intézeti helyiségbe belépeti s kérelmét előadta az egyedül lévő vádlottnak, ez a belülről lefüggönyözött utcai ajtót azonnal bezárva, őt derékon kapta s a száját befogva, a divánia dobta és ruháját feli nemzőrészét a lábával szétfeszített lábai közé dugta, hogy sér ekkor elrúgta és elnyomta magától vádlottat, de vádlott ismételvén a támadást, ő kimerülten eszméletét veszítette s ismét öntudatra jutott, magát még a divánon, de szoknyájá lehúzva találta; azonban lábai között fájdalmat érezvén, ri megnézve, látta, hogy az belül véres, mire sirva szemrehí tett vádlottnak, de az pénzt nyújtott neki s hallgatásra kér pénzt azonban ő eldobta s a szobából távozott, hogy a m várban lakó szüleihez a Margithidon átmenendő volt, vi eléje került, ott megállította s újból kérte, hogy ne mond oda haza a történteket, mert ő családos ember s ha neje tudja az esetet, ő megmérgezi vagy főbelövi magát. Ekkor sértettnő anyjának, U. Marcellné tanúnak eskü tett vallomása szerint izgatott állapotban, egész testében resz és sírva tért haza s beszélte el neki az esetet, ki a midőn és szoknyáját is megvizsgálta, azon friss vérfoltokat talált. Hogy ekkor sértettnő ily állapotban csakugyan haza azt S. Árpádné tanú is eskü alatt bizonyítja, a mennyiben másnap reggel sértett anyja sirva panaszolta el leánya eseté A rendőrorvosnak csak nyolcadnapra felvett látleletébí a kir. törvényszéki orvos felülvéleményéből is kitűnik az, sértetten az időtájt nemi közösülés hajtatott végre. A törvényszéki orvos teljesen elfogadhatónak tartja sért azon előadását is, hogy a küzdelmet nem sokáig bírva, önki állapotba esett s ezalatt követtetett el rajta a vádbeli cselekr a mit támogat vádlottnak rendkívül erős nagy termete is, a korához mérten eléggé kifejlett, de mégis nagyobb ellen képességet nem mutató sértettnő erejével szemben. Vádlott beismeri azt, hogy sértettnőt már ismerte, hog nappal előbb is ő helyezte el, a mikor N. Teréz tanúval e nála volt, sértettet tréfából meg is ölelte ; tagadja azonban, sértett ellen a vádbeli cselekményt elkövette volna, e rés azzal védekezvén, hogy azon nap délután üzletében sem t< kodott, N. Teréz tanú cselédet kisérvén el egy helyre a k utcába, de ezen védekezete N. Teréz tanú által megcáfol utóbbi eskü alatt határozottan azt állítván, hogy pár n késődben kisérte el őt vádlott a király-utcába. A vádbeli cselekmény után mindjárt másnap délelőtt kereste vádlottat üzletében a sértettnő atyja, hogy tetteiért létre vonja, de őt nem találván ott, jóllehet a vádlott jelen üzlettársának nem mondotta meg, miért keresi vádlottat, r midőn délután a sértett és anyja mentek N. Teréz tanú kist ben üzletébe, ezeket onnan vádlott — minthogy az üzletheb ben ekkor üzlettársa és neje is jelen voltak — azonnal félre az utcára, hogy ott beszéljenek vele, holott ha nem tudta v mi járatban vanüak s magát ártatlannak érzi, semmi oka ser volna a közöttük folytatott beszéd tárgyának neje és üzlet előtti eltitkolására. Ehez járul azon körülmény is, hogy az emiitett látó után vádlott mindjárt ügyvédéhez ment s ezt arra kérte fel, mielőbb beszéljen sértettnő atyjával. Hogy vádlott ekkor kiég akart sértettnő szüleivel, arra mutat az ügyvédnek sérti atyjához címzett s az iratoknál fekvő levele is. Sértettnőt nemcsak szülei mondják jóerkölcsünek, de a' egy házban lakott Sz. Árpádné, N. Teréz tanuk is kifogás erkölcsünek ismerik. Minthogy ezeknél fogva a sértettnőnek vádlottat határozi terhelő vallomását több mellékténykörülmény és jelenség is t gatják: ezek alapján bebizonyitottnak kellett elfogadni, vádlott U. Emilián az erőszakos nemi közösülés bűntettét ugyan elkövette, miért is vádlott mindkét alsobiróság ítélet megváltoztatásával ezen bűntettben bűnösnek volt kimonda Vádlott büntetése, figyelemmel egyrészről azon súlj körülményre, hogy mint cselédelhelyezö-intézet tulajdonos benne helyezett bizalommal rútul visszaélt, másrészről azon en körülményekre, hogy még büntetve nem volt s hogy sérte tőle kitelhetőleg mindjárt kiengesztelni iparkodott, szabatot Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök : Krall Fanny e., pozsonyi tszék, bej. nov. 21, félsz, i csb. Nagy Péter, tmg. Csépes Péter. — Sclmartz Ignác e, gyulai bej. dec. 24, félsz. jan. 20, csb. Tapolcsányi Imre, tmg. Hüke Lajo Kaufmann Lajos e., kaposvári tszék, bej. dec. 23, félsz. dec. 27. Percei Ákos, tmg. dr. Weisz Ödön. — Adler József e., beregszászi bej. nov. 25, félsz. dec. 13. csb. Tolvay Gyula, tmg. Toldy Igná Grahrovácz György e., petrinyai tszék, bej. —. —, félsz. nov. 25 dr. Ivandija József, tmg. Egersdorfer Vilmos. Pályázatok : A szegedi kir. tszéknél aljegyzői áll. nov. IS A rimaszombati kir. tszéknél b i r ó i áll. nov. 13-ig. — A nagy-bittse jrbságnál aljegyzői áll. nov. 16-ig. — A nagy-bittsei kir. jrb a 1 b i r ó i áll. nov. 16-ig. — A bisztenai kir. jrbságnál aljárásbiri nov. 16-ig. — A ny.-szeredai kir. jrbságnál aljegyzői áll. nov. 17 A kaposvári kir. közjegyzői áll. nov. 24-ig. — A lippai kir. jrb aljegyzői áll. nov. 17-ig. — A galgóci kir. jrbságnál albiró dec. l-ig. — A brassói kir. tszéknél joggyakornoki áll. nov. 18 A budapesti 6. kir. jrbságnál a 1 b i r ó i áll. nov. 14-ig. — Az algyóg jrbságnál alj egyzői áll. dec. l-ig. — A pozsonyi kir. jrbságn; jegyzői áll. nov. 17-ig. — A nagy-szebeni kir. tszéknél aljeg áll. nov. 18-ig. — Az aradi kir. tszék területén levő világosi jrbságn; b i r ó i áll. nov. 18 ig. — A marcali kir. jrbságnál a 1 b i r c nov. 18-ig. Nyomatott a „Pest könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.