A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 45. szám - Törvényjavaslata fizetésbeszüntetésről és csődön kivüli egyezségről. (Előadói tervezet.)

A .1 Oíi. 339 kodhatnak majd a tulajdonos birtokán és kedvuk szerint károsíthatják majd a b i r t ó k o s t! Furcsa dolog, hogy a törvénygyártók, a kik manapság a legjelentéktelenebb cselekményekre is büntetést szabnak, az ilven^záudékos károsításokra nem is gondolnak. Pedig a visszaélés e téren sokkal fontosabb érdekeket énnt, mint pl. a 10-20 kr. értékű elveszett és megtalált tárgyak elsajátítása! Igen gyakran megtörténnek ugyanis a következő esetek : 1. A haszonbérlőnek, vagy a bérlőnek lejár a szerződése. A tulajdonosnak már van is új haszonbérlője, vagy bérlője, meg a bérlő is keres más bérletet. Sokszor megesik azonban, különösen lakásbérleteknél és szegén y bérlöknél, hogy a bérlő nem kap idejekorán alkalmas bérletet. Az új haszonbérlő és bérlő jelentkezik ; de a régi az utolsó percben azt mondja, hogy ő nem hagyja el a bérletet, mert a tulajdonos az ő szerződését lejárat előtt meghosszabbította. 2. Határozatlan időre kötött szerződéseknél, vagy akkor is, ha a szerződés meghatározott időre szól, de a felmondás joga bizonyos esetekre ki van kötve: a tulajdonos felmond a haszonbérlőnek, vagy a bérlőnek. Az új haszonbérlő megint jelentkezik; de a régi, ha az érdeke ugy kívánja, a költözködés idejében megtagadja a kihurcolkodást, mert azt mondja, hogy a tulajdonos neki nem mondott fel, vagy nem mondhat fel száz meg száz oknál fogva. 3. Az is gyakran megesik, hogy egyik-másik tisztviselőnek, különösen magánhivatalnoknak, ispánnak, csaposnak, segédnek, vagy cselédnek az állása természetbeni lakással van javadalmazva. Az állás megszűnik, az új alkalmazott be is állit; de a régi nem akarja elhagyni az általa elfoglalva tartott helyiségeket. Igaz. hogy a megkárositott fél polgári uton kártérítést követelhet az ily eljárás miatt ;deez a szegényebb és a makacs természetű embereket nem ijeszti meg és a legtöbbször egyáltalán nem szolgál elégtételül. A birtokos védtelenül áll és minden alkalommal ki van téve a bérlő rosszakaratának ; mert önhatalmúlag nem intézkedhetik, a bíróságokhoz meg hiába folyamodik, mert arra nincs eset, hogy a haszonbérlő, vagy bérlő hónapokig ne húzhassa el a lakáskiürítési, vagya haszonbérletből való elmozdítás, illetve a »b ériemé n y« visszabocsátása iránt indított pereket. A természetbeni lakás visszaperlését meghúzás nélkül sem lehet esztendőnél hamarabb elképzelni, mert bölcs törvényeink szerint ily esetben birtokbabocsátás iránti rendes pert kell indítani, a mely még a soron kivül intézendő ügyek közé sem tartozik. Ezekből tehát bővebb indokolás nélkül is látható, hogy itt oly visszaélésekről van szó, a melyeknek megtorlásáról föltétlenül kell intézkednünk az új novellában. Mit ér, ha a btk. 421. §-a értelmében egy .talpalatnyi földet s egy kis kamrát sem szabad büntetés nélkül, még egy napra sem »jogtalanul elfoglalnia, mikor »jogtalanul elfoglalva tartania egy ezer holdas birtokot, meg egy kétemeletes házat is hónapokig lehet, a nélkül, hogy a bitorló büntetendő cselekményt követne el! Törvényjavaslat a fizetésbeszüntetésről és csődön kívüli egyezségről. * (Előadói tervezet.) 1. §. A ki fizetéseit beszüntette, a csőd megnyitását elkerülheti, ha a jelen törvény értelmében hitelezőivel egyezséget köt. A jelen törvényben meghatározott szabályok megtartása mellett létrejött egyezség joghatálya kitérjed az adósnak azon a fizetésbeszüntetés bejelentésekor követeléssel birt hitelezőire is, kik az egyezséget el nem fogadták, kivéve azon hitelezőket, kiket az adós ellen külön kielégítési vagy visszakövetelési jog illet meg, vagy a kiknek követelései csőd esetében az I. osztályba tartoznának. (7., 16. és 17. §§.) Az érvényesen létrejött egyezség a hitelezőknek az adóstársak és kezesek elleni jogait nem érinti. 2. §. A jelen törvény szerinti eliárás meg nem indítható: 1. ha az adós mint szökevény távol van; 2. ha az 1892 : . . . . t.-c. . . . §-a alapján vád alá helyeztetett és jogérvényesen fel nem mentetett; 3. ha vagyona három hónappal a fizetésbeszüntetésnek jelen törvény értelmében történt bejelentése előtt jelentékenyebb öszszegű zálogokkal lett terhelve ; 4. ha az adós kereskedő volt és kereskedelmi könyveket * Mult számunkban jelentettük, hogy az igazságügyminister 3 törvényjavaslatot bocsátott közre, melyek a hitel- illetve csődjog körébe vágnak. Mindhárom elkészítésével dr. S c h r c y e r Jakab budapesti ügyvéd lett megbízva, ki, mint nagyjában bírálva e javaslatokat, igen kiváló munkát végzett. Megkezdjük ezennel ezen nagyfontosságú törvényjavaslatok közlését. A szerkesztőség. általában nem vezetett; vagy ha könyvei oly rendetlenek, hogy azok alapján vagyoni állása, különösen tartozásainak mennyisége biztosan meg nem állapitható; 5. ha az adós már csőd alatt volt vagy hitelezőivel a jelen törvény szerint egyezséget már kötött; 6. ha az adós a hitelezők tőkeköveteléseinek kiegyenlítésére legalább 50°/o ot fel nem ajánl. 3. §. Az, a ki a jelen törvény szerinti eljárást igénybe venni óhajtja, tartozik fizetéseinek beszüntetését azon e. f. kir. törvényszéknél bejelenteni, mely csőd esetére a csődeljárásra illetékes lenne. (1881: XVII. t.-c. 72. §.) 4. §. A fizetésbeszüntetés a 3. §. szerint illetékes törvényszéknél írásban jelentendő be. Ha a fizetés beszüntetését örökösök jelentik be, a bejelentés minden örökös által aláírandó. Közkereseti és betéti társaságoknál a bejelentést az összes tagok, illetőleg beltagok, részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél az igazgatóságnak vagy a felszámolóknak annyi tagja tartozik aláírni, a hánynak aláirása a cégjegyzéshez szükséges. Ha a íizetésbeszüntetés részvénytársaság vagy szövetkezet által jelentetik be, egyúttal az igazgatóság és illetve felszámolók ülési jegyzőkönyvével igazolandó, hogy a fizetésbeszüntetés bejelentése az igazgatóság és illetve felszámolók által elhatároztatott. 5. §. A jelen törvény 4. §-ában meghatározott kellékekel nélkülöző bejelentés hivatalból visszautasítandó. 6. § A fizetésbeszüntetést tartalmazó bejeleulés'uez az öszszes hitelezők jegyzéke a követelési összegekkel (név, lakhely és jogcím szerint) melléklendő és abban azon rokons'gi vagy sógorsági viszony, melyben egyes hitelezők a bejelentőhöz állanak, hogy mely hitelezők mely összeg erejéig minő vagyonrészre mely időtől származólag és minő jogcímen szereztek külön kielégítési jogokat, kitüntetendő. A bejelentő indokolt kérelmére a törvényszék ezen jegyzék pótlólagos előterjesztésére a bejelentés napjától számitolt legfelebb nyolc napi határidőt engedélyezhet. Ha a jegyzék nyolc napon belül be nem terjesztetett, a bejelentendő ellen hivatalból a csőd nyitandó meg. 7. §. A fizetésbeszüntetés bejelentésének napjától kezdve a bejelentő adós ellen külön kielégítési jogok többé nem szerezhetők. De azok, kik az adós ellen a bejelentés napjáig szereztek I dologi jogokat, az eljárást ép ugy folytathatják, mintha a fizetésbeszüntetés bejelentve nem lenne. 8. §. A törvényszék a fizetésbeszüntetés bejelentése felett azonnal végzésileg határoz. Ha a beadványt szabályszerűen felszereltnek találja, a bejelentő fizetésbeszüntetését bíróilag kimondja, a jelen törvény szerinti eljárás vezetésére egy törvényszéki bírót kiküld, a vagyon ellenőrzésére és felügyeletére vagyonfelügyelőt rendel ki, a íizetésbeszüntetés feljegyzésére a telekkönyvi hatóságot megkeresi és egyúttal az összes hitelezőket legfelebb tizenötöd napra a 12., I 14. és 15. §-okban meghatározott teendőkre az adós által bemutatott jegyzék (6. §.) egy-egy másának közlése mellett azzal I idézi meg, hogy minden hitelezőnek szabadságában áll adósnak í könyveit a tárgyalási határnap előtt is annak üzleti helyiségeiben a szokott üzleti órák alatt megvizsgálni. A hitelezők megidézése postai uton visszvevény mellett torI ténik. A postai kézbesítés sikertelensége az eljárás folytatását nem akadályozza. Azonkívül a megidézés célját és határnapját tartalmazó hirdetmény a hivatalos és két kereskedelmi napilapban egyszer közhirré teendő. Ha a bíróság a bemutatott jegyzékből (6. §.) azt látja, hogy adósnak jelen törvény területi hatályán kivül is nagyobb számban vannak hitelezői, a hirdetménynek az illető külföld egy-egy kereskedelmi lapjában való közhirré tétele is elrendelendő. A vonatkozó hirdetmények a vagyonfelügyelő által legalább öt nappal a kiiűzött határnap előtt teendők közzé. 9. §. A vagyonfelügyelő vagy az adósnak azon hitelezői I sorából rendelendő ki, kik a felügyelet tárgyát képező vagyon helyén laknak vagy pedig azon kereskedők és iparosokból köréI bői, kiket az igazságügyminister e célból a kereskedelemügyi és iparkamarák javaslatai alapján az illető kamara területére állani dóan kinevez. A felügyeleti teendőkkel az első fokú iparhatósá' goknál működő iparhatósági megbízottak is megbízhatók. (1884. évi XVII. t.-cz.) Az 1881 : XVII. t.-cz. 97. §-ának rendelkezése a vagyon< felügyelőre is alkalmazást nyer. 10. §. A vagyonfelügyelő a rendes kereskedő gondosságával tartozik eljárni. Köteles felügyelni, hogy az adós vagyonából semmi el ne vonassék. Ellenőrzi az üzletmenetet, a befolyó pénzeket átveszi és azokat, mihelyt 100 frtnyi összeget meghaladnak és a folyó kiadások fedezésére nem szükségesek, birói letétbe helyezi, Kiadásokat csak annyiban teljesíthet, mennyiben azok az üzlet rendszerinti folytatására szükségesek. A vagyonfelügyelő a hitelezők elé a 12. §. szerint terjesztendő leltár és mérleg elkészítésénél közreműködik, azok valóságát ellenőrzi és ennek megtörténtét a leltár és mérleg aláírásával tanúsítja. 11. §. A vagyonfelügyelő a felügyelt vagyon érdekében tett kiadásainak megtérítését és fáradozásának díjazását igényelheti.