A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 41. szám - A zsolnai kir. járásbíróság

ban irt hadkötelezettség elleni vétségben vétkesnek mondja ki s ezért 14 napi fogházra és 50 frt pénzbüntetésre itéli, stb. Indokok: Közigazgatási úton eszközölt nyomozattal s vádlott beismerése által beigazolást nyert, hogy vádlott azon időben, midőn hadkötelezettsége teljesítése végett jelentkezni kellett vala, az osztrák-magyar monarchia határain kivül Oláhországban és Beszarábiában tartózkodott, mi által az 1889: VI. t.-c. 45. §-ában meghatározott vétséget követte el, melyben vétkesnek kimondani s azért figyelemmel súlyosító körülmény hiányára, ugy vádlott beismerésére, büntetlen előéletére, fiatal korára s azon körülményekre, hogy később hadkötelezettsége teljesítésére önként jelentkezatt s hogy cselekménye törvényellenességéről tudomással nem bírt, öt az Ítélet rendelkező részében kitett büntetéssel sújtani kellett, stb. A kolozsvári kir. itélő tábla (1891. december lo-én 2,782.) : Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja és P. Juon lui Dumitru vádlottat az 1889: VI. t.-cikk 45. §-ában meghatározott hadkötelezettség elleni vétség vádja és következményei terhe alól felmenti. Indokok: Az 1889: VI. t.-cikkben meghatározott és e t.-c. 68. §-a értelmében a kir. bíróságok hatásköréhez utalt vétségek elbírálásánál a bíróságnak azt is megállapítás tárgyává kell tennie, hogy fenforog-e vagy sem a btk. 75. §-ában foglalt szándékosság. Tekintettel már most arra, hogy a fentidézett t.-c. 45. §-ában körülirt vétség fogalmi meghatározásában és kétségtelenül benne foglaltatik a szándékosság eleme, mert az osztrák-magyar monarchia területe elhagyásának, avagy az újoncozás folyama alatt e terület határain kivül való tartózkodásának abból a célból kell történnie, hogy az által a hadkötelezettség kerültessék ki s tekintettel arra, hogy a vádlottnak azt a védekezését, hogy ö nem a fent jelzett célzatból maradt az újoncozás folyama alatt Romániában s atyja azon figyelmeztetésére, hogy sor alá állás végett haza kell jönnie, az 1889. évben haza is jött és a községi elöljáróságnál jelentkezett, az 1. n. sz. a. lévő főszolgabírói határozat ama tartalma, hogy a vádlott önként jelentkezett, megerősíti, tehát azt el kell fogadni. A kir. itélő tábla nem látja bizonyítva azt, hogy a vádlott a fent jelzett célból, tehát szándékosan tartózkodott volna az újoncozás folyama alatt külföldön. Mihez képest vádlottat a terhére rótt vád alól felmenteni kellett. A in. kir. Curia (1892. szept. 19-én, 1,643.): A kir. itélő tábla Ítélete az abban foglalt indokokból helybenhagyatik. A btk. 258. §. és ezzel összefüggésben a btkv. 202. §-ában körülírt rágalmazás mellőzhetetlen feltételéül megkívántatik a nyilvánosság és az, hogy egyenesen és határozottan meg legyen jelölve azon személy, a ki ellen a rágalmazó állítás irányul. A kaposvári kir. törvényszók (1891. április 6-án, 1887.): Sz. József vádlottat a btk. 262. §-ába ütköző rágalmazás vétségében vétkesnek mondja ki és ezért a btk. 92. §. alkalmazása mellett a 262. §. alapján 10 frt fő- és 5 frt mellékbüntetésre itéli, stb. Indokok: Sz. József vádlott beismerte, hogy az iratokhoz csatolt s a 44. gyalogezred parancsnokságához intézett levelet ő irta, az eljárás adatai szerint kétségtelen az is, hogy a nagyatádi főszolgabiróságnál 1,404. sz. a. felvett jegyzőkönyvben tett feljelentés is tőle származik, ugy a parancsnoksághoz intézett levél, mint a feljelentés azt tartalmazza, hogy M. János fiát Istvánt 400 frt lefizetése melleti, tehát megvesztegetés útján mentette ki a katonaságtól s hogy K. Ferenc szintéu visszaélés mellett törvénytelen úton lett a hadi szolgálat alól kiszabadítva. Tekintettel arra, hogy vádlottnak ezen állítása valótlannak bizonyult, tekintve, hogy a sorozó bizottság, vagyis hatósági küldöttség ellen állíttatott olyan tény, mely valódisága esetén a btk. 270. §-ához képest bűnvádi büntetést vonna maga után, tekintve, hogy a sértés nyilván volta azon körülmény folytán, hogy panaszlott állításáról a nagyatádi szolgabiróság előtt jegyzőkönyv, vagyis közokirat lett felvéve, szintén bizonyítást nyert, tekintve végre, hogy Somogymegye alispánjának 2,585/86. szám alatt kelt átirata, a közvádló részére a bűnvádi eljárás megindithatása iránt adandó meghatalmazást pótolja, mindezeknél fogva vádlott a btk. '262. §. alá eső és büntetendő rágalmazás vétségében volt vétkesnek kimondandó. Vádlott büntetlen előélete, meg nem cáfolt azon előadása, hogy a kérdéses levél megírása alkalmával ittas volt, de főleg azon nyomatékos enyhítő körülmény folytán, hogy a cselekmény elkövetése óta több mint öt év telt el, a btk. 92. §-a alkalmazandónak találtatván, fogházbüntetés helyett pénzbüntetés lett kiszabva, stb. A pécsi kir. itélő tábla (1891. okt. 13-án, 820 ): A kir. törvényszék ítéletét megváltoztatja s vádlottat a btk. 262. ij-ába ütköző rágalmazás miatt ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmenti, stb. Indokok: Minthogy a btkv. 258. §. és ezzel összefüggésben a btkv. 662. §-ában körülirt rágalmazás mellőzhetlen feltételéül megkívántatik az, hogy egyenesen és határozottan meg legyen jelölve azon személy, fenforgó esetben tehát testület, hatóság, ezek küldöttsége vagy tagja, mely avagy ki ellen a rágalmazó állítás irányul; minthogy vádlottnak Cs. századoshoz intézett levelében, melyben midőn minden közelebbi vonatkozás n< azt állítja, hogy M István 410 frt fizetése mellett és K. Fe hamis úton szabadultak ki a katonai szolgálat alól s azol behívását követeli, sem testűlet, sem küldöttség, sem azok ti kiknek e katonai szolgálat alól szabadultak fizettek volna, i nevezve nincsenek, a vádhatóság tehát csak következtetés t tekinti a sorozóbizottságot vádlott által rágalmazottnak, mint! végül a rágalmazás további alkateleme a nyilvánosság sem Ialtatik vádlott levelében, mert ez Cs. századoshoz, mint zárt 1 intéztetett, mely a nyilvánosság jellegét csak akkor nyerte, m ezt a nevezett százados — vádlott minden hozzájárulása nt — a nagyatádi szolgabírósághoz, intézkedés céljából^ áttette, < következtében vádlott cselekménye a btk 262. §-ában kör büntetendő cselekmény alkatelemeit nem foglalja magában, m folytán vádlottat ezen szakasz alapján ellene emelt vád és kö kezményeinek terhe alul felmenteni kellett. A m. kir. Curia (1892. szept. 9-én, 3.049.): Mellőz\ kir. itélő táblai ítéletnek azon indokát, mely a nyilváno: hiányára vonatkozik, ugyanazon ítélet az abban felhozott ej indokok alapján helybenhagyatik. A m. kir. pénzügyi közigazgatási birósáj elvi jelentőségű határozata. 1.771. Ha a hátrahagyott házastárs a túlterhelt ha± léki ingatlanokat gyermekei érdekében vette ugyan át, de a. nak bizonyos összeget kifizetni is köteles: a kifizetett össze± 4s/io°/<> illeték jár. {1892. évi 1,551. sz.) 1.772. Armeutesitett területen hóolvadás folytán keletke. és nem is az egész község határát ért elemi kár esetén : c elengedésnek helye nincsen. (1892. évi 2,065. sz-) 1.775. Az 1884. évi XVII. t.-c. által létesített iparte, let által saját házában irodahelyiségül használt lakrészek : a mentesek. (1892 évi 1,217. sz.) 1.774. nyilvános számadásra kötelezett vállalatok egyletek adójának megállapításánál: a részvény töke törleszté. fordított összegek a nyers jövedelemből le nem von ka (1892. évi 2552. sz.) 1.775. Himlö-nyirk termelő és oltó közintézet részére SÍ épület, ha e célra kibérelve vagy más célra bérbe adva ni állandó házadómentességóen részesül még abban az esetben ha az oltó-anyagért a magánorvosoktól dijat szed. (1892. 4,026 sz.) 1.776. Járásbíróság előtt lefolyt kisebb polgári peres ii ben a végrehajtató fél által a bírósági végrehajtóhoz az verés felfüggesztése végett intézett írásbeli megkeresés : ille mentes. (1892. évi 5,907. sz.) 1,777- A kivetett illeték ellen beadott felebbezésre ho elutasító végzés, a fizetésre való felhívás jellegével bírván, elévülést megszakítja. (1892. évi 5552. sz.) Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz 1,778. A mellékleti bélyeghiány miatt már meglelete irat, más bélyegköteles beadványhoz bély égte lenül csatolh (1892. évi 4,111. sz.) 1,779- Az a körülmény, hogy az adóköteles fél az tárgyát adókivetés végett be nem vallotta, az elévülésre folyással nem bír. (1892. évi 5559. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-bői. Csődök : Neufeld Ilona e., beregszászi tszék, bej. oct. 8, 1 oct. 24, csb. Nagy Péter, tmg. Koós Albert. — László Antal e., m.-sz tszék, bej. occ. 81, félsz. nov. 7, csb. Korányi Frigyes, tmg. Tódon Zachariás. — Palaticz János e., nyíregyházi tszék, bej. oct. 31, f nov. 28. csb. Barbolovicics Virgil, tmg. dr. Hoffmann Mór. — l'uger« pozsonyi tszék, bej. nov. 19, félsz. nov. 30, csb. Keifel József, tmg. M Ferenc. — Wittinann Júlia e., nagy-szebeni tszék, bej. nov. 5, í nov. 29, csb. Bán Ferenc, tmg. dr. Russu Octáv. Pályázatok : A török-kanizsai jrbságnál aljegyzői áll. oct. 20A szegzárdi tszéknél If. oszt, jegyzői áll. oct. 20-ig. — A br tszéknél aljegyzői áll. oct. 20-ig. — A vingai jrbságnál a 1 b i r ó 1 oct. 20-ig. — A kolozsvári itélő táblánál b i r ó i áll. oct. 21-ig.