A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 40. szám - Igazságügyminiszteri beszámoló

Tizenegyedik évfolyam. 40. szám. Budapest, 1892. október 2. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 8. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kézirat ok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HHIUP AZ IGAZSÁGÜGY ERDEKEINEK KEPVISELE7ERE Jl MCNM ŰGYVEDÍ, ÜGYÉSZI E5 KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Igazságügyminiszteri beszámoló. Irta : dr. S. G y. — Milyen lesz az új szóbeli eljárás ? Irta : B ö 1 ö n i László, báoffy-hunyadi ügyvéd. — A végrehajtási törvény 45. §-ához. Irta: dr. Fóthi Sámuel, ügyvéd t i-Gyallán. — Belföld. (Kossuth és a budapesti ügyvédek. — Czorda Bódog, a budapesti kir. itélö tábla elnökének átirata az ügyvédi kamarához. — A budapesti ügyvédi kamarának megemlékezése Vajkay Károlyról. — Az ügyvédi kar mozgalmához. Hódossy Imre levele.) — Sérelem. (A perlaki kir. járásbíróság állapota. Irta : dr. Tersánczky Gyula, perlaki ügyvéd.) — Irodalom. (A biztosítási vállalatok. Dr. Pólya Jakabtól. — Az árú-határidőüzlet, annak technikája és nemzetgazdasági jelentősége. Dr. F u c h s Károly Jánostól.) - Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) A »Jog törrédtytára« t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a f. évi törvénycikkek 21. és 22. ivét (321—352. lap.) Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. Igazságügyminiszteri beszámoló. [Dr. S. Gy.) Nagy szellemek tulajdonsága, hogy mitsem törődve a kaján irigység s a léha gáncs fel-felhangzó zajával, öntudatosan haladnak kitűzött céljuk felé. Mig a csekélyebb tehetségeket elbódítja a tömjénezés füstje egyrészt, s lehangolja az éles eritica másrészt, s köreiknek legcsekélyebb megzavarása szárnyukat szegi: addig azok, kiket a kegyes isten megáldott mindazzal, mi őket szellem tekintetében embertársaik fölé helyezi, előretörnek, tekintet nélkül arra, vájjon a tetszés vagy nem tetszés moraja hallszik-e mögöttük. A céltudatos, tetterős férfiút az eléje gördített kő csak addig tartóztathatja fel útjában, mig vasakaratának sikerült az akadályt elhárítani. Midőn Szilágyi Dezső átvette az igazságügyi tárcát, felzendült a Hozsánna ; a megváltót üdvözölte benne a jogászvilág ép ugy, mint a laicus közönség; ő benne látták azt az államférfiut, ki képes lesz szellemének fölényével, kidomborított jellemszilárdságával s tetterejével igazságügyünket arra a magaslatra emelni, hol modern állam modern igazságszolgáltatásának okvetlenül állnia el. De nem soká tartott az örömittasság. Akadtak nemsokára, mint mindenütt, ugy itt is olyanok, kik feladatuknak ismerték a legerősebb fegyvereket szedni elő a lomtárból s megindultak a támadások annál hevesebben, minél behatóbban dicsérték azelőtt az új aera megszületését, Az actio megszülte a reactiót és az utóbbi időkben alig volt üldözöttebb államférfiú széles ez országban, mint Szilágyi Dezső. Azok, a kik ugy vélekedtek, hogy az új igazságügyminiszter mindennap más-más törvényjavaslattal lepi majd meg a világot, elkeseredve hangoztatták, hogy a miniszter a napilapok olvasásánál s a nyári üdülésnél egyebet sem tesz, legfelebb ha a kir. itélő táblákat decentralisálja egy kicsit. Mások Szilágyi egyedüli működését parlamenti beszédeiben keresték, állítván, hogy Magyarország igazságügyminiszterének egyedüli munkálkodása nagyszabású beszédeinek készítésében, a parlamentbeni elmondásában s azoknak az országgyűlési naplókban való corrigálásában áll. A szellemeskedéseknek se vége, se hossza, s aminthogy az a világ rendes folyása, az előbbeni bámulókból lettek a legelkeseredettebb gáncsolok. Lapunk mai száma Ne kutassuk az elégedetlenség okait; hiszen azokra hathatósabban megfelelni nem lehet, mint a hogy ezt az igazságügyminiszter maga teszi, a ki a helyett, hogy mentegetődzésekbe, cáfolgatásokba bocsátkoznék, ama régi igazsághoz hiven, hogy tények beszélnek, közkézre bocsátja »A magyar királyi igazságügymin is zterium működése 1888—1891.« cím alatc beszámolóját eddigi tevékenységéről. Nem is hinné az ember, mily érdekes olvasmány ezen 471 oldalra terjedő száraz jelentés s mily ékes nyelven szólal meg az a 70 táblázat tengerszáma, mindegyik sarkkövet jelezvén az évek fáradalmas működésében. A jelentés maga két részre oszlik. Mi e helyütt csak az első részszel kívánunk foglalkozni, mert ez körvonalozza a minisztériumnak a jelentés ideje alatti tevékenységét; a második könyv statisztikai adatokkal szolgál, összeállítván az igazságügyi minisztérium, a kir. Curia, a kir. itélő táblák, az elsőfolyamodású törvényszékek stb. működését ügyszámokban kifejezve. Ezekre egyenkint visszatérni még bő alkalmunk nyilik, egyelőre elégedjünk meg az első könyv anyagának ismertetésével, hiszen az is oly dús anyag, hogy szétfeszíti a kis keretet, melybe azt szorítani kénytelenittetünk. Az első könyvnek bevezető hat fejezete foglalkozik az igazságszolgáltatás közegeivel; ismerteti a kir. igazságügymin iszterium szervezetét, megemlék szik Szilágyi újításairól; az orvosi tanácsról és az »I g a z s á g ü g y i K ö z 1 ö n y r ő 1« ; azután reátér a kir. bíróságok és kir. ügyészségek tevékenységére, a kir. közjegyzőkre s végül az ügyvédekre. És itt el nem hallgathatjuk, hogy a jelentésnek ezen legutóbbi része a legsoványabb. Két oldalra van összeszorítva mindaz, a mi eddig az ügyvédi kar érdekében történt. Hogy ez vajmi csekély eredmény, azt elvitatni nem lehet, de meg kell biznunk itt is a közeljövőben, mert a jelentés mintegy mentségképen kiemeli, hogy »az ügyvédségről« szóló törvényjavaslatnak szövege — habár munka alatt van — eddig megállapítható főleg azért nem volt, mert a birói és ügyvédi pályára elméleti képesítést nyújtani hivatott jogi államvizsgálatok reformjának az ügyvédi rendtartás módosítását is feltételező kérdése végleges megoldást még nem nyert.« Saját érdekünkben reméljük, hogy csak ez s semmi más nem hátráltatja az ügyvédi karról való beható gondoskodást, a reformaera beköszöntét. A jelentés ezután áttér a codificationalis munkálatokra s kétségtelen, hogy a jelentés legérdekesebb részét a második rész képezi a nyolcadikig. Ebből megtudjuk, hogy a magánjogot tárgyaló törvényjavaslat annyira előrehaladt, hogy immár az öröklési jog módosítva van s hogy a családjoggal együttesen kerülend törvényhozási tárgyalás alá. A családi jog tervezetének eddig elkészült részei: a házassági jog, a szülők és gyermekekről intézkedő rész s a gyámságot tárgyazó rész. A szakértekezleti első átvizsgálás az 1891. év vége felé megkezdetvén, azóta folyamatban van. Különös gondot fordított a miniszter a telekkönyvi intézményre s itt a rendeleteknek egész serege kívánta ezen felette fontos, de nálunk évtizedek óta elhanyagolt ágat a helyes mederbe terelni. A telekkönyveknek átalakítási munkálatai az ország több vidékén lettek foganatba véve s az 1891. év végével 1664 helységben volt a birtokszabályozás folyamatban, mig 6998 helységben már keresztül is vitetett. A betétszerkesztési munkálatok 226 községre nézve megkezdettek s 92 községnél már a forgalomnak át is adattak a leforgott év végével. Külön fejezetet szentel a jelentés a volt Naszódvidéki terület birtok1S2 oldalra terjed.