A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 36. szám - Az aradi ügyvédi kamara jelentését 1801. évről az igazságügyministerhez

ÜG. 270 A J példányát postára adasson címünkre, esetleg — a mi költségünkön. Jellemző ez azon felfogásra nézve, melylyel a nyilvánosság, az igazságügyi érdekek általában és különösen az ügyvédi érdekek tekintetében bir. A famosus »végzés« — mert választmányi végzés kelt e nagyfontosságú ügyben — melylyel az évi jelentés megküldése megtagadtatott, következőleg szól : »Minthogy a kamara oly segédszemélyzettel, melynek ideje maradhatna arra, hogy bármely jogi szaklap részére a kamara felterjesztéseit lemásolhassa, nem rendelkezik; ennélfogva a kérelem nem teljesíthető. Azonban megengedtetik folyamodónak, hogy az évi jelentést vagy más fontosabb felterjesztést lapja részére megszerezhessem Köszönjük a kegyes engedelmet. Nem szándékozunk élni vele. Az aradi ügyvédi kamara jelentését 1801. évről az igazságügyininisterliez következőkben ismertetjük kivonatosan : 1891-ik évben iktatóba érkezett folyóügyi és fegyelmi 607 szám, elintéztetett 53 választmányi és 18 fegyelmi ülésben 607 ügydarab, előadatott 230 a választmányi tagok és 377 a titkár által, 1 közgyűlés tartatott, 16 pártfogó ügyvéd és 3 gondnok kirendeltetett, 11 ügyvédi könyv hitelesíttetett. 1891. évben befolyt 28 ügyvéd ellen 28 panasz. 1891-ben bejegyezve marad 161 ügyvéd. Ügyvédjelölt ellen 1 panasz maradt folyamatban. 1890. év végén ügyvédjelölt be volt jegyezve 39, fölvétetett 12, lett 51, kitörültetett átköltözés folytán 3, az ügyvédi lajstromba jegyzés által 5, egyéb oknál fogva 4, bejegyezve maradt 39, az év végén tényleg joggyakorlaton volt 36. A kamara által kezelt segélyalap 1891. év végén kitett 3.760 frt 42 kr. értékpapírok értéke 224 frt 30 kr. Összesen . . . 3.984 frt 72 kr. Ezen segély alapjövedelméből 5 esetben történt segélyezés, a kiutalványozott segélyösszeget a jogosítottak felvették. A könyvtár alapja áll készpénzben . . . 783 frt 09 kr. könyvek értékében 636 irt 84 kr. Összesen . . . 1.414 frt 93 kr. A jogszolgáltatást illetőleg azon reményt tápláltuk, miszerint a törvényhozás mult ülésszaka alatt megalkotja mindazon törvényeket, melyek a magánjogra vonatkoznak, revisió alá vétetik az ügyvédi rendtartás, mely az ügyvédi intézmény fejlesztését nagyban előmozdítaná, különösen pedig a kir. táblák szétosztásával kapcsolatos szóbeliség életbeléptettetik, a bagatell törvény káros következményei eltávolíttatnak és ezeken felül a bűnvádi eljárás, mint nélkülÖzhetlen kelléke büntető törvénykezésünknek szintén érvényre emeltetik. Sajnosán tapasztaltuk azonban, hogy az emiitett törvényjavaslatok az országos képviselőház napirendjére nem kerülhettek egyrészt, mert a törvényhozás munkaideje váratlanul megrövidült, másrészt pedig a közigazgatás államosításának nagy hullámokat felvert vitája a még rendelkezésre állott időt is nagy részben igénybe vette. A helyi igazságszolgáltatás által érdekelt ügyvédi kar és jogkereső közönség elismeréssel adózik azon kegyes intézkedésért, me'y szerint az aradi kir. járásbíróság létszáma egy albirói állás rendszeresítésével emeltetett, már rég érzett hiány lett ezzel helyreállítva. És most, midőn az aradi kir. járásbíróságnál a bírói állások be vannak töltve, azon megnyugvással óhajtunk a jövő elé tekinteni, miszeriut habár évközben több albirói állás előléptetés folytán huzamosb ideig üresedésben volt s az ügyek ez által tetemes hátramaradást szenvedtek, a hátralékok teljes erővel feldolgoztatnak, ugy, hogy ezentúl a lassú ügymenet indokából észrevételre alkalom nem nyílik. Az igazságügyi palota és börtön felépítése tárgyában a magas ministerium a mult évben ismét tárgyalást folytatott s reánk oly benyomást tett a kérdés napirenden léte, miszerint bizton reméltük, hogy a jogos óhajok nyomban megvalósulnak, megilletődésünkre szolgál azonban, hogy Arad város és Arad vármegye áldozatkész közönségének várakozása eddig nem teljesült, a mennyiben a végleges kedvező döntés még be nem következett. Két irányban felmerült sérelem orvoslása végett voltunk kénytelenek a nagyméltóságú igazságügyministeriumhoz felterjesztést intézni. A mult év folyamán meglepetésünkre ismét előfordult azon eset, mely szerint kamaránk egyik tagja az ügyvédi képviselet gyakorlásában korlátoztatott, megfoghatatlan tünemény előttünk, hogy a védelem szabadsága elé akadályok gördittetnek, mert mindenkinek érdekében áll az igazság felderítése és ezt leghatályosabban az ügyvédi képviselet mozdítja elő. Nem kutattuk, hogy mily indokok vezérelték a nagyméltóságú m. kir. földmivelési ministerium fegyelmi osztálya főnökét akkor, midőn az ügyvédi képviseletet kizárta, de annak határozott kifejezést kölcsönzünk, hogy ezen intézkedése az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 1. és 38. §-aiba ütközik és igy méltán elvárjuk Nagyméltóságodtól a sérelem orvoslását oly módon, hogy az ügyvédi tekintély emelésére egyáltalán nem szolgálható ás a felek érdekeire káros következményű eljárástól az ügyvédi kar megkíméltetik. A mult év folyamán ügyvédi kamaránkhoz azon előterjesztés intéztetett, hogy Arad szab. kir. város árvaszékénél a levéltárában őrzött iratok másolatban való kiállítása körül oly eljárás követtetik, melynél fogva kivonatos másolatok hitelesített alakban ki nem állíttatnak és igy kénytelen az érdekelt fél, habár az illető iratnak csak egy részére volna szüksége, az iratot egész terjedelmében leíratni és annak hitelesítésére tetemes költséget fordítani. A befolyt előterjesztés közhitelű adataiból meggyőződtünk a sérelmes intézkedésről, mely annál nagyobb megütközésünkre szolgált, mert a nagyméltóságú m. kir. belügyministerium is az előfordult eset orvoslása czéljából emelt folyamodás folytán az árvaszék eljárását helybenhagyta. Nem tudunk különbséget tenni a törvénykezési vagy árvaszéki levéltárakban őrzött iratok között s annál kevésbé van előttünk megfejtve az, hogy akkor, midőn a törvénykezési levéltárakban őrzött iratokról, telekkönyvekről kivonatos másolat hiteles alakban kiállittatik, az árvaszékeknél őrzött iratokra nézve, mely különös indokból nem volna ugyanazon eljárás gyakorolható. Nagyméltóságod ügyszeretete azon reményre jogosít, miszerint felterjesztésünk alapján a felvetett kérdések kedvező megoldást nyerendnek. Ügyvédi kamaránk fegyelmi bírósága Ítélkezésében tárgyilagos igazsággal járt el, miről élénk tájékoztatást szolgáltat a fegyelmi ügyekről felterjesztett közérdekű kimutatás és a magas kir. Curia mint másodfokú fegyelmi bíróságnak határozatai. Ezekben körvonalaztuk évi jelentésünket, melyet Nagyméltóságod kegyes figyelmébe ajánlva, maradunk mély tisztelettel Az aradi ügyvédi kamarának 1892. évi január hó 18-án tartott üléséből. Háss Sándor, Vizcr Péter, kir. tan ícsos. kamarai elnSk. kamarai titkár. Yajkay Károly nyugdíjaztatásának titkos történetét adja a »Budapesti Hirlap«, melyet hihetlennek tartunk. Mint hü regisztrátorai az igazságügyi eseményeknek, mégis kötelességünknek tartjuk azt közölni. Felelősséget e hirért nem vállalunk. Jogászkörökbeu felháborodással beszélik, hogy Szilágyi Dezső mily lelketlenül bánt Vajkayval, a mikor nehéz betegségéből kiépülve, tisztelegni ment hozzá. Nem is bocsátotta maga e 1 é, hanem ugy üzente meg neki a titkárával, hogy csak menjen haza s bármely pillanatban benyújthatja nyugdíjazást kérő folyamodványát. Tudjuk, hogy a kit a tunyaság nagymestere igy megbántott, méltán ünnepelt jelese a magyar birói karnak és elismert feje egy külöü jogásziskolának. S mégis, a mikor nyugalomba vonult, az igazságszolgáltatás legfőbb őre nem talált számára elismerő szót, a melylyel elbúcsúztatta volna. Ausztria és külföld. A színházi vállalat és a belépti jegy vevője közt létrejött szerződés jogi természete tárgyában határozott a bécsi cs. kir. országos törvényszék. Az érdekes eset a következő: A. bécsi színházi ügynök, a bécsi német népszínház bérlője és igazgatója ellen keresetet indított az »In eiserner Zeit« czímü színdarabnak 1890. évi december 29-ére hirdetett, később azonban lemondott előadására váltott belépti jegyekért fizetett 571 frt 20 kr visszafizetése iránt. A bécsi cs. kir. orsz. törvényszék ezen keresetet f. é. január 12-én 1.524. sz. alatt kelt ítéletével feltétlenül elutasította, mely ítéletet a bécsi cs. kir. orsz. főtörvényszék f. é ápril 5-án 3.591. sz. a. kelt ítéletével helybenhagyta. Ezen ítéletek indokait a következőkben ismertetjük: Kétséget sem szenved, hogy a színházi vállalat és a jegy vevője közt szerződés köttetik, melyre a szerződésekre vonatkozó jogi elvek alkalmazandók. Az egyik szerződő fél a pénztárnok által képviselt vállalat, a másik pedig a vevő. Vevőnek rendesen az a-szándéka, hogy a jegy bizonyos darabnak bizonyos napra hirdetett előadására váltsa, mely szándékát minden kétséget kizárólag az által nyilvánítja, hogy a pénztárnál egy ezen meghatározott előadásra használandó jegyet kér. A vállalat ezen jegy átadása által rendesen és általánosan azon akaratát fejezi ki, hogy ezen hirdetett színdarabot a meghatározott napon előadja és hogy a vevő a váltott jegyet ez alkalommal használhassa. Az egyik szerződő fél szolgáltatása a jegy árának kifizetése, a viszonszolgáltatás pedig a hirdetett színdarabnak előadása. A jegy árának kifizetése és a jegy átvétele által a kétoldalú szerződés jogérvényesen van megkötve. A mennyiben tehát ezen ily módon létrejött szerződés a miatt nem mehet teljesedésbe, mivel a bizonyos napra hirdetett színdarab előadása elmaradt, az esetre a szerződés felbontottnak tekintendő és a vevőnek jogában áll a jegyért fizetett árt visszakövetelni. Más színdarabnak a hirdetett helyett leendő előadása nem tekinthető a kikötött visszaszolgáltatás teljesítésének. Ha azonban a vállalat beleegyezik abba, hogy a váltott jegy más darab előadására használtassák s a vevő ezen előadást látogatja,