A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 35. szám - Német jogászgyülés

140 magas vesszöfonású a belvizek ne az ö 233. §. alá esö szemérem elleni erőszak bűntett helyett, melyben bűnössé vált, a szemérem elleni erőszak vétségében mondatik ki bűnösnek: egyebekben pedig a kir. Ítélőtábla ítélete helybenhagyatik. (1892. május hó 13-án, 952. szám.) Határon álló növény önhatalmú kivágása és az átnyúló ágak termésének eltulajdonítása jóhiszeműség- címén nem büntettetett. (Kir. Curia 1891. április 16-án, 2,668. sz.) Ingatlan termésnek eltulajdonítása nem büntetendő, ha a teriilet tulajdonjoga a felek között vitás és ha a vádlott jóhiszemüleg járt el, mit a büntető biró bírál meg. (Kir. Curia 1891. október 21-én,7,891.) ' Vízjogi ügyekben. Vizrendöri kihágás. I. S. M. a rétje felső szélén fél méter gátat létesített, hogy a gr. W. Á. rétjéről rétjére, hanem a malomárokba vonuljanak. A gát vizduzzasztást idézvén elő, gr. W. A. panaszt emelt s a főszolgabíró S. M. tettest az 1885 : XXIII. t.-c. 42. §-ába ütköző kihágás miatt a 184. §. 3. pontja értelmében s az 1887 : VIII. t.-c. 2. §-ában megjelölt célokra fordítandó 10 frt pénzbüntetésnek és 19 frt 60 kr. hatósági eljárási költségnek 15 nap s végrehajtás terhe alatti megfizetésében elmarasztalta s egyúttal a viz rendes lefolyását megváltoztató panaszolt gátnak a fenti idő és teher alatt leendő eltávolítására is kötelezte. Marasztalt fél felebbezéssel élvén, az alispán a főszolgabíró ítéletét jóváhagyta. Ismételt felebbezés következtében a földmivelésügyi miniszter ur m. é. 68,538. sz. a. az alsófokú határozatokat oly hozzáadással hagyta jóvá, hogy a 10 frt pénzbüntetés helyébe behajthatlanság esetén 1 napi elzárás alkalmazandó. Egyúttal azonban utasította a miniszter ur az alispánt, hogy az elmarasztalt fél által az elsőfokú Ítélet ellen beadott felebbezésben részletezett azon panasz alapján, mely szerint a panaszló rétjén keresztülvonuló árok jókarban tartása iránt szükséges tisztogatási munkálatok megtétele a partbirtokos által elmulasztatott, a törvény értelmében mielőbb járjon el. »Helybenhagyandó volt a felebbezett ítélet, minthogy az abban foglaltak a VI. ker. kultúrmérnöki hivatal által is megerősíttettek ; oly munkálatok pedig, melyek által a viz természetes lefolyása akadályoztatik, az 1885 : XXIII. t.-c. 42. §-a értelmében hatósági engedély nélkül nem létesíthetők s ezen törvényes rendelkezés ellen vétők az ugyanazon törvénycikk 184. §-a szerint büntetéssel sujtandók.« »Ezen törvényes rendelkezéssel szemben felebbező azon védekezése, hogy rétjének vizzel való elbontása a panaszló gróf rétjén átvonuló árok tisztántartásának elhanyagolása következtében áll elő, mentségül el nem fogadható, minthogy az árok tisztántartásának elhanyagolásából származó jogsérelem orvoslására a törvény a módot megadja s igy a következmények elhárításáról ezen úton, nem pedig tiltott művek segélyével kellett gondoskodni.« »A mi a felebbező azon ellenvetését illeti, hogy a kérdéses völgyben több hasonló gátolás áll fenn s igy ha mások ily gátolást létesíthetnek, annak létesítésétől panaszlott sem lehet eltiltva, megjegyzem, hogy míg egyrészt mások jogtalan ténykedése hasonló ténykedések indokolásául nem szolgálhat, másrészt magában véve azon körülmény, hogy töltések létesíttetnek, vizrendöri kihágás tényálladékát meg nem állapítja s ezen gátolások tiltott műveknek csak az esetben minősíthetők, ha — mint a jelen esetben — az által a viz természetes lefolyása akadályoztatik.« »Minthogy azonban panaszlónak az elsőfokú ítélet elleni felebbezése szerint a rétek elmocsárosodásának indokául azon mulasztás jelöltetett meg, hogy panaszló gróf birtoka mentén a vizfolyás medrét jókarban nem tartja, ezen körülmény pedig a vizrendöri eljárás alkalmával vizsgálat tárgyává nem tétetett, tekintettel a vízjogi törvény 40. §-ára, ez irányban a szükséges teendők szintén elrendelendők voltak.« II. A malomtulajdonos által régebbi idők óta rendszeresen gyakorolt töltésemelés s javítás mindaddig, mig ezen joggyakorlat az 1885. évi XXIII. törvénycikk 192. §-a értelmében szabályozva nincs, kihágásnak még az esetben sem minősithető, ha az által mások érdekei sérelmet szenvednek; ezeknek azonban joguk van a gyakorlat oly szabályozását követelni, hogy károsodásuknak eleje vétessék. Ily tartalmú kijelentés foglaltatik a földmivelésügyi m. kir. minister urnák f. évi 52,911. számú következő rendeletében, mely a W. B.-nek W. J. ellen hatósági engedély nélkül létesített vizimunkálatok miatt emelt panasza alapján folyamatba tett vizrendöri kihágási ügyet befejezte : » ... az alispánnak másodfokban hozott ítéletét, mely szerint a főszolgabírói ítélet részleges módosításával W. J. az 1885. évi XXIII. t.-c. 42. §-ába ütköző kihágás miatt ugyanazon t.-c. 184. §-ának 3. pontja alapján az 1887. évi VIII. t.-c. 2. §-ában megjelent célra fordítandó pénzbüntetésnek és 8 frt 76 krnyi eljárási költségnek 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett leendő megfizetésére, továbbá az előző állapotnak ugyancsak 15 nap és hatósági végrehajtás terhe alatt leendő helyreáliitására oly hozzáadással köteleztetett, hogy a panasz tárgyát képező gátnak emelése iránt az engedélyért 60 nap alatt folyamodhatik, ellenesetben pedig a gátemelés évenkénti eszközlésétől eltiltatik s hogy a bejelentett s igazolt vízhasználati jogosultság gyakorlatának szabályozása céljából a viziművek tervezetének 30 nap alatt leendő benyújtására azzal utasíttatott, hogy a határidő elmulasztása esetén azok költségére hatóságilag fognak elkészíttetni, a panaszlott részéről közbevetett felebbezés alapján felülbirálat alá vettem s annak eredményéhez képest azt a joggyakorlat megállapítása s az eljárási költségek iránt rendelkező részének helybenhagyásával egyéb részeiben feloldandónak s panaszlottat a vizrendöri kihágás vádja s annak következményei alól felmentendőnek találtam. Panaszlott a kihágás vádja s annak következményei alól fölmentendő volt, minthogy — mint az a tárgyalás során kihallgatott tanuk vallomása s a panaszlott jogelőde által tett nyilatkozatból is határozottan kitűnik — a panasz tárgyát képezett töltésemelés és javítás már régebbi idők óta rendszeresen gyakoroltatott a malomtulajdonolok által s igy ezen joggyakorlat mindaddig, mig az 1885. évi XXIII. t.-c. 192. §-a értelmében nem szabályoztatik. kihágásnak még az esetben sem minősithető, ha az által mások érdekei sérelmet szenvednek; joguk van azonban az érdekelteknek a gyakorlat oly szabályozását követelni, hogy jogos érdekeik megvédessenek s a károsodásnak jövőre eleje vétessék. Az érdekeltek ezen jogából folyólag azért a határozat oak a joggyakorlat szabályozására vonatkozó része helybenhagyandó volt s ugyanez alapon az eljárási költségek megtérítésére is panaszlott kötelezendő, minthogy a tárgyalási adatok alapján tényleg szüksége merült fel annak, hogy a vízhasználat gyakorlása rendeztessék s a jogosított és a jogosítvány által érdekeltek kapcsolatos jogviszonyai jövőre nézve hatóságilag szabályoztassanak.« Kivonat a „Budapesti Közlönyu-ből. Csődök: Áltinann Lipót e., kassai tszék, bej. okt, 1, félsz. okt. 15, csb. dr. Hornyay Ödön, tmg. Brösztl Simon. — Falk és Morgenstern e., pancsovai tszék. bej. okt. 5, félsz. nov. 5, csb. Theil Albert, tmg. dr. Marjanovics Pál. — Schmeiszer Emil e., szegzárdi tszék, bej. okt. 22, félsz. nov. 14, csb. dr. Tarcsay Gyula, tmg. dr. Pirnitzer Béla. — Stöger Miksa e., n. kanizs»i tszék, bej. okt. 10, félsz. okt. 24, csb. Nábraczky Lajos, tmg. Csesznák József. — Kollll Lajos e., fiumei tszék, bej. okt. 18, félsz. nov. 15, csb. dr. Zarovich Antal, tmg. Brelich Ferenc. Pályázatok : A nagy-becskereki tszéknél II. oszt. jegyzői áll. szept. 8-ig. — Az edelényi jbiróságnál albirói áll. szept. 9-ig — Az oravicabányai jbiróságnál albirói áll. szept. 9-ig. — A fehértemplomi jbiróságnál albirói áll. szept. 9-ig. — A temesvári it. tábla területén 3 joggyakornoki áll. szept. 10-ig. Curiai és táblai értesítések. Baja. Dr. K. Zs. Kovács A. — Makai P. ügy még nem érk. a C.-hoz; Tóth Gy.-né — Drescher G.-né érk. a C.-hoz 5E92 sz. a., n. e., eld. Mikó; Vissneg M. — Kovács P. és jogút, ügy érk. a C.-hoz 7447 sz. a., n. e., eld. Jankovich. — Duna-Szerdahely. P. P. Goldberg M. — br. Uchtritz E. ügy érk. a C.-hoz 4626 sz. a., n. e., eld. Pásztély. — Hajdu-BÖSZÖrmény. F. J. Marczi P. — Szabó M. ügy még nem érk. a C. -hoz — Keszthely. Y. J. Tigler A. s t. — Kiss J. ügy érk. a C.-hoz 6319 sz. a., n. e , eld. Farkas. — Moór. Dr. H. J. A f. k. Nemes E. — Nemes J. ügyet a T. f. hó 22-én hh., rmv. — Ráckeve. M. K. özv. Foigt F.-né — Perndl ügy érk. a C.-hoz 7987 sz. a., n. e., eld. Béres ; Radnicsné — Szántó S. s t. ügy érk. a C.-hoz 3186 sz. a., n. e , eld. Bosits ; Rúzsa D. -né e. b. per érk. a T.-hoz 6543 sz. a., n. e., eld. Burg; Raab A — Magasitz J. ügy érk. a T.-hoz 8941 sz. a., n. e., eld. Szonthag ; özv. Lukács K.-né — Radasin ügy érk. a T.-hoz 8944 sz. a., n. e., eld. Trux; özv. Tóth M.-né — ifj. Tóth M. ügy érk. a T.-hoz 6112 sz. a., n. e., eld. Somogyi; Siket J. — Biró L. ügy érk. 6241 sz. a., n. e., eld. Burghardt; Simon P. — Valasik ügy érk. 9582 sz. a., n. e., eld. Illyasevics ; Huszár Zs. — Huszár S. ügy 5801 sz. a., n. e., eld. Burghardt ; Őrsi J. — ifj. Bak G. ügy érk. 7630 sz. a., n. e , eld. Debreczenyi ; Torma L. — id. Szálai J. ügy érk. 8337 sz. a.., n. e., eld. Illyassevics ; Kincstár — Bucsi A. ügy érk. 8338 sz. a., n. e., eld. Szánthay. — S.-A.-Ujhely. Dr. R. S. Csöke. L.-né — Burger S. v. ügy érk. a C.-hoz 662 sz. a, n. e., eld. Fabiny. — Sopron. Dr. Sch. K. Flaschner A.-né — Flaschner A. ügy érk. a Curiához 9037 sz. a., n. e., eld. Mersits. — Zilah. K. M. Czápek M. — Csaponyi J. ügy érk. a C.-hoz 9954/91 sz. a., n. e., eld. Vavrik. Eskór (Epilepsia) visszaesés nélkül gyógyítható. A tudomány e bámulatos eredményét sok ezren bizonyítják. Kimerítő leírások, a válaszra szánt postabélyeg csatolása mellett, következő cím alatt intézendök : „Office Sanitas" Paris. 30, Faubourg Montmartre. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság'--nál. (HoU-utcza 7. szám.)