A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 33. szám - Az ügyvédségi törvényjavaslat

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a *Jog« 33. számához. Budapest, 1892. augusztus hó 14-én. Köztörvényi ügyekben. Alperes a haszonbért jóhiszemben szedvén felperesektől és tekintettel arra, hogy n haszonbéri viszony megszűnte után is már hosszabb idő leli el és felperesek a túlflzetetl haszonbér megtérítéséi nem követeltek, keresetük az a jogalapja pedig, hogy ha kevesebb földel birtokoltak, annyi év után biztosan megállapítható nem leven, felperesek keresele elutasítandó volt. Az újvidéki kir. járásbíróság (1890. jun. 13. 1994/p. sz.) Dr. Vucsetics Illés ügyvéd által képviselt V. Tosa és K. Alexandra felpereseknek Keller István ügyvéd által védett F György alperes elleni 111 frt kár, helyesebben tartozatlan fizetmény visszatérítése és jár. iránti sommás perében a következőleg itélt: Felperesek keresetükkel elutasittatnak, stb. Indokok: Ámbár alperes beismeri, hogy a felperesek által bemutatott és Újvidéken 1881. évi augusztus hó 27-én kelt okmány való s hogy az közte és K. Gyóka között létrejött és fennállott haszonbérletre vonatkozik, beismeri továbbá alperes, hogy K. Gyókának közbejött halála után az általa birt földet neje K. Alexandria V. Tosával együtt tovább birta, habár igaz, hogy az emiitett okmány szerint alperes határozottan 18 lánc földet adott haszonbérbe, íánczonként fizetendő 37 frt haszonbér mellett; mindazouáltal tekintve, hogy felperesek alperesnek azon határozott tagadásával szemben, hogy felperesek 18 lánc föld után lánconként 37 frtot tényleg fizettek volna, mivel sem igazolták, miért is az általuk kínált s alperes által elfogadott föeskütől feltételezetten volt a per kimenetele függővé teendő. A szegedi kir. Ítélőtábla (1889. máj. 21. 4l8./p. sz.) A felebbezett Ítélet annyiban megváltoztatik, hogy alperes a kereseti követelésből 37 frt tőkének és ennek az 1884. évi október hó 1-töl számítandó 6% kamatainak 8 nap alatt és végrehajtás terhe mellett, és pedig felerészben az elsőrendű felperesnek leendő megfizetésére, a másik felerészben pedig néhai K. Gyoka örökösei részére letétbe leendő helyezésére feltétlenül és végrehajtás terhe mellett köteleztetik. Egyébként az első bíróság ítélete a fentebbi változtatásnak megfelelő, azzal a pótlással helybenhagyatik, hogy a föeskű le nem tétele esetén alperes a további 74 frt tőkének és az 1884. évi október hó 1-től számítandó 6% kamatainak és pedig hasonlóan felerészben az elsőrendű felperesnek leendő megfizetésére, másik felerészben pedig néhai K. Gyoka örökösei részére bírói letétbe leendő helyezésére végrehajtás terhével köteleztetik stb. Indokok: Az alperes beismerte azon ténykörülményt, hogy ö a keresetben kijelölt föld után a haszonbért 17Y3 lánc földtől számította és vette föl; a birói szemle folytán pedig megállapittatott, hogy a kérdéses föld 16 lánc és 2443 • ölet tesz ki. Minthogy pedig felperesek 17 láncon felül 1 lánctól évenkint 37 forintot számítva, 3 évre 111 frtot vettek keresetbe; alperest beismerése alapján l/s láncra eső, három évre 37 forintot kitéve") túlfizetett összegnek, úgy ennek az első bíróság ítéletében számított kamatainak megfizetésében, az elsőbirósági ítélet e részbeni megváltoztatásával marasztalni, egyébként az első bíróság ítéletét vonatkozó indokainál fogva még azért is helybenhagyni k Uett, mert felperes kereseti állításait, ugy, a mint azokat előadta, bizonyítani tartozik, felperes azonban arra nézve, hogy hány hold után fizettetett ki tényleg az alperesnek a haszonbér, a főeskün kívül más bizonyítékot fel sem hozott. Az a körülmény, hogy másodrendű alperes kizáró örököse az elsőrendű felperes haszonbérlői társa K. Gyokának a perben hitelt érdemlőleg kimutatva nem lévén, a marasztalási tőke és kamatösszeg ama felének, mely másodrendű felperest, illetve néhai K. Gyokának örököseit illeti, birói letétbe helyezését kellett elrendelni. A m. kir. Curia (1892. jun. 3. 6850./p. sz.) Mindkét alsóbbfokú bíróság Ítélete megváltoztattatik és felperesek lll frt tőke és járuléka iránti keresetükkel feltétlenül elutasittatnak stb. Indokok: A peres felek egyező előadásából kitűnik, hogy alperes a tulajdonához tartozó és A. alatt mellékelt szerződésben jelzett 18 lánc földet felpereseknek, illetőleg a másodrendű felperes jogelődjének 1882-től 1884-ig, tehát három egymást követő évre haszonbérbe adta ki; kttűnik továbbá, hogy felperesek a kérdéses földet olyan módon, mint a minőben nekik átadatott, három éven használták s a haszonbért a közös megállapodásnak megfelelően fizették, a nélkül, hogy a haszonbéri viszony tartama alatt bármikor is felszólaltak volna a miatt, hogy a haszonbérbe adott terület 18 láncnál kevesebbet, jelesen csak 17 láncot tesz ki, pedig alkalmuk s módjukban állt a terület mennyiségéről, illetve a vitatott hiányról biztos meggyőződést szerezni az alatt az idő alatt, mig a kérdéses földet haszonbérbe tartották. Ezzel szemben tehát és tekintve, hogy alperes a haszonbért 18 lánc után jóhiszemben szedte a felperesektől és tekintettel arra, hogy a haszonbéri viszony megszűnte után is már hosszabb idő telt el és felperesek a túlfizetett haszonbér megtérítését nem követelték, de keresetük az a jog alapján, hogy kevesebb földet birtokoltak annvi év után, a mennyiben alpereseknek a bérelt földhöz közvetlen közelében más földekkel is birt, biztosan meg nem állapitható, eűnélfogva mindkét alsóbb fokú bíróság Ítéletének megváltoztatásával felperesek keresetűkkel feltétlenül elutasitandók. Felperes maga választván a kelmét és az abból készült ruhát az alperestől kifogástalanul átvevé és azt tényleg viselvén, okszerűen következtetendő, hogy a kelme a hasonló minőségű és szinii kelmék általános kellékének az átvétel idején megfelelt. A m. kir. Curia (1892. május 19-én, 10,399/891.): A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokolás : Felperes a per adatai szerint maga választotta a kérdéses kelmét és az abból készült ruhát az alperestől kifogástalanul átvévén, azt tényleg visrlte. A meghallgatott szakértők egybehangzóan véleményezték, hogy a kelme jóminőségü, az annál mutatkozó színváltozás pedig hasonló szinű kelméknél többé-kevésbé előfordul. Ezek szerint okszerűen következtetendő, hogy a kérdéses kelme a hasonló minőségű és szinű kelmék általános értékének az átvett idején megfelelt s így felperes keresetével feltétlenül elutasitaudó volna, minthogy azonban alperes az elsőbiróság ítéletét nem felebbezte, azt ez okból helybenhagyni kellett. Valamennyi közös tulajdonos és birtokos perbe vonása nélkül a többek osztatlan közös tulajdonát képező ingatlanok egy részének birtokára vonatkozólag a kereset érdemben el nem bírálható. (A győri kir. Ítélő tábla 1892. évi június hó 13-án, 3.375. sz.) Az elrendelt kielégítési végrehajtás foganatosításának mellőzésére okul az a körülmény sem szolgálhat, hogy a marasztalt fél azt az ös>zeget, melynek megfizetésére köteleztetett, az ellene vezelett váltóbiztositási végrehajtás alkalmával járulékaival együtt léteibe helyezte. (Szegedi kir. itélő tábla 1892. jul. 19. 6.097.) Kereskedelmi, csőd- s váltóügyekben. A sommás eljárásban is a viszonkövetelés előterjesztése is az ellenbeszédben eszközlendö, különben mint elkésett, figyelembe nem jöhet. Mert a törvénykezési rendtartásnak a sommás eljárásra nézve felállított az az elve, hogy a sommás per tárgyalásain felhozottak egyidejűleg és jókor felhozottaknak tekintendők, nem talál alkalmazást olyan intézményekre, melyek perjogi természetüknél fogva a per bizonyos szakához kötvén, minők a kereset felemelése, az illetékességi kifogás megtétele s a viszonkereset támasz tása, melyek a tárgyalás megnyitására tartoznak. A budapesti VII. ker. kir. jbiróság, mint kereskedelmi bíróság (1892. jan. 18. 1,205. p. sz.): Kollár Lajos ügyvéd által képviselt P. Béla felperesnek, dr. Gergő Izor ügyvéd által képviselt H. Ignác alperes ellen 36 frt 26 kr. és jár. iránt indított rendes perében következőleg itélt: Alperes köteles 35 frt 26 kr. tőkét, ennek 1890. máj. 1-töl járó 6°/o kamatait felperesnek 8 nap és végrehajtás terhe alatt megfizetni, stb. Az ítélet a teljesítésre megszabott határidő elteltével a felebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. Alperes viszonkeresetével elutasittatik, stb. Indokok: Felperes keresetét arra alapitotta, hogy alperes tőle a nagy-bozovai erdejében levő fiatal tölgyfák kérgét megvásárolván, azok ára fejében pedig még 36 frt és 26 krral tartozik. A vételár akként állapíttatott meg, hogy a vevő tartozik a lehámozott fát méterekbe rakni, minden ilyen kirakott méter fa után a lehámozott kéreg vételára 1 — 1 frtot fog kitenni. Miután pedig alperes 202 méter fa után hantolt kérget, ennélfogva 202 frttal vált adósává, melyre alperes 165 frt 74 krt fizetvén, 36 frt 26 krral maradt adós. Alperes kérte felperest keresetével elutasítani, mert felperes a kereseti követelést a zsadányi kir. járásbíróság előtt már érvényesítette s ez ügy ott egyezséggel már befejeztetett. Érdemben tagadta, hogy 202 métert tett volna ki a lehántolt fa mennyisége s viszonkövetelést érvényesített a felperes által becsatolt B. alatti alapján 70 frt erejéig, mert a fák árnyéka a kéreg száradását akadályozván s közlekedési akadályt képezvén, 40 frttal több napszámot kelleti fizetni. A bíróság alperes abbeli kifogását, hogy a kereseti követelésre nézve már birói egyezség jöit létre, elvetette, mert a zsadányi kir. járásbíróságtól bekivánt iratok, valamint G. István és R. Miklós tanuknak azokra vonatkozó vallomása által igazolva van, hogy a zsadányi kir. járásbíróságnál a kereseti követelés érvényesíttetett