A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 30. szám - Törvényjavaslata bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv (1878: V. t.-c.) és a kihágásokról szóló büntető törvénykönyv (1879: XL. t.-c.) módosításáról. (Folytatás.)

A JOG. 119 nem téríttetett volna, enuélfogva tekintettel arra, hogy a vádlott a sértettnek rendelkezése alatt álló lakásba ennek tudta és beleegyezése nélkül hatolt be ; tekintettel arra, hogy a behatolás az általa alkalmazott erőszak útján történt ; tekintettel arra, hogy arra vádlottnak mi joga sem volt; mi által a btk. 30. § ában körülirt büntetendő cselekménynek minden eleme beigazolva lévén ; úgyszintén tekintettel arra, hogy vádlott sértettnek ingatlan vagyonát is jogtalanul megrongálta s tekintettel arra, hogy az ekként okozott kár 5 frt értéket felülmúl s ez által a btk. 421. §-ában meghatározott büntetendő cselekmény tényálladékát is kimeríti, a miért is vádlottat ugy a mngánlak megsértésének bűntettében, mint a más ingatlan vagyona megrongálásának vétségében vétkesnek kimondani s a fentiek szerint büntetni s az okozott kár megfizetésében marasztalni kellett, stb. A büntetés kiszabásánál súlyosító körülményül vétetett, hogy vádlott a tettét nem közvetlenül a felindulás percében követte el, hanem előbb fejszével felfegyverkezve, a kissé távolabb eső házhoz indult s igy ideje volt szándékát megváltoztatni; ellenben mint enyhítő körülmény szolgált, hogy a tett elkövetésekor ittas volt, továbbá önbeisraerése, büntetlen előélete és műveltségének alacsony foka, valamint az, hogy a kár nem nagy és hogy azt pótolni képes, stb. A kassai kir. itélő tábla (1891. okt. 27. 1,284/Bf. sz.): Az elsőbiróság ítéletét a btk. 98. §-a felhívásának mellőzésével, indokai alapján helybenhagyja. A ni. kir. Curia (1892. jun. 23. 1,048/Bf. sz.): Mindkét alsóbb bíróság ítéletének megváltoztatása mellett vádlott csak a btk. 421. §-ába ütköző vagyonrongálás vétségében mondatik ki vétkesnek és ezért 1 (egy) havi fogházra, valamint 10 (tíz) forint pénzbüntetésre, behajthatatlansága esetében még 1 (egy) napi fogházra Ítéltetik, stb. Indokok: Az a helyiség, melybe vádlott behatolt, senkinek lakásul nem szolgált, ezért kívülről lakattal el volt zárva és üresen állott. Ilyen helyiségbe való behatolás nem képez magánlaksértést, hanem a btk. 421. §-ába ütköző vagyonrongálást, mely az idézett szakasz szerint abból is állhat, hogy vádlott másnak ingatlan vagyonát behatolás által elfoglalja. Vádlott a jelen esetben behatolás által nemcsak a lakást elfoglalta, hanem a lakással elválaszthatlan kapcsolatban volt dolgokat, az ajtólakatot, ablakokat és falakat is megrongálta. Vádlottnak tevékenysége tehát ez irányban is a btk. 421. §-ába ütközik. Ezek szerint vádlott csupán a btk. 421. §-ába ütköző vétségben volt bűnösnek kimondható és figyelemmel arra, hogy ő veszélyes eszközzel felfegyverkezve hatolt be sértett fél tulajdonát képezett házba, megfelelő fogházbüntetéssel volt büntetendő, stb. A nyilvános rág-almazás vétsége az ellen is elkövethető, a ki hivatalát többé nem viseli. A nezsideri kir. jbiróság: Vádlott S. János 58 éves földmíves stb. a btkv. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségében bűnösnek kimondatik s azért ugyanezen §. alapján 5 napi fogházra és az 1887 : VIII. t.-cikkben előirt célokra fordítandó s behajthatlanság esetén 2 napi fogházzal helyettesítendő 10 frt pénzbirságra Ítéltetik, köteleztetvén a magánvádló részére ezennel 9 frtban megállapított eljárási költséget, ugy a felmerülendő rabtartási költséget is 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett a pénzbüntetéssel együtt megfizetni. Indokok: Vádlottat a rágalmazás vétségében bűnösnek kimondani s a fentiek szerint fenyíteni kellett, mert elismerte, hogy magánvádlóról folyó évi jan. 23 án este a lajta-falui korcsmában vagy tiz ember, tehát többek előtt azt állította, hogy az 1885. évben még mint községi bíró az általa a szegény-alap javára birságkép lefizetett 6 frtot illetékes helyre nem juttatta, hanem azt a maga céljára fordította. Oly tényt állított tehát vádlott magánvádlóról többek jelenlétében, mely valódiság esetén magánvádló ellenében a büntető eljárás megindítására okot képezhet. Vádlottnak, dacára magánvádló ellenzésének, dacára annak, hogy nem igazolta azt, hogy állításának célja a közérdek, vagy jogos magánérdek megóvása volt, az említett tény valódiságának bizonyítása a btk. 263. §-a 5. pontjának analógiája alapján meg lesz engedve. Bizonyítása azonban vádlottnak nem sikerült, mert a nezsideri járási szolgabírói hivatal 1,925/92. sz. átirata szerint a vádlott által hivatkozott F. Miklós az egész ügyről mi tudomással sem bir s abba soha semmi irányban nem folyt bele. Vádlott bűnösnek kimondatván, az utánjárási költségben történt marasztalása elitéltetésének folyománya volt. Enyhítő körülmény nem létében súlyosítóul vétetett a már becsületsértés miatt történt egyizbeni elitéltetése. Mely ítélet felek előtt nyomban kihirdettetvén, vádlott az ellen felebbezést jelentett be. (1892. ápr. 20. 532. sz.) A győri kir. itélő tábla: Minthogy a panaszolt esetben a btkv. 262. §-ába ütköző nyilvános rágalmazás esete látszik fenforogni és pedig annál is inkább, mert ezen vétség az ellen is elkövethető, ki hivatalát többé nem viseli s minthogy az ezen vétségek elbírálása elsőfokban az 188(1 : XXXVII. t.-c. 39. §-a 2. pontja értelmében a kir. törvényszékek hatásköréhez van utalva, ennélfogva a kir. járásbíróság ítéletét megsemmisíti s | utasítja, hogy a panaszos feljelentését az eljárási szabályrendelet 16. §-a értelmében intézze el. (1892. évi jun. 1. 1,606. sz I A büntetendő cselekmény elkövetésére irányzott egyszerű felhívás, mely a felhívottra elhatározó befolyást nem gyakorol, felhajtásnak nem vehető. (A kassai m. kir. Ítélőtábla 1892. évi május hó 4 én, 263. bf. sz. a.) Törvényjavaslat í a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv (1878: V. t.-c.) és a kihágásokról szóló büntető törvénykönyv (1879: XL. t.-c.) módosításáról.* (Folytatás.) 260. §. Rágalmazást követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő, a ki mást valamely hatóság előtt büntethető cselekmény elkövetésével kellő alap nélkül vádol, ha vádja valótlannak bizonyul és a hamis vád bűntette vagy vétsége fenn nem forog. (227. §.) 261. §. A ki más ellen meggyalázó kifejezést használ vagy meggyalázó cselekményt követ el, a mennyiben a 258. §. esete fenn nem forog : a becsületsértés vétségét követi el és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig a meggyalázó kifejezést a 259. §-ban megjelölt módon.tette közzé vagy terjesztette, vagy ha a becsületsértő cselekmény bántalmazásból állott, három hónapig terjedhető' fogházzal és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, Ha a cselekmény testi sértést képez: az arról rendelkező törvény lesz alkalmazandó. 202. §. A törvény által alkotott testületek, hatóságok vagy azok küldöttségei ellen, habár nem nyomtatvány által elkövetett nyilvános rágalmazás vagy becsületsértés egy és félévig terjedhető fogházzal és kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 10. §. Az idézett törvénycikk 262. és 263. §-ai közé. továbbá 268. és 269. §-ai közé 262. a) és 268. a) megjelöléssel a következő új §-ok iktattatnak be : 262. a) §. A 262. §-ban megnevezett testületek, hatóságok és küldöttségek tagjai, valamint általában közhivatalnok ellen hivatásuk gyakorlása közben vagy gyakorlása miatt elkövetett becsületsértés hat hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig a hivatás gyakorlása miatt elkövetett becsületsértés test bántalmazással is járt. vagv ebben állott : egy évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A nevezett személyek ellen hivatásuk gyakorlása közben vagy gyakorlása miatt elkövetett rágalmazás egy évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha a jelen §-ban meghatározott vétségek elkövetője a meggyalázó kifejezést vagy rágalmazó állítást, nyomtatvány vagy nyilvánosan kiállított képes ábrázolat által tette közé vagy terjesztette : a becsületsértés büntetése egy évig terjedhető togház és ezer forintig terjedhető pénzbüntetés, a rágalmazás büntetése pedig egy és félévig terjedhető fogház és ezerötszáz forintig terjedhető pénzbüntetés lesz. 268 a) §. Ha a törvény által alkotott testületnek, hatóságnak, ezek küldöttségének tagja ellen elkövetett becsületsértés vagy rágalmazás miatt csak a sértett fél indítványára van helye a bűnvádi eljárásnak, ez indítvány előterjesztése a közvetlenül sértett félen kívül joga van a testületnek vagy hatóságnak is, melynek az tagja, közhivatalnok ellen elkövetett becsületsértés vagy rágalmazás esetében a sértett fél hivatalbeli főnökének is. 11. §. Az idézett törvsnycikk 273., 291., 302., 308., 314., 335., 336., 337., 340., 342., 343., 350. és 356. §-ai helyébe ugyanazon megjelöléssel az alábbi új §-ok jönnek. 273. §. Holtak ellen elkövetett rágalmazás és becsületsértés is a jelen fejezet szabályai szerint büntetendő A bűnvádi eljárás megindítása azonban csak a megholtnak gyermekei, szülői, testvérei vagy házastársa által indítványozható. 291. §. Ha azonban a halál az okozónak hivatásában vagy foglalkozásában való járatlanságából, hanyagságából vagy azok szabályainak megszegéséből származott három évig terjedhető fogházzal és kétezer forintig terjedhető -pénzbüntetéssel büntetendő. A jelen szakasz eseteiben a bíróság a bűnösnek talált személyt az a hivatás vagy foglalkozás gyakorlatától belátása szerint végképen vagy határozott időtartamra eltilthatja és a gyakorlat ismét megengedését újabb vizsgától, vagy kellő képzettség megszerzését igazoló más bizonyítéktól teheti függővé. 302. §. A súlyos testi sértés bűntette 3 évig terjedhető börtönnel, a súlyos testi sértés vétsége 1 évig terjedhető fogházzal s 500 frtig terjedhető I pénzbüntetéssel, a könnyű testi sértés vétsége pedig 6 hónapig terjedhető j fogházzal és 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A felmenő ágbeli rokonon elkövetett súlyos testi sértés bűntette öt évig terjedhető börtönnel, a súlyos testi sértés vétsége három évig terjedhető fogházzal és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel és a könnyű testi sértés vétsége két évig terjedhető fogházzal és kotszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A súlyos testi sértés büntette öt évig terjedhető börtönnel, a súlyos testi sértés vétsége két évig terjedhető fogházzal ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel, a könnyű testi sértés vétsége pedig egy évig terjedhető fogházzal és kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, ha törvény által alkotott testületnek, hatóságnak, ezek küldöttségének tagja, vagy általában közhivatalnok ellen, hivatásuk gyakorlása közben, vagy gyakorlása miatt volt elkövetve. 308. § Ha a testi sértés többek bántalmazásából származott és ki nem tudható, hogy ki vagy kik okozták azt: mindazok, a. kik a bántalmazásban szándékosan részt vettek, könnyű testi sértés vétsége esetében I négy hónapig terjedhető fogházzal és külön-külöo száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel, súlyos testi sértés vétsége esetében nyolc hónapig terjedhető fogházzal és külön kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel és súlyo< testi sértés bűntette esetében: két évig terjedhető börtönnel s külön-külön három* Előző közlemények a »J o g« 27. számának főlapján és 29. számának mellékletén.