A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 28. szám - A szombathelyi ügyvédi kamarának 1. [r.]

A JOÖ. 235 Egyébként ;i delictum activ subjectumára, a férfira nézve is foroghatnak fenn egyrészt korbeli, másrészt pedig ha dkö teles etts égi viszonyból eredő akadályok az érvényes házasság megköthetését illetőleg. Minthogy pedig az említett delictumok nagy részben, különösen az alsóbbrendű néposztálynál, oly serdületlen, illetve kiskorú legények által és 14 éven alóli tisztességes leánynyal szemben is követtethetnek el, a kik iránt a tettes benső vonzalmat érez, ennélfogva nem volna semmikép indokolva, hogy a törvénynek a büntethetőséget kizáró eme rendelkezéseit ép ezen rubjectumok, a kiknél a motívumot nem mindenkor a bűnös szándék és akarat képezi, saját hibájukon kivül ne élvezhessék. Gondoskodni kell tehát bizonyos célravezető expediensről, hogy a törvény eme intézkedése általában alkalmazható is legyen s azért, ha már, és helyesen, elfogadjuk a jóvátétel elméletét s ezzel a házasság létrejöttének ama hatályát, hogy a cselekmény büntethetőségét kizárja, az objectum criminalitását elenyészted, akkor minden scrupulositás nélkül egy lépéssel tovább is mehetünk és azon elvet is sanctionálhatjuk, hogy ott, a hol a matrimonium létrejöttét idővel elhárítható, sőt önként elenyésző akadály, mely tehát nem a sértett fél vagy tettes akaratán, beleegyezésén múlik, gátolja, a sértett fél, illetve gyámja vagy gondnoka és a vádlott együttes kérelmére a bíróság az ítélet meghozatalát, a rendes elévülési határidőn belül, kölcsönösen megállapított határidőre felfüggeszthesse. Meg kell adni, lehetővé kell tenni ezekre nézve is, azt kívánja az osztó igazság, hogy az általuk elkövetett büntetendő cselekményt házasságkötés által helyrehozhassák és pedig annál is inkább, mivel a btk. 238. §-a szerint az indítvány vissza nem vonható és mivel a btk. 243. §-a alapján minősített delictum miatt, mely a jóval súlyosabb fegyházzal büntettetik, a lemenő ágbeli rokon nem fenyíttetik, ha 18 - i k évét a tett elkövetésekor meg nem haladta. A kornak tehát minden esetben van enyhítő befolyása ezen delictumokra. Az bizonyos, hogy a jóvátétel elméletét, mely által a sértett fél becsülete, mely itt az egyedüli és főcél lehet csak, a házasság létrejötte által leginkább van restituálva, azért még sem lehet ad infinitum kiterjeszteni és ez okból a törvénynek feladata meghatározni azon időpontot, a melyen alul a házasság létrejöttének lehetőségét már előre is és absolute kizártnak kell tekinteni s ily esetekben a felfüggesztésnek hely nem adható. így ha valaki 12 éven alóli objectumon követi el a felsorolt büntetendő cselekményeket, nyilvánvaló, hogy itt már a priori kizártnak kell venni, még ha vádlott azzal védekeznék is, ama feltevést, praesumtiót, hogy pl. a fajtalankodást benső vonzalom és házasságkötésre célzó motívum segítette elő, hozta létre. Végül még egyet ezen delictumokat illetőleg. Ugy a btk. 236. §-a, valamint az új szakasz értelmében a megfertőzés és szeméremsértés objectuma egyedül és kizárólag csakis nőszemély lehet. Nem tudom jól van-e ez igy ? A kir. Curia egy esetben, a midőn vádlottnő szolgálatadója 9 éves fiát felingerelvén nemi ösztönének kielégitésére felhasználta, kimondotta, hogy ezen cselekménye vádlottnak a btk. 247. §-ában meghatározott csábítás bűntettét képezi, de csak azért, mert a gazda és cseléd közötti viszonynál fogva, a cseléd felügyeleti kötelessége a kiskorú gyermekre is kiterjed és mert a szülök eltávozása után hon maradt kiskorú fiú, vádlott felügyelete alatt állott. Kifejezte azonban a kir. Curia indokolásában azt is, hogy a fenforgó cselekmény sem a btk. 232. §-a szerinti erőszakos nemi közösülés, sem a 233. §. a'á eső szemérem elleni erőszak vagy a 236. §-ban minősített megfertőzés bűntettét nem képezi, mivel mindezen bűntettek csak nőszemély ellenében követhetők el. (13. J. Tára XIII. köt. 11. lap.) A most felhozott esetben legalább a btk. 247. §-a volt alkalmazható. És ha a fajtalanságot nem olyan alany követi el, a ki az objectummal gyámi, gondnoki viszonyban áll, sem pedig az nevelése, tanítása vagy felügyeletére bizva nem volt.-1 Akkor a cselekményt büntetni nem lehet, pedig talán érdemesebb volna arra, mint az ingó dolognak valódi vagy vélt igény kielégítése céljából lett elvétele. Az »Allg. Juristen Zeitung« XIII. évf. 5-ik számában szintén közölve lett egy eset, a hol A. 20 éves nő B. 12 éves fiút, a kivel egy szobában aludt közösülésre csábítván, az syphilisticus betegségbe esett. A közvádló azzal az indokolással: »dass bei den Verbrechen der Schandung die Vornahme eines Beischlafes ausgeschlossen sei« a további bűnvádi eljárási beszüntetni indítványozta és a bíróságok az> elfogadták, mert maga a közösülés ily esetben nem büntethető. Dr. Z u c k e r prágai tanár eritica alá vette a concret esetet és meggyőző érvekkel védelmezi az ellenkező álláspontot a követ kezőkben: »Wenn die A. sich mit der blossen Betastung der Geschlechtstheile des unmündigen B. begnügt hátte, so wiire sie unzweifelhaft als der Strafsanction des §. 128. St.-G. verfallen erklart worden, nun hat sie aber m e h r gethan, sie hat den jugendlichen Knaben zu einem Beischlaf bestiromt, der selbst ohne Rücksicht auf die erfolgte syphilitische Ansteckung, die G c s u n d h e i t und S c h a m h a f t i g k e i t des Verführten weit intensiver gefáhrden musste, als das blosse Reizen der Sinnenlust; dieses offenbare Plus des Verschuldens kann doch unmöglich die vollkommene Straflosigkeit des Tháters herbeiführen." Helyesen emeli ki tehát dr. Zucker, hogy a 14 éven alóli fiúgyermekkel való közösülés nemcsak a köz erkölcsiség és szemérembe ütköző cselekmény, hanem, tekintet nélkül arra, állott-e be syphilisticus betegség vagy sem, az a kiskorú, serdületlen fiú gyermek testi szervezetét és ezzel egészségi állapotát is megtámadja és ezen az alapon azon eredményre jut : »Ganz anderes stellt sich die Sache dar, wenn ein Knabe unter 14 Jahren zur Befriedigung der Sinnenlust missbraucht wird ; an dicsem kann kein Beischlaf unternommen werden, er kann daher kein Object des in § 127. bezeichneten Verbrechens werden ; es liegt alsó bei einem geschlechtlichen Missbrauche desselben immer nur Schandung vor, mag er nun zum Beischlafe verführt oder iu anderer Weise der Sinnenlust mit ihm gefröhnt worden sein.« (Folyt, köv.) Belföld. A szombathelyi ügyvédi kamarának 1891. évi jelentéséből az igazságügyi miniszterhez a következőket emeljük ki: A szombathelyi ügyvédi kamara 1891. évi működésére vonatkozó jelentésünket van szerencsénk a következőkben előterjeszteni : I. Az ügyforgalom tekintetében volt összesen 401 ügydarab, melyek az 1891. év folyamán mind elintéztetvén, a folyó évre hátralék nem hozatott át. A kamaránál bejegyzett ügyvédek száma az 1891. év végén 99 volt. Az 1890. év végén kamaránk tagjainak száma 104 volt, az év folyamán fölvétetett 3 tag és igy a tagok száma 107-re emelkedett ; azonban önkéntes lemondás folytán töröltetett 3, bírósághoz kinevezés folytán 3, a kamara területéről történt elköltözés folytán 1, elhalálozás folytán 1 és igy a bejegyzett ügyvédek száma az 1891. év végén 99 maradt. A kamaránknál bejegyzett ügyvédjelöltek száma az 1891. év végén 27 volt. Pártfogó ügyvédek kirendelésének szüksége polgári ügyekben 24 esetben merült fel. Bűnügyekben az eddigi gyakorlathoz képest a védő ügyvédek a kir. törvényszék által sorrendben rendeltettek ki azon ügyvédek közül, kiknek névsora e célból a kir. törvényszékkel közöltetett. Fegyelmi ügy érkezett 18 ügyvéd ellen 25 ; és pedig magánfelektől 19, hatóságoktól 6. Az 1890. évről folyamatban maradt 7 és igy elintézésre várt összesen 32. Ezek közül elutasittatott illetéktelenségből 6, tényálladék hiányából 1, panasz visszavonás okából 1, fegyelmi eljárás elrendelésével 1, egyéb módon 23. Fegyelmi végtárgyalás tartatott 1 esetben, melynek alapján vádlott pénzbüntetésre ítéltetett. Ügyvédjelölt ellen az 1891. évben fegyelmi panasz nem érkezett be. (Folyt, köv.) Sérelem. * A pozsonyi törvényszék kezelési ügymenete. A »Pozsonyi Szemlé«-ből veszszük át az alábbi panaszt: A pozsonyi kir. törvényszéknél az ügymenet a fogalmazói szakban örvendetesen gyors, de annál több panasz van a kezelési szak lassúsága ellen. Igy például a felebbviteli beadványok — a prrdtrts világos rendelkezése dacára — nem lesznek 8 nap alatt felterjesztve, hanem 3—4 hét múlva. (L. 5,889/92 sz.) De különösen bosszantó anyilvántartás rendetlensége. Hagyatéki ügyekben pl. a beszavatoló végzés jogerősségre vonatkozólag sokszor hónapokig késik a jelentés (L. 9021/890.) Sőt a kiutalványozásoknál is sokszor alig lehet kivárni a második végzést (L. 179/92 sz.) Reméljük, hogy a törvényszéki, esetleg a táblai úr ezen szomuru állapotot nem fogja sokáig tűrni. Justus. Irodalom. Magyarország városi rendőrsége és annak újjászervezése, tekintettel a közigazgatás államosítására. Irta : R é d e i Miklós. Győr, 1892. Surányi János könyvnyomda-intézete. 110 1. 8°. Ara 1 frt. Szerző, ki maga is mint rendőrhivatalnok a gyakorlat terén áll, azon nézetből indul ki, hogy a közigazgatás államosításának logikailag a rendőrségi és különösen a városi rendőrségi intézmény reformjára kell vezetnie. Ehez anyaggal járulni az által, hogy különösen a hazai városi rendőrséget megismertesse, célul tűzte ki magának szerző. De szerző nemcsak a gyakorlat embere, hanem könyve tanúskodik arról is, hogy a * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készéggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszsziik, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.