A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 27. szám - Korlátolt felelősségű társaságok Németországban

106 A JOG. A budapesti kir. keresk. ós váltótörvényszék: Minthogy a »The Mutual new-yorki életbiztosító-társaság magyarországi képviselösége« a keresk. törvény 214, §-ához képest az 1891. évi rendes közgyűlés jegyzökönyvét, az 1890. évi általános mérleget, továbbá a keresk. túrvény 457. §-ához képest az általános bevételek és kiadások összeállítását és a keresk. törvény 242. §-ához képest pedig az 1891. évi betüsoros tagnévjegyzéket, ugy az 1891. évi II., III., IV. évnegyedi tagváltozási kimutatását mindezideig be nem mutatta : meghagyatik a nevezett szövetkezet helyi képviselőségének, hogy a keresk. törvénynek a szövetkezetekre is alkalmazandó 221. §-a alapján kiszabandó különbeni pénzbírság terhe mellett 14 nap alatt mutassa be. (1892. március 4-én, 12,964. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: »The Mutual new-yorki biztosító társaság magyarországi vezérképviselösége« cégnek a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék mint kereskedelmi bíróság előtt folyamatba tett és az 1892. évi március hó 4-ik napján 12,964/892. sz. a. hozott végzéssel elintézett perenkivüli ügyét, nevezett vezérképviselőségnek az 1892. évi április hó 19. napján 23,245. sz. a. közbetett felfolyamodása folytán az 1892. évi június hó 2-ik napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A kir. itélő tábla az elsöbiróság végzésének felfolyamodással meg nem támadott részét érintetlenül hagyja, felfolyamodással megtámadott azt a részét ellenben, mely által a »The Mutual new-yorki biztosító társaság magyarországi képviselőségei az 1891. évi betüsoros tagnévjegyzéknek és az 1891-ik évi I, II., III., IV. negyedévi tagváltoznsi kimutatásoknak különbeni pénzbírság terhe mellett leendő bemutatására köteleztetett, megváltoztatja, ennek az intézkedésnek helyét nem találja s a kir. törvényszéket ennek megfelelő további szabályszerű eljárásra utasítja, felfolyamodási munkadíj és költség megállapítását pedig vonatkozó kérelem, illetve felszámítás hiányában mellőzi. Indokok: A külföldi részvénytársaságokra és szövetkezetekre vonatkozólag, különösen ama feltételekre nézve, melyek mellett külföldi kereskedelmi társaságok fióktelepei vagy képviselőségei Magyarország területén bejegyezhetők, ugy ama módozatok tekintetében, melyeket az említett részvénytársaságok és szövetkezetek itteni üzletük folyama alatt követni tartoznak, a magyar kereskedelmi törvénykönyv tüzetes rendelkezéseket tartalmazván, nyilvánvaló, hogy a inig egyrészt azok a törvényben előirt kötelezettségeknek szigorúan megfelelni tartoznak, ugy másrészt oly cselekmények véghezvitelére, melyeket rájok nézve a törvény mint kötelezettséget fel nem sorol, a külföldi részvénytársaságok és szövetkezetek nem szoríthatók, vagyis a hol a törvény kifejezett rendelkezéseket tartalmaz, ellenkező irányú — kiterjesztő — magyarázat helyet nem foghat. A kereskedelmi törvénynek a külföldi részvénytársaságok magyarországi fióktelepeinek, illetve képviselőségeinek bejegyeztetése s az itteni működésüknél követendő irányelvek és kötelezettségek iránt rendelkező 210 — 217. §-ai a hivatkozott törvénynek 230. §-a szerint a külföldi szövetkezetekre is megfelelő alkalmazást nyernek. A kereskedelmi törvény 214. §-a tüzetesen felsorolja azokat az okmányokat, melyeket a külföldi kereskedelmi társaságoknak belföldi képviselősége az illetékes törvényszéknek időnkint bemutatni tartozik ; ezek között azonban a be- és kilépett szövetkezeti tagok és felmondott üzletrészek jegyzéke, valamint a tagok betűrendes névjegyzéke nem foglaltatik. Már ebből is kétségtelen, hogy a kereskedelmi törvénynek a belföldi szövetkezetekre vonatkozó 242. §-ának rendelkezése külföldi szövetkezetek irányában nem alkalmazható. De nem alkalmazható azért sem, mert a kereskedelmi törvény 246. §-a szerint szövetkezetekre is alkalmazandó 218 -222. §-ok kifejezetten meghatározván azokat az eseteket, melyek miatt a külföldi kereskedelmi társaságok itteni képviselősége büntethető vagy birságolható, ott a kereskedelmi törvény 242-ik §-ában előirt jegyzékekről és kimutatásokról nemcsak említés téve nincs, hanem az ilyen képviselőségek ellen csak két esetben mondja a büntetést alkalmazhatónak, ugyanis : ha ezek az itteni üzlet folytatására szánt tökét más célra fordítják, vagy az országból kivonatni engedik (219. §. 3. pont), avagy: ha ezek a 214. §-ban foglalt határozatokat meg nem tartják. Hogy a törvénynek ez az értelmezése helyes, kitűnik végre abból is, hogy azok között az esetek között, melyek miatt a kereskedelmi törvény 217. §-a értelmében a külföldi kereskedelmi társaságoknak, a cégjegyzékből való törlése bárki által kérhető, a kereskedelmi törvény 211. §. 3. pontja, a 213. §. s a többször emiitett 214. §-a tüzetesen meg van jelölve, de a 242. §-a emiitett kimutatások vagy tagjegyzékek bemutatásának elmulasztásáról a 217. §. 1., 2., 3., 4. és 5. pontjai emlkést nem tesznek. A kereskedelmi törvénynek itt kifejtett tüzetes rendelkezésével szemben a külföldi szövetkezeteknek a 242. §-ban felsorolt kimutatások és névjegyzékek beterjesztése iránt leendő köteleztetése a keresk. törvény 211. §. 4-ik pontjából vont következtetés útján sem mondható ki, mert a külföldi részvénytársaságok és a 230. §. alapján a szövetkezetek is cégük bejegyeztetésével egyidejűleg kijelentik ugyan, hogy belföldi ügyleteik tekintetében a magyar kereskedelmi törvény rendelkezéseihez alkalmazkodnak; de a társaság letelepedése, annak a cégjegyzékbe bevezetése, valamint a belföldi üzletnek minő szabá szerint kötelezett folytatása nem bir a részvénytársaság v; szövetkezet ügyletének jellegével, hanem a mondott cselekméu az ügylet köthetésnek előfeltételét képezik, melyeknek be n tartása esetén a külföldi kereskedelmi társaságoknak törlés kereskedelmi törvény 217. §-a alapján bármikor kérhető s ez á ügylétek további kötése megakadályozható és mert a kereskedelmi törvénynek a szövetkezetek fennáll; ellenőrzése iránt rendelkező szakaszai a belföldi és külföldi s vetkezeteket egyenlő elbánásban részesitik, csak az ellenőr módja különbözik, a mennyiben a belföldi szövetkezetek elI őrzése a kereskedelmi törvény 242. §-a szerint is, a külföldit pedig csak a 2l4. §. szerint eszközlendő, miből önként fol; hogy a szövetkezetek helyzetének egymás fölötti előnye tény fenn nem forog. Mindezeknél fogva, tekintve, hogy a kereskedelmi törvé nek a külföldi részvénytársaságokról és szövetkezetekről renc kező 210—217., 218-222. és 230. §-ai a 242. §-ban körű kimutatások és tagnévjegyzék bemutatását nem rendelik, n mint a törvényben tüzetesen meghatározott kötelezettsége! pedig azoknak belföldi képviselőségei nem szoríthatók, helytelei rendelkezett a kir. törvényszék, midőn a többször emiitett 1 §-t a külföldi szövetkezetek iráuyában alkalmazandónak talá ugyanazért végzésének felfolyamodással megtámadott részét m< változtatni kellett. (Budapesten, 1892. június 2-án. 1,976/892.; A váltókövetelés jogérvényesen átruházottnak tekintendő engedmény alapján, meiv külön okiratba foglalva és igy a vált rávezetve nem lett. (1876: XXVII. t.-c. 16. §.) A zombori kir. törvényszók: Felperes keresetével utasittatik. Indokok: Igaz ugyan, hogy a váltóból eredő jogok eng< mény utján is érvényesíthetők; minthogy azonban az engedmí a V. T. 16. §-a alapján a váltóra vagy annak másolatára vag^ másolathoz csatolt lapra vezetendő s minthogy ezen törvényes í lék nélkül engedmény alapján váltójogokat érvényesíteni nem leifelperes azon oknál fogva, hogy az engedmény kiállításánál e figyelemmel nem volt, a hivatkozott szakasz ellenére kiállított alatti engedményre alapított keresetével elutasítandó volt. (18 március 20-án, 1,423. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsöbiróság Ítéletét m< változtatja és az első bíróságot utasítja, hogy ennek az itéletr jogerőre emelkedése után a kereseti követelés értelmében hozz ítéletet. Indokok: Alperesek a kifogásokban nem tagadták ; hogy felperes ifjú Sch. Károlynak engedményese s habár az alatti okirat valódiságát és tartalmát tagadták is, beismerték viszc hogy azt ifjú Sch. Károly állította ki s igy abbeli kifogásukban a kifogás, hogy felperesre a kereseti váltó kellően engedménye; nincs, nem foglaltatván ; a viszonválaszban pedig ezzel a kifogás az 1881. évi 2,851. I. M. E. sz. rendelet 21. §-a szerint elkésv ez a kifogásuk figyelembe vehető nem volt; minthogy azonban elsöbiróság felperest kereseti joghiány miatt utasította el s a ke seti követelés érdemében nem határozott, ennélfogva Ítéletét m változtatni s felperes kereseti jogát megállapítva, az első birósá a kereseti követelés érdemében határozathozatalra utasítani kell (1891. január 27-én, 1890. évi 3,790 sz.) A m. kir. Curia: A másodfokú bíróságnak ítélete helyb hagyatik. Indokok : Az engedményesként fellépő felperesnek kei hetőségi jogosultsága ellen alperesek részéről csakis a visz< válaszban felhozott kifogást felperes, következő periratában, ani elkésetten történt érvényesítése miatt nem kifogásolta s e szei az ezen okból figyelmen kivül nem hagyható ugyan : mindazoná a másodfokú bíróságnak ítélete, a melylyel felperes kereseti j< megállapittatott, helyben volt hagyandó azért: mert a felperesnek jogelődje, a ki a váltót, a per ad< szerint, az ellenében is kibocsátott sommás végzés alapján foga tositott végrehajtási eljárás folyama alatt váltotta magához, ab eredő jogait a felperesre az 1868 : LIV. t.-c. 167. §-a kellékeii megfelelő F. alatti okirattal ruházván át, felperes a teljes hil magánokirattal reá ruházott váltókövetelést váltói úton érvény teni jogosítva van, miután a V. T. 16. §. intézkedésével ninc kizárva a váltókövetelési jognak más módon is, mint a váltó hát vezetett engedmény útján való átruházása. (1892. február 191891. évi 798. váltószám.) Bűnügyekben. A btkv 96. §-a a cuinulatiót,a 97—99. §-ok annak (a cuiuulation mérséklését, együttesen tehát az anyagi bűnhalmazat eseteiben mérsékelt cumulatio rendszerének fennállását juttatván kifejcze és emelvén törvényes érvényre: épen az által, inert e szakas egymást kiegészítik s mert ennélfogva mindannyiszor, valahánys az ítéletben összbiintetés mondatik ki — eltekintve a 100. §. < tétöl — a 96. §. a három következő szakaszok valamelyike okvetlenül és szükségszerüleg alkalmazásba jön : téves és a bt általános része VIII. fejezetével ellenkező azon gyakorlat, mely anyagi bűnhalmazat fenforgását kimondva és határozott ideig tí összbüntetést alkalmazva, a cumulatiót mérséklő illető szakasz zését mellőzi, avagy ennek idézését egyenesen mellőzendőnek n vánitja. A m. kir. Curia: Súlyos testi sértés bűntette és vétse' vei vádolt V. K„ D. I.. Sz. A. és Sz. I. elleni bűnügyben.