A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 27. szám - A váltókezes visszkeresetének elévülési ideje - Törvényjavaslat a fogház- és elzárásbüntetés végrehajtása és a pénzbüntetésekből befolyó összegek felhasználása tárgyában. (1. r.) - Törvényjavaslat a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv (1878: V. t.-c.) és a kihágásokról szóló büntető törvénykönyv (1879: XL. t.-c.) módosításáról - Az erdélyi birtokrendezésről szóló törvényjavaslat a képviselőház előtt

230 A J O Gr. főbb intézkedései: a birtokrendezés kapcsolatba hozatala az állandó kataszterrel; az eljáró birák határozatai ellen szorosan körvona­lozott esetekben a jogorvoslat megengedése ; az úrbéri viszonyo­kon alapuló egyes perekben követendő eljárás, s az úrbéri el­különítés és arányosítás megengedhetösége tárgyában való eljárás külön-külön szabályozása, stb. Kétségtelen javítások ezek, minél­fogva kéri a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Tisza István a törvényjavaslatot elfogadja, de egyet-mást el akar mondani az eddigi birtokrendezési törvényeink alapján kifejlett jogi és gazdasági állapotokról. A főbb hiányok, hogv a tagosításra nézve nincsenek egységes rendelkezések, miért is szükséges volna, hogy Magyarországon is, mint Erdélyben, a bir­tokosság egy negyed része kívánhassa a birtokrendezést, meg­adatván a kisbirtokossígnak a választás, hogy egy tagban vagy a fordulós rpndszer szerint 3 — 4 tagban kivánja-e kivenni az ille­tőségét ; a közlegelő felosztásának követelhetését, társadalmi és gazdasági okokból, talán még a kisbirtokosok abszolút többsé­gének sem volna helyes megadni; feltétlenül eltörlendő az ará­nyosításnak hivatalból való folyamatba tétele. Egyébként, mint már mondta, a törvényjavaslatot elfogadja. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Horváth Gyula néhány megjegyzést tesz Tisza István beszédére s többek közt kiemeli, hogy különösen az Alföldön a közlegelők nagy felaprózását az állattenyésztés erősen meg­sínylette. Ismerteti az erdélyi birtokrendezés történetét s jellem­zőnek találja, hogy az erre vonakozó kérdések nálunk nem, Boszniában azonban már rendezve vannak. Különben a törvény­javaslatot elfogadja. (Helyeslés a baloldalon ) Ugrón Gábor Tisza István egész okoskodását sajnálatos tévedésnek találja, mely ellentétben egész gazdasági fejlődésünk­kel, a földbirtok megkötésére irányul. A fordulós és közlegelős rendszer fentartása ellensége minden intenzív és fejlett mező­gazdasági kultúrának, viszont erre módot nyújt a tagosítás és arányosítás. Örömmel üdvözli tehát a törvényjavaslatot, bár az csak eljárási rendelkezéseket tartalmaz, holott anyagi dispositiókra is szükség volna. Részletesen kifejti, hogy e részben mi a teendő. A törvényjavaslatot elfogadja. (Elénk helyeslés a szélsőbalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister Tisza Istvánnak vála­szolva, kijelenti, hogy az általa fölvetett kérdéseket megfontolja, de konkrét javaslat beterjesztésére nem kötelezheti magát. Re­flectál azután Horváth Gyula szavaira. Ugrón Gábor megjegyzé­seire a következőleg válaszol: Ugrón Gábor t. képviselőtársam két észrevételt tett. Először arra nézve, hogy a birtokrendezési törvények anyagi dispositió­jában javítások lehetségesek. Ezt én in abstracto nem tagadom ; de az általa felhozott két eset közül az egyikre nézve nem is látom az orvoslást kizártnak. A kérdés előttem meglehetős evi­densnek látszik ; óvatosan róla csak azért szólok, mert mégis an­nak minden irányban való áthatása nélkül magamat semmi iráuy­ban kötelezni nem óhajtom. Ez tudniillik az, hogy a hol a volt úrbéreseknek joga terheli a közös erdőt, a hol tehát erdőelkülö­nités áll elő, a mi a fennálló szabályok szerint a telekkönyvben nem is kell, hogy kitüntetve legyen, a hol tehát valaki erdőrésze­ket vehet, a nélkül, hogy nagyobb utánjárás nélkül magának bizonyságot szerezhetne az iránt, hogy azok megvannak-e az úrbéri szolgáltatásokból eredő igényekkel terhelve, vagy nincsenek, megengedem, előállhat az eset, hogy egy szép napon az a meg­lepetés éri a tulajdonost, hogy az erdőrészeket ki kell adnia azon úrbéri haszonvételek fejében, a melyeket a volt úrbéresek kétség­telenül gyakoroltak. Ha már most t. képviselőtársam azt az óhaj­tást fejezi ki, hogy jó volna, ha az ilynemű igényekre bizonyos preclusiv terminus tűzetnék ki és ez által mód nyittatnék arra, hogy bizonyos időn túl e tekintetben jogbiztonság álljon elő, hogy óvatosan fejezzem ki magamat, ez az eszme olyan, a rnely­lvel a kormány kész foglalkozni. De kevésbé kedvező impressiót tett rám a képviselő urnák második megjegyzése. Ez, ha jól fogtam fel, abban a kérdésben kulminált, hogy oly erdőterületeken, a melyek úrbéri fajzás tár­gyai voltak és a volt úrbéreseknek a törvényben megállapított maximum és minimum határai közt a gyakorolt haszonvétel ere­jéig erdőrészek2t kell kiadni, mi marad a földesúrnak? Ugrón Gábor: Sokszor semmi! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Igenis előfordulhat az eset, hogy a volt úrbéres illetményeknek törvény szerinti kiadása után semmi sem marad a földesúr részére. Hanem ha nem akarunk azon nagyon is kényes dologba belebocsátkozni, hogy annvi éven át érvényben volt törvényt, a mely az úrbéresek abbeli jogát meghatározta, hogy ők fajzási haszonvétel fejében mi módon elégíttetnek ki, utólag megváltoztassunk, bolygassunk, a mit köz­tekintetek elleneznek és ha nem akarunk kétféle állapotot terem­teni : egy kedvezőbbet a lefolytakra, egy kedvezőtlenebbet a le­folyandókra nézve, akkor én csakugyan nem látom a lehetőségét annak, hogy miként lehessen azt keresztülvinni, hogy egy bizo­nyos hánvada vagy mértéke ezen erdőterületnek a volt földesúr számára okvetlenül megmaradjon. Mert ott, a hol a volt úrbéresek igen nagy mértékben gyakorolták a fajzást, talán ipari célokra is és ott, a hol a földesurak semmi haszonvételt nem gyakoroltak, az az állapot, a melvre t. képviselőtársam célzott, mintegy önként előáll. Nem mondom azonban, mert elvégre a kormánynak köte­lessége minden reális panaszszal szemben szemét ny'tva tartani s a kérdést consideratio alá venni, nem mondom, hogy ezt nem vagyok hajlandó, illetőleg a kormány nem volna hajlandó meg­fontolás tárgyává tenni, de azon nagy nehézségnél fogva, a melyre utaltam, megvallom a képviselő urnák, ezen észrevételével szemben már nem Ígérhetek oly kedvező álláspontot, mint a másikra nézve tettem. Horváth Gyula félreértett szavait igazítja helyre. A ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Követ­kezik a részletes tárgyalás. A javaslat címénél Tisza István polemizál Ugronnal, a ki csak a maga vidéke szerint vau tájékozva. U<?ron Gábor ra­gaszkodik álláspontjához, az igazságügyministert pedig ismételten kéri, hogy az erdélyi bajokon segítsen. Szilágyi Dezső igazság­ügyminister ismételten rámutat a nehézségekre, a melyek az Ugrón által proponált második eszme megvalósításának útjában állnak. A cím, továbbá az I —XXII. cikkek észrevétel nélkül el­fogadtatnak. A XXIII. cikknél Ugrón Gábor felemlíti, hogy már 100,000 frtra rug az az összeg, a mely az erdélyi birtokrende­zési alapnak a költségvetés által rendelkezésre bocsáttatott s kérdi az igazságügyministertől, tett-e valamely intézkedést, bocsátott-e ki valamely rendeletet, mely szabályozza, hogy mi módon vétes­senek ez összegek igénybe? Szilágyi Dezső igazságügyminister azt válaszolja, hogy az a rendelet, mely szabályozza, hogy mi módon vétessék igénybe ez a most már 100,000 frtot kitevő alap a községek részéről, rég ki van bocsátva, közzétéve és kihirdetve. Az alap igénybe is vétetett, de oly kis mértékben, hogy nem régen a törvényszéki és kir. táblai elnököket felszólította a szóló, tegyenek jelentést az iránt, hogy az ő tapasztalataik szerint mi akadályozza az előlegek nagyobb mértékben való igénybevételét. A ház a cikket legott s a következő XXIV. cikket észre­vétel nélkül elfogadja. A törvényjavaslat ezzel részleteiben is le­tárgyaltatott. A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában. A képviselőház igazságügyi bizott­sága Bok'ross Elek elnöklete alatt m. hó 23-án tartott ülésében folytatta a sommás eljárásról szóló törvényjavaslat részletes tár­gyalását. A bizottság a 196-199. §-ait változtatás nélkül, a 200. §-t pedig azon módositással fogadta el, hogy a bírság az esetben is, ha felülvizsgálatnak nincs helye s két egyenlő ítélet ellen, ha a felülvizsgálat nyilván alaptalannak találtatik, alkalmazandó legyen és ezért első sorban az ellenjegyző ügyvéd legyen felelős. A 201—204. §5-at változatlanul, a 205. §-t pedig azon módosi­tással fogadta el a bizottság, hogy igazolásnak helyet ad és az ellenfél a felülvizsgálati kérelemre nyolc nap alatt választ adhat. A 206—208. §-okuak érdemleges módosítás nélküli elfogadásával befejezte a bizottság a felülvizsgálatról szóló fejezet tárgyalását. A. felfolyamodásra vonatkozó 209. §. kibővítésének szüksége merülvén fel, a bizottság a i?-t új szövegezésének az igazságügy­ministerium által leendő előterjesztéséig függőben hagyta, úgy­szintén a vegyes és átmeneti intézkedésekre vonatkozó fejezet első — a törvényjavaslat 210. §-át is. A 212. §. változatlanul fogadtatott el. A 212. §-ból törlendőnek határozta a bizottság azon rendelkezést, m -!y szerint a sommás eljárási törvény a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877: XXII. t.-c. módosítása tárgyában alkotandó törvénynyel egyidejűleg lett volna életbeléptetendő. A szakasz további rendelkezéseinek s a függőben maradt szakaszoknak tárgyalása akkorra halasztatván, a midőn az ezekre vonatkozó új szövegek elő lesznek terjesztve, az ülés véget ért. Ügyvédek mozgalma. Rozgonyi Jakab dr. budapesti ügyvédnek, az ügyvédek érdekeinek előmozdítása tárgyában ismert indítványait ez ideig a következő vidéki ügyvédi kamarák tár­gyalták : A pozsonyi ügyvédi kamara a mozgalmat helyesli, időszerűnek tartja és a javaslatokat elfogadja, de azoknak rész­letes tárgyalásába azért nem bocsátkozik, mert már elhatározta azt, hogy a győri ügyvédi kamara által összehívandó értekezleten magát képviseltetni fogja és minthogy amaz ugyancsak Rozgonyi indítványát vette fel programmjába, azokat majd ugyanakkor fogja tárgvalni. Ugyanily értelemben nyilatkozott a szombat­helyi, a székesfehérvári és a p é c s i ügyvédi kamara annak kiemelésével, hogy üdvözlik a kezdeményezőt a kar érde­kében tett bátor és erélyes fellépéseért és buzdítják a kitartásra. A szegedi ügyvédi kamara részletes tárgyalás alá vette Roz­gonyi indítványait és kivéve a numerus clausust, mely kisebbség­ben maradt, indítványainak többi pontjait némi változtatással elfogadta. Egyedül a kecskeméti kamara értesité Rozgonyit, hogy a kamara területén sem a j el énben, sem a közeljövőben nem mutatkoznak oly jelenségek, amelyek az ügyvédi kar helyzetének javítását célzó tárgyalásokat szükségessé tennék. Ugyan­ezen tárgyban a budapesti ügyvédi kamara közgyűlése által ki küldött 21-es bizottság f. hó 27-én tartotta első ülését, a melyben első sorban Rozgonyinak ama levelével foglalkozott, a melyben az eldöntetni kért ama kérdést, vájjon azon t. kartársaink, a kik a közgyűlés kiküldetését azon okból utasították vissza, mert' a cse­kélységem által megindított mozgalmat botrányosnak, undorítónak, a koldustansznya kifüggesztésének tartják, részt vehetnek-e ugyan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom