A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 27. szám - A váltókezes visszkeresetének elévülési ideje - Törvényjavaslat a fogház- és elzárásbüntetés végrehajtása és a pénzbüntetésekből befolyó összegek felhasználása tárgyában. (1. r.) - Törvényjavaslat a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv (1878: V. t.-c.) és a kihágásokról szóló büntető törvénykönyv (1879: XL. t.-c.) módosításáról - Az erdélyi birtokrendezésről szóló törvényjavaslat a képviselőház előtt

230 A J O Gr. főbb intézkedései: a birtokrendezés kapcsolatba hozatala az állandó kataszterrel; az eljáró birák határozatai ellen szorosan körvonalozott esetekben a jogorvoslat megengedése ; az úrbéri viszonyokon alapuló egyes perekben követendő eljárás, s az úrbéri elkülönítés és arányosítás megengedhetösége tárgyában való eljárás külön-külön szabályozása, stb. Kétségtelen javítások ezek, minélfogva kéri a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Tisza István a törvényjavaslatot elfogadja, de egyet-mást el akar mondani az eddigi birtokrendezési törvényeink alapján kifejlett jogi és gazdasági állapotokról. A főbb hiányok, hogv a tagosításra nézve nincsenek egységes rendelkezések, miért is szükséges volna, hogy Magyarországon is, mint Erdélyben, a birtokosság egy negyed része kívánhassa a birtokrendezést, megadatván a kisbirtokossígnak a választás, hogy egy tagban vagy a fordulós rpndszer szerint 3 — 4 tagban kivánja-e kivenni az illetőségét ; a közlegelő felosztásának követelhetését, társadalmi és gazdasági okokból, talán még a kisbirtokosok abszolút többségének sem volna helyes megadni; feltétlenül eltörlendő az arányosításnak hivatalból való folyamatba tétele. Egyébként, mint már mondta, a törvényjavaslatot elfogadja. (Helyeslés a jobboldalon.) Horváth Gyula néhány megjegyzést tesz Tisza István beszédére s többek közt kiemeli, hogy különösen az Alföldön a közlegelők nagy felaprózását az állattenyésztés erősen megsínylette. Ismerteti az erdélyi birtokrendezés történetét s jellemzőnek találja, hogy az erre vonakozó kérdések nálunk nem, Boszniában azonban már rendezve vannak. Különben a törvényjavaslatot elfogadja. (Helyeslés a baloldalon ) Ugrón Gábor Tisza István egész okoskodását sajnálatos tévedésnek találja, mely ellentétben egész gazdasági fejlődésünkkel, a földbirtok megkötésére irányul. A fordulós és közlegelős rendszer fentartása ellensége minden intenzív és fejlett mezőgazdasági kultúrának, viszont erre módot nyújt a tagosítás és arányosítás. Örömmel üdvözli tehát a törvényjavaslatot, bár az csak eljárási rendelkezéseket tartalmaz, holott anyagi dispositiókra is szükség volna. Részletesen kifejti, hogy e részben mi a teendő. A törvényjavaslatot elfogadja. (Elénk helyeslés a szélsőbalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister Tisza Istvánnak válaszolva, kijelenti, hogy az általa fölvetett kérdéseket megfontolja, de konkrét javaslat beterjesztésére nem kötelezheti magát. Reflectál azután Horváth Gyula szavaira. Ugrón Gábor megjegyzéseire a következőleg válaszol: Ugrón Gábor t. képviselőtársam két észrevételt tett. Először arra nézve, hogy a birtokrendezési törvények anyagi dispositiójában javítások lehetségesek. Ezt én in abstracto nem tagadom ; de az általa felhozott két eset közül az egyikre nézve nem is látom az orvoslást kizártnak. A kérdés előttem meglehetős evidensnek látszik ; óvatosan róla csak azért szólok, mert mégis annak minden irányban való áthatása nélkül magamat semmi iráuyban kötelezni nem óhajtom. Ez tudniillik az, hogy a hol a volt úrbéreseknek joga terheli a közös erdőt, a hol tehát erdőelkülönités áll elő, a mi a fennálló szabályok szerint a telekkönyvben nem is kell, hogy kitüntetve legyen, a hol tehát valaki erdőrészeket vehet, a nélkül, hogy nagyobb utánjárás nélkül magának bizonyságot szerezhetne az iránt, hogy azok megvannak-e az úrbéri szolgáltatásokból eredő igényekkel terhelve, vagy nincsenek, megengedem, előállhat az eset, hogy egy szép napon az a meglepetés éri a tulajdonost, hogy az erdőrészeket ki kell adnia azon úrbéri haszonvételek fejében, a melyeket a volt úrbéresek kétségtelenül gyakoroltak. Ha már most t. képviselőtársam azt az óhajtást fejezi ki, hogy jó volna, ha az ilynemű igényekre bizonyos preclusiv terminus tűzetnék ki és ez által mód nyittatnék arra, hogy bizonyos időn túl e tekintetben jogbiztonság álljon elő, hogy óvatosan fejezzem ki magamat, ez az eszme olyan, a rnelylvel a kormány kész foglalkozni. De kevésbé kedvező impressiót tett rám a képviselő urnák második megjegyzése. Ez, ha jól fogtam fel, abban a kérdésben kulminált, hogy oly erdőterületeken, a melyek úrbéri fajzás tárgyai voltak és a volt úrbéreseknek a törvényben megállapított maximum és minimum határai közt a gyakorolt haszonvétel erejéig erdőrészek2t kell kiadni, mi marad a földesúrnak? Ugrón Gábor: Sokszor semmi! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Igenis előfordulhat az eset, hogy a volt úrbéres illetményeknek törvény szerinti kiadása után semmi sem marad a földesúr részére. Hanem ha nem akarunk azon nagyon is kényes dologba belebocsátkozni, hogy annvi éven át érvényben volt törvényt, a mely az úrbéresek abbeli jogát meghatározta, hogy ők fajzási haszonvétel fejében mi módon elégíttetnek ki, utólag megváltoztassunk, bolygassunk, a mit köztekintetek elleneznek és ha nem akarunk kétféle állapotot teremteni : egy kedvezőbbet a lefolytakra, egy kedvezőtlenebbet a lefolyandókra nézve, akkor én csakugyan nem látom a lehetőségét annak, hogy miként lehessen azt keresztülvinni, hogy egy bizonyos hánvada vagy mértéke ezen erdőterületnek a volt földesúr számára okvetlenül megmaradjon. Mert ott, a hol a volt úrbéresek igen nagy mértékben gyakorolták a fajzást, talán ipari célokra is és ott, a hol a földesurak semmi haszonvételt nem gyakoroltak, az az állapot, a melvre t. képviselőtársam célzott, mintegy önként előáll. Nem mondom azonban, mert elvégre a kormánynak kötelessége minden reális panaszszal szemben szemét ny'tva tartani s a kérdést consideratio alá venni, nem mondom, hogy ezt nem vagyok hajlandó, illetőleg a kormány nem volna hajlandó megfontolás tárgyává tenni, de azon nagy nehézségnél fogva, a melyre utaltam, megvallom a képviselő urnák, ezen észrevételével szemben már nem Ígérhetek oly kedvező álláspontot, mint a másikra nézve tettem. Horváth Gyula félreértett szavait igazítja helyre. A ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. A javaslat címénél Tisza István polemizál Ugronnal, a ki csak a maga vidéke szerint vau tájékozva. U<?ron Gábor ragaszkodik álláspontjához, az igazságügyministert pedig ismételten kéri, hogy az erdélyi bajokon segítsen. Szilágyi Dezső igazságügyminister ismételten rámutat a nehézségekre, a melyek az Ugrón által proponált második eszme megvalósításának útjában állnak. A cím, továbbá az I —XXII. cikkek észrevétel nélkül elfogadtatnak. A XXIII. cikknél Ugrón Gábor felemlíti, hogy már 100,000 frtra rug az az összeg, a mely az erdélyi birtokrendezési alapnak a költségvetés által rendelkezésre bocsáttatott s kérdi az igazságügyministertől, tett-e valamely intézkedést, bocsátott-e ki valamely rendeletet, mely szabályozza, hogy mi módon vétessenek ez összegek igénybe? Szilágyi Dezső igazságügyminister azt válaszolja, hogy az a rendelet, mely szabályozza, hogy mi módon vétessék igénybe ez a most már 100,000 frtot kitevő alap a községek részéről, rég ki van bocsátva, közzétéve és kihirdetve. Az alap igénybe is vétetett, de oly kis mértékben, hogy nem régen a törvényszéki és kir. táblai elnököket felszólította a szóló, tegyenek jelentést az iránt, hogy az ő tapasztalataik szerint mi akadályozza az előlegek nagyobb mértékben való igénybevételét. A ház a cikket legott s a következő XXIV. cikket észrevétel nélkül elfogadja. A törvényjavaslat ezzel részleteiben is letárgyaltatott. A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában. A képviselőház igazságügyi bizottsága Bok'ross Elek elnöklete alatt m. hó 23-án tartott ülésében folytatta a sommás eljárásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A bizottság a 196-199. §-ait változtatás nélkül, a 200. §-t pedig azon módositással fogadta el, hogy a bírság az esetben is, ha felülvizsgálatnak nincs helye s két egyenlő ítélet ellen, ha a felülvizsgálat nyilván alaptalannak találtatik, alkalmazandó legyen és ezért első sorban az ellenjegyző ügyvéd legyen felelős. A 201—204. §5-at változatlanul, a 205. §-t pedig azon módositással fogadta el a bizottság, hogy igazolásnak helyet ad és az ellenfél a felülvizsgálati kérelemre nyolc nap alatt választ adhat. A 206—208. §-okuak érdemleges módosítás nélküli elfogadásával befejezte a bizottság a felülvizsgálatról szóló fejezet tárgyalását. A. felfolyamodásra vonatkozó 209. §. kibővítésének szüksége merülvén fel, a bizottság a i?-t új szövegezésének az igazságügyministerium által leendő előterjesztéséig függőben hagyta, úgyszintén a vegyes és átmeneti intézkedésekre vonatkozó fejezet első — a törvényjavaslat 210. §-át is. A 212. §. változatlanul fogadtatott el. A 212. §-ból törlendőnek határozta a bizottság azon rendelkezést, m -!y szerint a sommás eljárási törvény a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877: XXII. t.-c. módosítása tárgyában alkotandó törvénynyel egyidejűleg lett volna életbeléptetendő. A szakasz további rendelkezéseinek s a függőben maradt szakaszoknak tárgyalása akkorra halasztatván, a midőn az ezekre vonatkozó új szövegek elő lesznek terjesztve, az ülés véget ért. Ügyvédek mozgalma. Rozgonyi Jakab dr. budapesti ügyvédnek, az ügyvédek érdekeinek előmozdítása tárgyában ismert indítványait ez ideig a következő vidéki ügyvédi kamarák tárgyalták : A pozsonyi ügyvédi kamara a mozgalmat helyesli, időszerűnek tartja és a javaslatokat elfogadja, de azoknak részletes tárgyalásába azért nem bocsátkozik, mert már elhatározta azt, hogy a győri ügyvédi kamara által összehívandó értekezleten magát képviseltetni fogja és minthogy amaz ugyancsak Rozgonyi indítványát vette fel programmjába, azokat majd ugyanakkor fogja tárgvalni. Ugyanily értelemben nyilatkozott a szombathelyi, a székesfehérvári és a p é c s i ügyvédi kamara annak kiemelésével, hogy üdvözlik a kezdeményezőt a kar érdekében tett bátor és erélyes fellépéseért és buzdítják a kitartásra. A szegedi ügyvédi kamara részletes tárgyalás alá vette Rozgonyi indítványait és kivéve a numerus clausust, mely kisebbségben maradt, indítványainak többi pontjait némi változtatással elfogadta. Egyedül a kecskeméti kamara értesité Rozgonyit, hogy a kamara területén sem a j el énben, sem a közeljövőben nem mutatkoznak oly jelenségek, amelyek az ügyvédi kar helyzetének javítását célzó tárgyalásokat szükségessé tennék. Ugyanezen tárgyban a budapesti ügyvédi kamara közgyűlése által ki küldött 21-es bizottság f. hó 27-én tartotta első ülését, a melyben első sorban Rozgonyinak ama levelével foglalkozott, a melyben az eldöntetni kért ama kérdést, vájjon azon t. kartársaink, a kik a közgyűlés kiküldetését azon okból utasították vissza, mert' a csekélységem által megindított mozgalmat botrányosnak, undorítónak, a koldustansznya kifüggesztésének tartják, részt vehetnek-e ugyan-