A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 26. szám - A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában

A JOG. 223 tára, kinek ellenében a bűnvádi üldözés megszüntettetett, avagy ki itéletileg felmeutetett, részére az államkincstárból kártérítés állapítandó meg, ha a büncselekvénynek általa történt elkövetésére vonatkozó bizonyítékokat raegcrőtlenitette. Ha a bűnvádi uton való üldöztetésnek megszüntetése vagy a felmentés azon okból történt, mert ama cselekmény nem vonható a büntetőtörvénynek valamely szabványa alá, vagy mert büntethetőség valamely a törvény által elfogadott körülmény alapján ki van zárva vagy fel van függesztve, azon esetekben a bíróság az ügy közelebbi körülményeinek méltatásával határoz az iránt, mennyiben állapitható meg kártalanítás. 470. Kártalanítás nem Ítélhető meg, ha a vádlott önvallomása vagy egyéb módon saját szándékos magatartása által idézte elő az elítélő ítéletet vagy a bűnvádi üldöztetést, sem a vizsgálati fogságért, mely azéit lett alkalmazva, mert a vádlott szökési kísérletet tett, vagy oly cselekvőséget fejtett ki, melyből azt kellett következtetni, hogy a tett nyomait megsemmisíteni, másokat hamis vallomásra vagy a vallomástételre vonatkozó kötelezettségük megszegésére rcábirni igyekezett. -171. §. A 409. §-ban emiitett kártalanítási igény megállapítása azon ítéletben vagy határozatban követelhető, melylyel az ügy befejeztetett. Ha ez nem történt, vagy ha az üldöztetés ítélet vagy határozat nélkül lett beszüntetve, a vádlott ezen körülményről történt értesittetéstöl számítandó 1 hónapon belül kívánságát azon bíróság elé terjesztheti, a melynél az ügy folyamatban volt, vagy ilyennek hiányában minden bíróság előtt, mely azon ügyben illetékes lehetett volna. Az igény eldöntése határozat alakjában történik, miután az államügyészségnek alkalom nyújtatott, hogy a kincstár érdekeit védhesse. Külföldi judikatura. Ha a felebbezési jogorvoslat visszavonatik, akkor az ellenfélnek az elkészített, ha még át nem is nyújtott felebbezési költsége megtérítendő. (Legf. itélősz. 2,171/891, sz.) Részvénytársaságnak alapszabályváltozásai a részvényesekkel szemben is csak azon időponttól kezdve lesznek hatályosak, a mikor a cégjegyzékbe bejegyeztettek, ij.egf. it. 1,642/891. sz.) Fogorvosnak jövedelme személyes tevékenységének jutalmául tekintendő és végrehajtás tárgyát nem képezi. (Legf. itélősz. 2,653/891. sz.) Ha az eskütételi tárgyaláskor az esküt tevő kijeleuti, hogy az esküt csakis korlátolt alakban teheti le és az ellenfél ugyanekkor pro evitando perjurio bizonyítani akar, akkor előbb ezen bizonyítás megengedhetősége fölött kell dönteni. (Legf. bir. 2,090/891. sz.) Nyilt kérdések és feleletek Örökösödési eljárásban perreutasitás. (Felelet.) A »Jog« f. évi 24. számában Eiman László ügyvéd nr által feltett kérdésre következőkben vagyok bátor felelni. Osztom Ambrózy István késmárki kir. közjegyző urnák azon feleletét, hogy a hagyatéki bíróság tisztán a telekkönyvi állapotra köteles tekinteni az átadásnál, s az örökhagyó nevén álló ingatlant minden más igény figyelembe vétele nélkül az örökösöknek átadni, azon megjegyzéssel, hogy még perre utasításra sincs szükség, épen ugy, mint a hagyatékot tárgyaló kir. közjegyző vagy kiküldött, vétel folytán a hagyatékra igényt tartókat, nem köteles sem megidézni, sem kihallgatni, ha idézés nélkül megjeleunek a tárgyaláson s ott igényeiket előadják. Ezen eljárás helyessége következik az 1877. évi XX. t.-cz. 254. §-ának következő szavaiból: »a hagyatéki biróság minden vizsgálat mellőzésével, az ingatlannak vagy telekkönyvi jognak az örökös vagy hagyományos nevére való átíratását megrendelni .... köteles.« Már pedig a vétel áital] netalán szerzett igényeknek figyelembe vétele, akár azoknak a tárgyalási jegyzőkönyvben való felvétele, akár pedig bármily irányú perreutasitás által, a törvény által e helyütt világosan megtiltott »más igények vizsgálatával« ellenkeznék. Ezen eljárás helyessége következik abból is, hogy a ptsnak a perreutasitás, annak előzményei és következményeiről szóló 580—590. §. mindenütt tisztán és világosan csak az érdekelt örökösökről szóluak; igy a hirdetményi eljárásról szóló 580. §-ának 2-ik bekezdése szerint azokat idézi a biróság 45 napi határidőre, kik a hagyatéki vagyonra örökösödési igénynyel — nem pedig vétel utján szerzett jogcímmel birnak. Az 587. §. szintén csak az örökösök között létezhető perreutasításról szól; az 589. §. pedig szintén csak arról intézkedik, hogy midőn az örökösök perreutasittatnak« stb. Minthogy tehát nincs is a perreutasitásnak oly §-a vagy intézkedése, melyen a vevőnek a perreutasitása basirozhatna, eo ipso vétel utján szerzett jogcímmel biró, a hagyatéki biróság által törvényszerűen nem utasítható perre, hanem ő a pert önkényt tartozik meginditani, ha igényeit érvényesíteni <ik£lrJa' Dr. Ödöufy Miksa, Buda fest. S é r e1e m. * Panasz a marosvásárhelyi kir. járásbíróságnál a darabok késedelmes kiadásáért. A helyi kir. járásbíróságnál még március havi darabok is vannak le:railanok s ezért a közönség jogosan nyugtalankodik. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a kezelő személyzet nem dolgozik kellő szorgalom és kitartással, mert az túlfeszített erővel végzi kötelességét. Hanem azt vagyunk mondandók, hogy e 1odázhatatlan a személyszaporitás szükségessége s ha írnoki számban nem lehet, díjnok számban, csakhogy azok Írástudók s igy fizetettek legyenek (bár 1 frt napidíjjal), hogy az éhenhalástól megmentessenek és kötelességeiknek kötelességérzetesen kívánjanak megfelelni. Ugyané kívánsága lenne a helyi jogászközönségnek, a helyi telekkönyvnél alkalmazott díjnokokra nézve is, a hol 50 kros napidíjjal vannak alkalmazva a díjnokok, de olyanok is ezek, a kik erre sena dolgoznak rá. Az írásnak mesterségét most igyekeznek eltanulni. » Közérdek*. Vegyesek. Dr. Földes Itóla a budapesti tudomány-egyetemen a statisztika nyilvános tanára, ugyanazon egyetemen a nemzetgazdaságtan és pénzügytan nyilv. rend. tanárává neveztetett ki. Fiúméban második kir. közjegyzői állás rendszeresittetett a m. kir. igazságügyminister által f. évi 16,233. sz. rendelettel. Nagy per a prímás ellen.Forster János,kir. tanácsos, a prímásérseki uradalmak volt igazgatója tudvalevőleg pert indított Simor János volt hercegprímás ellen 186,394 frt 71 kr. lejárt fizetési töke és 1877. évtől évenkint 11,688 frt 61 kr. fizetés és jár iránt. Fzen monstruózus perben a komáromi kir. törvényszék f. évi jun. hó 13-ik napján tartott ülésben hozta meg ítéletét. A tanács tagjai: Pulay Géza tszéki elnök, előadó: Polyák Gábor, szavazó: Kun Sándor tszéki bírák, jegyző : Bodányi László. Az érdekes és hosszas indokolással kisért itélet szerint a kir. tszék a felperes keresetét egészen és faltétlenül elutasította. Ügyvédi munkadíjak fejében felperesi ügyvédnek 2,450 frt, alperesi ügyvédnek 2,000 forint lett megítélve. Az alattas hatóság, saját felettes hatóságának határozatával szemben, felterjesztéssel nem élhet. A m. kir.belügymiumter 1892. évi 805. sz. a. kelt határozata : A vármegye közönségének. A U. T. Károly és társai ellen indított kihágási ügyből folyólag K. József a—i lakos újra felvétel iránt benyújtott kérelme tárgyában hozott határozatokra vonatkozó iratokat, melyeket a vármegye alispánja f. évi március hó 4 én 12/kih. sz. a. kelt jelentésével az eljáró főszolgabírónak az újra felvétel iránti kérelemnek helyet adó alispáni határozattal szemben az újra felvétel kérdésében elvi döntést kérő felterjesztése következtében a tárgyalási iratokkal együtt bemutatott, oly kijelentéssel küldöm vissza a (címnek) a csatolmányok kíséretében, hogy az eljárás általános elvei és a hatósági fokozat rendje szerint nem lehet helye annak, hogy az alattas hatóság saját felettes hatóságának határozatával szemben feiterjesztéssel éljen. Ha az ügyvédi díjlevél elvész. A m. kir. Curia 189_\ június 9-én 3,611. számú határozatában kimondotta, hogy habár az ügyvédi díjkötvény is, mint más közönséges kötelezvény, csak az abban kifejezett jogügylet bizonyítékául szolgál s annak elvesztése esetében az ügylet létrejöttének más bizonyítási módok általi igazolása kizárva nincs, de mivel az ügyvédi jutalomdíj iránti egyezkedésnél a törvény különös intézkedésénél fogva az okiratba foglalás feltételéhez lévén kötve, e nemű ügyletnél, ha az arról készült okirat elveszett, különösen megkívántatik az, hogy az okirat részletes tartalma kímeritőleg legyen. A zsidó házasságok körüli dispensatio- A »Debr. kir. t. Ért.« irja: Zöld Mihály városi tanácsnok érdekes körülményre hívta fel figyelmünket. Ugyanis a »zsidó házasságok kötése és felbontása tárgyában«, 1863. november 3-án 15,940. sz. a. kibocsátott udvari rendelvény 7. § ban az van mondva, hogy a második és harmadik kihirdetéstőli felmentést — szabad királyi városokban — a »város birája« engedélyezi. A bir. szervezéséről szóló 1871-iki törvények, a mint tudjuk, megszüntették a városi törvényszékeket, a mennyiben ezek hatásköre a kir. járásbiróságok és kir. törvényszékek között lesz felosztva. 1871. óta Debreczen város polgármesteri hivatala következetesen megtagadta zsidó jegyeseknek a dispensació kiadását azon indokolással, hogy a polgármester többé nem birája^ a városnak és a feleket a kir. trvszék elnökségéhez utasította. Ámde a trvszéki elnök nem merte kiadni a dispensációt, mert ő meg nem a város, hanem a trvszék birája. 21 év óta tényleg tehát Debreczenben soha zsidó jegyesek dispensációt nem nyertek. Ezen kétségtelenül abnormis állapoton segítendő, Zöld Mihály I. városi tanácsnok initiátivéjára a város polgármestere hivatalból felirt a minisztériumhoz, hogy végre valahára döntse el a kérdést, hogy kit illet meg Debreczen * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készéggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztősig.