A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 25. szám - Törvényjavaslat a fizetésimeghagyásokról

211 beismerésnek, vagy tagadásnak tekintendő, az eset körülményei szerint a biró itéli meg.« 22. A javaslat 55. § ában : »A biróság a körülmények szorgos méltatása alapján itéli meg, hogy a perben tett beismerés, visszavonása által mennyiben veszti el erejét.« 23. A javaslat 56. S ábán : »A biróság a körülmények szorgos méltatása alapján belátása szerint itéli meg azt, hogy a feleknek olyan nyilatkozata stb. tagadásnak tekintendők.« 24. A javaslat 58. § ában : »A biróság azonban a jogszabályok megismerése végett a felek által fel nem hozott forrásokat is felhasználhat és az e végre szükséges lépéseket hivatalból is megteheti.* 25. A javaslat 59. §-ában: »A tényállás valóságát, vagy valótlanságát, a tárgyalás és a bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatása alapján itéli m e g.« 28. A javaslat 60. §-ában : »A biróság valamely kár, vagy elmaradt haszon mennyiségét, ha a felek által ajánlott bizonyítékok megnyugtató eredményt nem nyújtottak, az összes körülmények figyelembe vételével legjobb belátása szerint állapítja meg.« 27. Ugyanott: » Bizonvitásfelvételt és tudakozódásokat is hivatalból f o g a n a t o s i t h a t « 2S. A javaslat 63. § ábau : »A biróság a bizonvitás felvételét elrendelő végzéséhez nincs kötve. A biróság elrendelheti a bizonyítás felvételének ismétlését.« 29. A javaslat 68 §-ában: ». . . . Magánokiratok bizonyító erejét a biróság a jelen törvény 59. §-a szerint szabadon mérlegeli.* 30. A javaslat 69. §-ában: »A biróság az 59. §. szerint itéli meg, hogy az okiraton lévő törlések, vakarások, közbeszúrások és más külső hiányok és rendellenességek az okirat bizonyító erejét mennyiben csökkentik • vagy szüntetik meg.« 31. A javaslat 73 §-ában: »A biróság az összehasonlítás eszközölhetése végett e lrend élheti, hogy a fél, ki Írását, vagy aláírását kétségbevonta, a biróság által megjelölendő szavakat a biróság előtt, vágy megkeresett biró előtt leírjon.« 32. Ugyanott: »Ha a fél a meghagyásnak eleget nem tesz, a biróság e körülménynek bizonyító erejét belátása szerint itéli m e g.« 33. Ugyanott: » .. .. Azonban szakértőket is meghallgathat.« 34. A javaslat 76. § ában : »A biróság az 59. §. szerint itéli meg, hogy a bizonyító fél által felmutatott másolat, vagy az okirat tartalmára nézve előadottak mennyiben érdemelnek hitelt. 35. A javaslat 76. §-ában : »Ha a biróság a fél által hivatkozott tanú kihallgatását szükségesnek találja, a tanút kihallgatja.« 36. A javaslat 79. §-ában : »A biróság a külföldön eszközlendö tanúkihallgatás elrendelését az ellenfél kérelmére mellőzheti, ha stb.« 37. A javaslat 84. § ában : »A biróság a felek kérelmére megengedheti, hogy • a tanukhoz közvetlenül is intézhessenek kérdéseket.« 38. A javaslat 85. §-ában : »A perbíróság elrendelheti, hogy a tanú okiratokat, melyek vallomása szerint az ügyre vonatkoznak és birtokában vannak, kihallgatása alkalmával felmutasson.« 39. A javaslat 89. § ában : »A biróság egy szakértőt is kinevezhet.* 40. A javaslat 90. § ában: » .... Hivatalból is elrendelheti a félnek eskü alatti ' kihallgatását.« 41. Ugyanott: »A biróság a pur körülményeihez képest belátása szerint itéli meg, hogy stb. valamennyit hallgassa ki eskü alatt.« 42. A javaslat 94. § ában : »A biróság a fél vallomásának bizonyító erejét, valamint annak a körülménynek a tényállások valóságára vagy valótlanságára való befolyását, hogy a kihallgatásra megidézett fél meg nem jelen, vagy a vallomástételi egészben vagy részben, úgyszintén az eskü letételét megtagadta, az 59. §. szabályai szerint ítéli m e g.« 43. A javaslat 95. § ában : » A biróság a felek által megállapított eskü letételél, ha azt a per eldöntésére nézve szükségesnek találja, a tárgyalás folyamán végzéssel rendeli el.« 44. A javaslat 98. §-ában : »A biróság az eljárást stb. f e 1 f ü g g e s z t h c t i.« 45. A javaslat 104. § ában : »A vesztes fél a nyertes fél perköltségének megtérítésében elmarasztalandó, a mennyiben azt a biróság stb. szükségesnek itéli.« »Ha a képviselettel a biróság székhelyén kivül lakó ügyvéd bízatott meg, az ez által felmerült költségtöbblet csak akkor térítendő meg, ha a biróság a székhelyen lakó ügyvéd megbízatását, a per célirányos vitelére szükségesnek t a r t j a.« 46. A javaslat 105. §-ában: »A biróság azonban az eset minősége szerint az egyik felet az ellenfél összes költségében, vagy annak egy részében is elmarasztalhatja. Különben alperest, illetőleg viszonkereset esetében felperest a per összes költségeiben is elmarasztal h a t j a.« 47. A javaslat 109. §-ában : »A kölcsönös beleegyezésből történt halasztás költsége stb., ha a biróság a halasztást indokoltnak találj a.« 48. A javaslat 111. §-ában: »A biró a körülményekhez képest hosszabb határidőt s z a b h a t.« 49. A javaslat 118. §-ában : »A kijavítás tárgyában a biróság szóbeli tárgyalás nélkül is határozhat.« »A kijavítást megtagadó végzés ellen felfolyamodásn a k nincs hely e.« 50. A javaslat 137. §-ában: »Hogy az előkészítő iratokban foglalt beismerés mennyiben tekinthető beismerésnek és mint ilyen, mily erővel bir, a biróság az 59. §. értelmében itéli me g.« És igy tovább belátja, találja, tartja, itéli, stb Ha ez igy áll, hogy t. i. az összes fontosabb peres mozzanatokban szilárdabb alap nincs, mint az emberi nolens-voluns bölcs belátás, hogy t. i. még az ellenfél saját szóbeli, avagy épen periratokban (mert ilyet is ismer a szóbeliségi eljárás »előkészitö ira;ok« címen) foglalt beismerése is vájjon beismerésnek vétessék-e vagy sem s mily erővel birjon, csupán a birói bölcs belátástól ; függ, (Lásd javaslat 54., 55., 137. §.) — akkor nincs egyöntetűség a jogszolgáltatásban és nincs jogbiztonság; akkor senki sem fogja tudni, hogy igaz ügye diadalra vihető-e vagy sem s usm szívesen fogja magát bárki is kitenni, hogy becsületes követelésének érvényesítése közben a fent I. alatt előadott 11 rendbeli peres actuson, hogy ugy mondjam torturán, keresztül hagyja magát hnrcoltatni s e mellett még követelésével arányban nem álló költekezésekbe bocsátkozzék, egy bizonytalan eredmény elérésének azon halvány reményében, hogy ha a bírónak tetszeni fog bölcsen belátni igazait, hát majd megítéli követelését. Engedelmet kérek, mindnyájan emberek vagyunk ; az érzelem és külbehatások, rokon- és ellenszenv hatásai alatt s épen azért hozunk törvényeket higgadt és megfontolt elmével, hogy azok megvédjék a jogrend biztosságát saját magunkkal szemben is akkor, mikor perlünk és haragszunk s ne legyen a jogrendkitével ingadozásoknak. Aztán azon nagymérvű birói bölcsesség, melyet a javaslat a bíróságoktól praetendál, nagyon sokat tételez fel! Elismerem, hogy a maga nemében minden biró igen derék ember és egy kir. aljárásbiró, mint ilyen, épen olyan derék ember, mint egy curiai biró, mint curiai biró ; de már azt nem concedálha'om, hogy minden biró felruházható oly nagymérvű jurisdictióval, mely szerint ezerek vagyonjogi érdekeit csupán bölcs belátása szerint Ítélje el; ' Ítélje igenis törvény, jog és kötelesség szerint. Tudnom kell, hogy jogos és töivényes követelésemet meg fogom nyerni, mert hiszen, mint a jogállam polgára, erre alapítom, mint jogalany, egész gazdálkodásomat, ha elveszik tőlem azt, a mi az enyém, tudnom kell, hogy birói gyors segélylyel visszakapom s illetve megmenthetem, »li it justitia . . ..« Ha tehát a sommás eljárás ily költséges, fáradságos és hosszadalmas s a jogszolgáltatás egyöntetűségére s a jogbiztosságára nem kedvező, a mennyiben nagyon sokat biz emberi bölcs belátásra; kérdezni bátorkodom, vájjon javitni fogja-e ez a különben is sporadicus reform a törvénykezést ? javitja-e a hilelviszonyokat s célszerű lesz-e egyáltalán biróra, ügyvédre és jogkereső közönségre nézve ? Es ha nem lesz célszerű, a mint én véleményezni merészelem, hát akkor hol van itt az igazságügyi politika, lévén a politika a »célszerűség tudománya.« Törvényjavaslat a fizetési meghagyásokról. 1. §. Fizetési meghagyás utján érvényesuhetök a per esetére sommás ! eljárás alá tartozó, vagy községi biróság elé utalt azok a követelések, a melyek járulékok nélkül 500 frtot meg nem haladó pénzösszeg fizetésére I vagy 51)0 írt értéket meg nem haladó határozott mennyiségű helyettesíthető dolgok, avagy értékpapírok szolgáltatására irányulnak. Ez eljárásnak nincsen helye akkor, ha a kérelemből kitűnik, hogy a követelés még le nem járt, vagy hogy annak érvényesítése viszontszolgáltatástól függ. Az adóslevél visszaadása vagy nyugtatvány adás.r ;Iy viszontszolgáltatásnak nem tekinthető. 2. §. Fizetési meghagyás kibocsátása a követeléi érvényesítésére a törvénykezési rendtartís szerint illetékes kir. járásbíróság hatáskörébe, közI ségi biróság elé utalt ügyekben pedig a kir. járásbíróság hatáskörébe tar-