A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 24. szám - A magyar jogászegylet börtönügyi bizottsága - Még egyszer a nagy-enyedi kir. jbiróság

96 A J O GL mostoha anyja életének kioltására, ha a szobát véletlenül el nem hagyja, alkalmas eszközül szolgált. Ezeknélfogva vádlott cselekménye a gyilkosság kísérletének volt minősítendő. A büntetés kiszabásánál figyelembe vétetett vádlott feddetlennek tekintendő előélete, beismerése, elhanyagolt nevelése s különösen családos állapota, mint oly túlnyomó enyhítő körülmények, melyek a btk. 92. §-a alkalmazását indokolttá tették. B. György elsőrendű vádlott terhére rótt kihágás vádja s következményei alól azért volt felmentendő, mivel ama védekezése, hogy mint pásztor ember a dynamit veszélyes voltát nem ismerte, alaptalannak nem tekinthető; másrészt pedig a dynamitot meg nem szerezte, hanem csak eltűrte azt, hogy elsőrendű vádlott ott hagyhassa és igy eme szenvedőleges viselkedése magában véve a vád tárgyává tett kihágássá nem minősíthető. (1891. okt. 6-án, 3,104. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét részben megváltoztatja, M. István vádlott büntetésének kiszabására nézve a btk. 92. §-át nem alkalmazza és az elsőbiróság által egyébként felsorolt törvényszakaszok alapján vádlottat a mai naptól számítva öt évi fegyházra itéli, melyből az eddig eltöltött vizsgálati fogsággal a btk. 94. §-a alapján öt hónapot kitöltöttnek nyilvánít. Egyebekben az elsőbiróság ítéletét, jelesül M. István vádlott bűnösségére, cselekményének minősitésére, a mellékbüntetésre, valamint B. György vádlottra nézve helybenhagyja. Indokok: A bűnügy adataival meg van állapítva az, hogy M. István vádlott és özv. M. Andrásné sértett 1891. évi ápr. 8-án együtt voltak hagyatéki tárgyaláson és hogy ápr. 8-án vádlott sértett szobájában hált, a vádbeli cselekmény pedig csak ápr. 9-én követtetett el, igy ha vádlott csak a megtartott hagyatéki tárgyalás után határozta volna is el, hogy mostoha anyját életétől megfosztja, a vádbeli cselekményt akkor is előre meghatározott szándékkal követte el. Habár adatszerűen nincs bizonyitva, hogy M. István vádlott eddig volt-e büntetve, de mivel vádlott ugy a vizsgálat, mint a végtárgyalás (1891. évi jul. 10-én) során, sőt 1891. évi nov. 17-én történt kihallgatása alkalmával is kijelentette, hogy kihágás miatt rendőrileg büntetve volt, igy vádlott büntetlen előéletűnek nem tekinthető; minthogy vádlott a vádbeli cselekményt vagyoni haszon elnyerése céljából követte el: a kir. itélő tábla az elsőbiróság által egyébként vádlott irányában felsorolt enyhítő körülményeket nem találta oly nyomatékosaknak, hogy a büntetés kiszabására nézve a btk. 92. §-a alkalmazást nyerhetne; mihezképest vádlottnak fegyházbüntetését a fenforgó enyhítő és súlyosító körülmények figyelembe vételével a fenti tartamban szabta ki. Egyébként az elsőbiróság Ítéletét felhozott indokainál fogva és még azért is helybenhagyta, mert az 5. naplószám alatt lévő szemlejegyzőkönyvből arról győződött meg, hogy ha sértett akkor, midőn a robbanás történt, a szobában lett volna, életétől megfosztatott volna. (1892. február 3-án, 369. sz) A m. kir. Curia: Habár vádlott Selmecbánya város kapitányi hivatalának 44. naplószám alatt csatolt értesítése szerint büntetve nem volt s ezen hivatalos értesítés által megcáfoltatott és kellőleg értelmeztetett is; tehát a büntetett előélet alapján a büntetés szigorítása nem indokolható; tekintve még a bűnösség súlyos fokát, melynélfogva a btk. 66. §-ának alkalmazása mellett a btk. 92. §-ának felhívása nem indokolható és arra való tekintettel, hogy vádlott merénylete nem csupán a sértett fél, de mások életét és testi épségét is veszélyeztette, mit csak a puszta véletlen hárított el: a budapesti kir. ítélő tábla ítélete azzal a rendelkezéssel, hogy M. István vádlott büntetése a mai naptól számítandó, melyből vizsgálati fogsága által kilenc hónap kitöltöttnek veendő, egyebekben indokolása alapján helybenhagyatik. (1892. márc. 30-án, 2,023. sz.) Való adatokról anyakönyvi kivonat kiállítása nem büntethető, lia jogsértés nem céloztatott, habár ezen adatok az anyakönyvekben nem is fordulnak elő. (Btk. 395., 397. §-ai. M. kir. Curia 1892. febr. 24. 8,543/1891. sz.) Állami hivatalnoknak nyilt levelező-lapon való fenyegetése azzal, hogy bizonyos követelés meg nem fizetése esetében, mint olyan, a ki tartozásának nem tesz eleget, nyilvánosan a hírlapokban ki fog tétetni, rendszerint becsületsértő fenyegetést állapit meg még az esetben is, habár a tisztviselő a fenyegetőnek csakugyan adósa lenne. (M. kir. Curia 1892. márc. 18. 9,990. sz.) Ha vádlott a sértettnek kulcscsal bezárt kamarájába hamis kulcs, vagyis oly kulcs alkalmazásával hatolt be, mely nem az ezen kamra ajtajának, hanem a saját szobája ajtajának zái'jához tartozott, a cselekmény a btkv. 336. §. 4. pontja szerint minősül. (M. kir. Curia 1892. február 9-én, 7,318. A m. kir. pénzügyi közigazgatási birós elvi jelentőségű határozatai. 1.744- -Árverési jegyzőkönyvhöz csatolt Jiirlappéldány nemcsak a hirdetményt tartalmazó, hanem minden egy esik mellékleti bélyeg alá. (i8gi. évi 17,035. sz.) 1.745- Haszonbérleteknek minimalis alapon való meg tatásánál, a kibérelt földek megművelésére felszámított Á a bérösszeghez hozzá nem üthető. (1891. évi 17,157. sz.) 1,746. Mentő-egyesületek céljaira btfizetés nélkül áten^ épületek állandó házadómentességben részesülnek. {189. 12,863. sz.) i,747- Közmunkaváltság megállapítását tartalmazó rozat elleni felebbezés : belyegmentes. (1891. évi 17,458. sz 1,748. A bélyegilleték szabályszerűéit lorovottnak tekih akkor is, ha a bélyegköteles iratnak nemcsak egy, hanen sora lett a bélyegjegy alsó színes részén keresztülirva. évi 17,787. sz.) i,749- Gyógyfürdőhelyeken nem a fürdőtulajdonos, h más egyének által épített új házakra — habár azok füra dégek befogadására szánvák is — az 1876. évi XIV. 105. §-ában ?negállapitott kedvezmény ki nem terjed. | évi 17,695. sz.) 1.750. Kérvények az iránt, hogy a kereskedelmi cé^ zékben bejegyzett cégjelző mellé a szeszkereskedői minő. kitüntettcssék: az ül. díj/. 15. tétel TV. 16. a) pontjában határozott illeték alá esnék. (I89I. évi 15529. sz.) 1.751. Az 1888. évi XXXV. t.-c. 69. J-a alapján a:, mérési jövedékből eredő tiszta jövedelem többletben való ré, dés címén felvett összegről kiállított nyugták bélyegköte {1891. évi 16,571. sz.) 1.752. Fegyveradó jövedéki kihágási ügyben az ct sincs harmadfokú felebbezésnek helye ; ha a közigazg. b\ elsőfokúlag megállapított bírságot mérsékelte ugyan, de ht zata a jövedéki kihágás tényálladékának megállapítására az elsőfokú határozattal egybehangzó. (1891. évi 16,792. sz 1.753- Semmiségi okot képez: ha a kir. pénzügyigai ság valamely illetékügyi felebbezésre ama tisztviselője előc alapján hoz határozatot, a ki az illetéket felülvizsgálati megállapította. (1891. évi 13,689. sz.) 1.754- Fésüs-iparos az ezen iparral szoros kapcsol lévő szarvhulladék eladás után külön meg nem adóztatható, évi 16,547. sz.) x>755- Magánosok által haszonhajtó célból belépti d^ lett rendezett képkiállitások jövedelme a kereseti adó tá képezi. (1891, évi 14,720. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöiiy-böl. Csődök: Ráczki János e., komáromi tszék, bej. jun. 30, jun. 4, csb. Skoday László, tmg. Magurányi József. — Buchhalter ] Mór e., budapesti tszék, bej. jun. 2, félsz. jul. 27, csb. Hajdú Imre Schreyer Samu. — Nagy Géza e., debreceni tszék, bej. jul. 6, félsz. j csb. dr. Hrehuss Viktor, tmg. dr. Nagy László. Pályázatok : A szolnoki tszéknél II. oszt. jegyzői áll. jun — A budapesti tszéknél aljegyzői áll. jun. 17-ig. — A sátoraljatszéknél aljegyzői áll. jun. 17-ig. — A galgóci jbiróságnál al áll. jun. 17-ig. — A mármaros-szigeti tszéknél II. oszt. jegyzői á 17-ig. — A besztercebányai tszéknél aljegyzői áll. jun. 17-ig. fehértemplomi tszéknél birói áll. jun. 20-ig. —A losonci jbirósági jegyzői áll. jun. 20-ig. — A deési tszéknél II. oszt. j e g y z ő i á 20-ig. — Az újvidéki tszéknél birói áll. jun. 20-ig. — A karánsebesi t aljegyzői áll. jun. 20-ig.— A balassa-gyarmati jbiróságnál al áll. jun. 20-ig. — A pozsonyi itélő táblánál itélő birói áll. jun. — A lugosi tszéknél birói áll. jun. 22-ig. — A zsadányi jbságn birói áll. jun. 22-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság',-nál. (Hold-utcza 7. szám.)