A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 24. szám - A magyar jogászegylet börtönügyi bizottsága - Még egyszer a nagy-enyedi kir. jbiróság

94 A J O Gr. mert a keresethez A. alatt mellékelt ideiglenes adásvételi szerződés 8. pontja világosan azt tartalmazza, hogy: »ha vevők (alperesek) a 2-ik A. pont alatt jelzett 7,714 frt 18 kr. vételár részletet jogos indok nélkül meg nem fizetnék pontosan, jogosítva leend eladó (felperes) a szerződéstől elállani s azon kivül, hogy a felvett 500 frt vételár részletet foglaló címén megtarthatja, még megfelelő kárpótlást is követelhet.« A hivatolt szerződés idézett pontjában az emiitett vételár részlet lefizetése megtagadásának jogos indokául egyedül az lévén meghatározva, ha felperes a vételár tárgyát képező ingatlanokra a külső-szolnokmegyei takarékpénztár javára C. 14. és C. 16. sorszám alatt bekebelezett 5,000 frt és 3,500 frt erejéig bekebelezett zálogjogok törlését igazolni képes nem lenne, vagy ha megfelelő törlési engedélyt alpereseknek egyidejűleg ki nem szolgáltatna, ez által ki van zárva, hogy alperesek az emiitett vételár részlet pontos fizetését más okból megtagadhassák. Minthogy pedig nem is állítják alperesek, hogy felperes az emiitett zálogjogok törlését nem igazolta, vagy azokra vonatkozólag a törlési engedélyt ki nem szolgáltatta volna, valamint azt sem állítják, hogy a 7,714 frt 18 kr. vételár -részletet megfizették ; felperesnek joga nyílt nemcsak a szerződéstől elállásra, hanem a kárpótlás követelésére is, kereseti joga tehát a kárkövetelésre annyival inkább meg volt állapítandó: mert ha szavatossággal tartoznék is a hivatolt szerződés 1. pontjában kitett birtok mennyiségeért, minthogy annak hiánya bontó feltételt nem képez, alpereseket e körülmény csakis a vételár aránylagos leszállítására és nem egyszersmind arra is jogosítaná fel, hogy a hiányzó birtokterületre eső vételárt jóval meghaladó összeg kifizetését megtagadják. Az ügyvéd ügyvédi minőség-ben teljesített munkálatért csak azon esetben követelheti díja megállapítását és megítélését, ha a megbízótól írásbeli meghatalmazással bír. A szabadkai kir. törvényszék : Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes a kereseti összeget ügyvédi minőségében teljesített munka és kész kiadás címén kéri megállapíttatni, alperesek azonban határozottan tagadták, hogy felperest ügyvédi képviselettel a N.-féle ingatlanok adásvételi jogügyletére \ vonatkozólag megbizták volna; minthogy pedig felperes azt, hogy ! alperesek őt ügyvédi megbízással ellátták volna, bemutatni képes nem volt, ellenkezőleg felperesnek a keresetnél L) alatt fekvő j beadványából, nemkülönben T. B. tanú vallomásából az tűnik ki, hogy felperes az adásvételi jogügyletnél ipát, F. B.-t, mint N. gondnokát képviselte, ekként eljárásáért a kereseti címen alperesek ellen ügyvédi díjat, mely a meghatalmazási díjat feltételezi, jogosan nem igényelhet. A szegedi kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Felperes az 1890. évi 13,978. sz. alatt felvett tárgyalási jegyzőkönyvben beismerte azon ténykörülményt, hogy alperesek az ő részére Írásbeli ügyvédi meghatalmazást ki nem állítottak. Minthogy pedig az ügyvéd ügyvédi minőségben teljesített munkálataiért csak azon esetben követelheti díja megállapítását és megítélését, ha a megbízótól írásbeli meghatalmazással bir, tekintve, hogy felperes ügyvédi díj címén perelte be alpereseket, az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyni kellett. A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1892. május 12-én, 7,327. sz.) Ingatlanok azonosságának bizonyítása a községi elöljáróság hivatalos hatásköréhez nem tartozván, ily bizonyítvány közokiratul el nem fogadható. A m. kir. Curia következően végzett: A kir. itélő táblának végzése indokolása alapján annyival is inkább helybenhagyatik: mert kérvényezők elmulasztván tulajdonjogukat az átalakításnál tekintetbevétel végett az 1869- ápr. 8-án kelt szabályrendelet 7. §-a értelmében az ott kitett feltételek kimutatása mellett feljegyeztetni, most egyedül az A-/, a. alapján, a melynek tartalma szerint az átruházás tárgyát a 8ll. helyszinelési szám alatt foglalt irtásból 3,376 d-öl képezte, a tulajdonjog bejegyzését kérvényi úton nem érvényesíthetik, mivel az azonosság bizonyítása az ingatlanokra nézve a községi elöljáróság hivatalos hatásköréhez nem tartozván, a kérvényhez mellékelt községi bizonyítvány, mint nem közokirat, nem fogadható el adatul annak a bizonyítására, hogy az A-/, alattival megvett ingatlan helyett, illetve annak fejében az a terület adatott, a mely az átalakításkor az 550/b. hr. számot nyerte. (1892. ápr. 6. 9,064/1891. sz.) Az a körülmény, hogy a hagyatéki adósságok a hagyatéki vagyont felülmúlják és hogy a gyám és gyámhatóság a hagyatéki vagyont a hagyatéki adósságok egy részének kielégítése céljából idegenítette el, az örökösök felelősségét a ki nem elégített hagyatéki hitelezők irányában meg nem szünteti, mert az örökös nincs jogosítva az örökhagyó egyes hitelezőit önkényes sorrendben s a többi hitelező kizárásával kielégíteni, hanem, ha a hagyatéki adósságok a vagyont meghaladják, a hagyaték ellen csődöt kell kérnie, ha a személyes felelősségtől menekülni akar. (M. kir. Curia 1892. márc. 11. 617. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekbe A váltótörvény .'Jő. §-ában foglalt az a rendelkezés, í fogva a birtokosi minőség megbirálásáuál a kitörült forgati nem létezőknek tekintetnek, az egyoldalúlag kitörült kilj aláírásra nem vonatkozik, hanem a kibocsátói aláírás, mint egyik kelléke törlésénél kizárólag a váltótörvény 6. §-a az in A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélő tábla a bíróság Ítéletét megváltoztatja, a 35,497/890. sz. sommás i hatályon kivül helyezi, felperest keresetével elutasítja. Indokok: A per adataiból kitűnik az, hogy a akkor, midőn az felperes birtokába került, nem az ő neve, W. L.-né szerepelt rendelvényes és kibocsátóként, miből n való, hogy alperes a kereseti váltót a saját rendeletére kib W. L. intézvénye folytán fogadta el; minthogy pedig a rendelvényes, illetőleg a saját rendeli bocsátó nevének kitörlése és más névvel helyettesítése, k megállapodás hiányában, a jóhiszemű váltóbirtokosnak se jogában, ennélfogva felperes tartozott volna alperes ki ellenében azt bizonyítani, hogy a kereseti váltót aggályoss ama törlés, illetve igazítás, mely szerint W. L. neve ker húzatott és helyette felperes neve íratott a váltóra, alpere tával és beleegyezésével, tehát jogosan történt, felperes az e tekintetben mi bizonyítékot sem szolgáltatván, kereseté utasítandó. A m. kir, Curia: A másodbiróság ítélete a benne fel indokainál fogva helybenhagyatik annyival inkább : mert a vt. 36. §-ában foglalt az a rendelkezés, re fogva a birtokosi minőség megbirálásánál a kitörült forgatni nem létezőknek tekintetnek, az egyoldalúlag kitörült kibe aláírásra s mint ez a kereseti váltónál történt, nem vona hanem a kibocsátói aláírás, mint a váltó egyik kelléke töri kizárólag a vt. 6. §-a az irányadó. (1892. május 10-én, 275 Ugyanegy közadós ellen kül- és belföldi bíróság által delt csőd. A temesvári kir. itélő tábla: A kir. itélő tábla a 1 váron és egyúttal Bécsben kereskedői teleppel biró közadi részére a bécsi cs. kir. kereskedelmi törvényszék 175,621/8! végzésével kinevezett ideiglenes tömeggondnoknak L. L. dl védnek felfolyamodását, a mennyiben az a temesvári törvén nek 16,761/891. sz. csődnyitó végzése ellen irányul, viss sitja; ellenben az elsőbiróság 16,875/891. számú végzése irányzott részeiben a felfolyamodás jogosult lévén, a kir tábla az elsőbiróságnak 16,875/891. sz. végzését felülvizsgál veszi és helybenhagyja. Indokok: A csőd el- vagy el nem rendelése kérdi hozott bírósági határozat ellen, a fennálló törvénykezési gy; szerint, csak a közadósnak és a csődöt kérelmező hitek van felfolyamodási joga, mivel a csődnyitás tárgyában végzés csak ezeknek kérelmei felett tartalmaz döntést; ell a tömeggondnokot, ki csak a csődnyitást elrendelő végzés ján s a további eljárásra nézve nyer hatáskört, ily végzés a felfolyamodás joga meg nem illeti. Ennélfogva a tömeggondnoknak a csődnyitást elre végzés elleni felfolyamodását vissza kellett utasítani. A 16,875/891. számú elsőbirósági végzés elleni felfolyai elbírálása tekintetében előrebocsátandó az ügy állása. K. M. J. egyéni kereskedői cég ellen, kinek mind T váron, mind Bécsben volt kereskedelmi telepe és üzlete s temesvári telepe a felterjesztett cégjegyzék-kivonat szerint fc ként van, de a fióktelep kitüntetése nélkül bejegyezve, a Bé lakó cégtulajdonosnak saját, mind a temesvári kir. törvénysz mind a bécsi cs. kir. kereskedelmi törvényszéknél benj külön-külön kárelmére mind a két bíróság csődöt nyitott s a bécsi cs. kir. kereskedelmi bíróság kéri a közadós Teraes fekvő ingó vagyonának a Bécsben alakított csődtömeg r kiadását. Minthogy az 1881. évi XVII. t.c, a mint az a 75. § intézkedéséből is kitűnik, a viszonosság feltételezése mel mely jelen esetben, midőn az osztrák-magyar monarchiának államáról van szó, kétségen felül létezik, a külföldi biró által elrendelt csődnek hatályát Magyarország területére jedőleg is elismeri, tehát a külföldi bíróság által eszközölt t( gondnoki kinevezés hatályosságát is s az ily tömeggondi csődhitelezők jogosult képviselőjének tekintendő. Ebből fol el kell ismerni a külföldi csődbíróság által kirendelt tömeg; nok felfolyamodási jogát minden olyan, a magyar biróságok hozott végzés vagy határozat ellen, mely ellen a tömeggond általában véve a felfolyamodás joga az 1881. évi XVII. I értelmében s kivéve a 74. és 75. §-okban szabályozott azol eseteket, melyekben a külföldi közadós ellen kettős, t. i. kfill nyitott csőd alapján belföldön hivatalból nyitandó csődeljái van helye, megilleti: megilleti tehát a felfolyamodási jog esetben L. L. töraeggondnokot is a 16,875/891. sz. elsőbi végzés ellen. Az ügy érdemét illetőleg az 1881. évi XVII. t.-c. 75. { csak azt az elvet mondja ki, hogy a mennyiben a fennálló zetközi szerződések máskép nem intézkednek, a belföldi kö: nak külföldön lévő ingóságai a külföldi bírósághoz inté