A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 24. szám - Gyakorlati szempontból való észrevételek a sommás eljárásról szóló törvényjavaslatra

208 zölni, vagy nem. Ha ehhez niucs joga, akkor a perjog szerint az általa teljesített kihallgatás serami jogi hatálylyal nem bir : az nem kihallgatás ; ebből folyólag sem vallomást, sem nyilatkozatot nem csikarhat ki senkitől. A Btk. 477. §-a azt mondja : »a ki azon célból, hogy vallomást vagy nyilatkozatot csi­karjon ki — — törvényellenes kényszereszközt alkalmaz«. A törvénynek ezen tiltó parancsa azt mondja, hogy : »a közhivatalnoknak törvényellenes kényszereszközt alkalmazni nem szabadd. Ha a tilalmat ellenkező oldalról vizsgáljuk, akkor az állami norraativum igy szól : »a közhivatalnok jogosan cselekszik, ha kényszeresz­közt törvényesen alkalmaz«. Midőn a törvényhozó a bűntett (447. § ) tényálladékába a »t ö r v é n y e 11 e n e s« szót felvette, ezzel azt fejezte ki, hogy a közhivatalnok tőrvényesen is alkalmazhat a kihall­gatandó egyén ellen kényszereszközt: ilyen: a letartóztatás, elővezetés, rendbüntetés, stb. Hogy mikor törvényes a kényszereszköz : azt a perjog határozza meg. S bátrau felállíthatjuk az általános szabályt, hogy a közhivatalnok vallomás kivétele végett a vádlott ellen semmi kényszereszközt nem használhat; a vádlott csak meg­jelenésre kényszeríthető, de vallomástételre uem, ellenben a tanú megjelenésre és vallomástételre is kényszeríthető, kivéve, ha oly viszonyban áll a vádlottal, vagy az ügy gyei, melyből folyólag a tanuzást megtagadhatja, (pl. vérségi kötelék; vagy midőn magát büntetendő eselekmény­nvel vádolná. Btk. 224. §.). Látjuk ebből, hogy a »t ö r v é n v e 11 e n e s« kényszeresz­köznek mi az ellenképe : a törvényes kényszereszköz. Láttuk azt is, hogy a törvéuyhozó a »törvény ellenessége t« azért emelte ki, hogy a »t ö r v é n y e s« kényszereszköz miatt senki nemcsak felelősségre vonható ne legyen, hanem hogy a kétely árnyékát is eloszlassa De a törvény szövege mást is mond, azt t. i. hogy a köz­hivatalnok kényszervallatás miatt csak akkor vonható felelősségre, ha a kényszert törvényellenesen alkalmazta, miből a contrario következik, hogy ezen bűntett alanya csak az lehet, aki kényszert törvényesen is gyakorolhat. Más szavakkal ezen delictum tiszta hivatali bűntett, a hol a »t ö r v é n y e 11 e­n e s« fogalom is azt jelenti, mint a mit pl. a 471. §. esetében a >Nkötelességmegszegés«; a 472. §-ban meghatározott bűn­tettnél a »jogos indok nélkül* s a mi legvilágosabban ki­fejezésre jut a 475. §-nál, a hol a cselekmény »hi vatali hata­lommal való visszaéléssé 1« követtetik el. Mert az bizo­nyos, hogy minden tiszta hivatali bűntettnél, igy a 477. §-nál is domináló elem a hivatali kötelesség megsértése. Ezen bűn­tettek alanya csak az lehet, a ki ama hivatali hatalommal ren­delkezik, melylyel visszaélt. Vagy a mint G a r r a u d mondja : »I1 faut, de plus, que l'emploi de la vidence ait eu lieu dans l'exercice ou á l'occasion de l'exercice des fonctions. Cetté circonstance est évidemment substantielle, c a r, I o r s q'i 1 n'a g i t pas dans l'ordre de ses fonctions, lagent de Tánto­rít é n'e s t q u'u n particulier, et lesviolences, dont il pourrait se rendre coupable, seraient répri­mées par le droit commun.« (Traité theorique et pra­tique etc. III. 447. lap.) Teljesen igaza van a nagytekintélyű francia irónak: mert a hol megszűnik a közhivatalnoknak fuuctiója, ott véget ér a hivatali bűncselekmény is s az általa elkövetett jog­ellenes cselekmény ugy bírálandó el, mintha azt egy nem hiva­talnok követte volna el. s Ebből folyólag, a megbeszélés tárgyát képező esetben a Curia helyesen mondotta ki, hogy a Btk. 477. §-ában meghatá­rozott büntettet csak az követheti el, a ki jogosítva van kihall­gatásokat teljesíteni, ámde ezen elvet helytelenül alkalmazta az elbírálás tárgyát képező esetre, mert hogy a községi biró, mint az elöljáróság feje : nyomozatot teljesíteni s annak folyamán ki­hallgatásokat eszközölni nem volna jogosított : az egészen új dolog. A sárga könyv 19. §-a világosan feljogosítja a községi elöljárókat a nyomozat teljesítésére. S vidéken csakis a csendőrség, városi rendőrség s a községi elöljárók teljesitik a halaszthatlan nyomo­zati teendőket. Ebből folyólag, ha felhasználjuk ezeket, mint nyomozó közegeket, hárítsuk is reájuk a felelősséget, melylyel ezen hatáskörükben elkövetett vissza­éléseikért tartoznak. Gyakorlati szempontból való észrevételek a sommás eljárásról szóló törvényjavaslatra. Irta: dr. SÁRAY BERTALAN, lugosi ügyvéd. A sommás eljárásról szóló törvénytervezet a jogéletben oly nagy jelentőségű törvénykezési ágat érint, hogy nemcsak a jogkereső közönség, de minden egyes jogász közvetlenül érintve van e tárgy által, illetve érdekelve van aunak minél üdvösebb eredményekkel leendő felruházása iránt; ugyanazért semmiesetre sem lehet káros, ha a javaslatnak törvénynyé válta esetén el- | érendő esetleges eredményei több oldalról minél többek álta/ megvilágittatnak. 1''. szempontból bátorkodom én is szerény nézeteim köz­lésével a javaslat gyakorlati oldaláról kissé föllebbenteni a fátyolt, a midőn részletezni kívánom, hogy a javaslat szerinti peres el­járás hosszadalmas, fáradságos és szerfelett költ­séges se mellett nagyon sok van abban bízva a biró bölcs belátására. A) Hosszadalmasságát, fáradságos és költséges voltát illustrálni kivánom e gyakorlati példával, mely a következő : A hivatása gyakorlatából élő ügyfél idejét nem fordíthatja arra, hogy törvénykezzék, ügyvédet biz meg X. Y. elleni 50 frt 50 kr. tőke s jár. iránti követelése beperesitésére és behajtására ; az ügyvéd a két rendbeli adóst beperli: I. írásbeli keresetben; a javaslat 7. §. és 11. §-a értelmében a keresetet 3 példányban 1 felzettel s a meghatal­mazás mellékletével tartozik beadni s az Írásbeli kereset be­nyújtásánál, a bélyeg- és illetékszabályok 13. t. 1. p. stb. értel­mében a következő bélyegeket kell felillesztenie: kereset példányonkint 50 kr., 1 frt 50 kr., felzet 15 kr., meghatalmazás 50 kr., összesen 2 frt 15 kr. ; II. kitűzetik a keresetre a tárgyalás s felhasználtatik tárgyalási jegyzőkönyvi bélyeg csak 1 ívet számítva 50 kr.; alperesek azonban érdemleges tárgyalásba nem bocsátkoz­nak, hanem a javaslat 24. §-a alapján »pergátló kifogásokat« hoznak fel; a bíróság a pergátló kifogások tekintetében közbenszóló végzést hoz, mely után a bélyeg- és illetékszabályok 48. t. H) pontja szerint ismét határozati bélyeg fog járni 2 frt 50 kr. ; feltéve, hogy az elsőbirói bölcs belátás helyt ád a kifogásuak s a peit megszüntető végzést hoz; természetesen: III. a végzés ellen, a javaslat 24. §-a értelmében fel­folyamodással él felperesi ügyvéd s felilleszt felfolyamo­dására, melyet a javaslat értelmében 2 alperesre tekintettel, 3 példányban és egy felzettel tartozik beadni; első példányra a bélyeg- és illetékszabályok 13. t. 12. p. értelmében 2 frt 50 krt, a másod- és harraadpéldányokra 50 — 50 krt, 1 frt; a felzetre 15 krt, összesen tehát 3 frt 65 krt; IV. a másodbiróság megváltoztatja az elsőbirósági végzést ; elveti a pergátló kifogásokat és az elsőbiróságot az ügy érdemébeni tárgyalás és ítélethozatalra utalván; új tárgyalás tartatik újabb 50 kros jegyzőkönyvi bélyeg alatt ; V alperesek az érdemleges tárgyaláson tagadnak és igy tanuk kihallgatása válik szükségessé újabb idézés mellett (mert az mesebeszéd, hogy a tanuk eljönnek a fél egyszerű kérésére, rendszerint csakis bírói idézésre jönnek) újabb jegyző­könyv, újabb 50 kros bélyeg ; VI. az egyik tanú más járásbíróság területén lakik s igy megkeresés utján hallgattatik ki, külön jegyzőkönyvi bélyeg alatt 50 krt (javaslat 62 — 65. §-a), tanuk díjára számítsunk csupán 2 frtot; VII. tanuk nem adtak oly vallomást, hogy a bizonyítás teljes lenne és igy a javaslat 90. § a értelmében a felek eskü alatti kihallgatására, de különben is a javaslat 67. §-a értelmében a tanúkihallgatások feletti észrevételek megtételére s az ügy érdemének folytatólagos tárgyalására újabb tárgyalás tűzetik ki a biróság által és újabb jegyzőkönyvi bélyeg szükséges 50 kr. ; VIII. ily húza-vona mellett megtörténik gyakran, hogy a perben eljárt aljárásbirót kinevezik s illetve előléptetik más állo­másra, még mielőtt az Ítéletet meghozhatta volna s igy a javaslat 102. §-a értelmében az ítélet meghozatala előtt az új bíróra, illetve a másik biróra nézve, ki az ügyet kezelésébe veszi, a tár­gyalás ismétlése válik kötelezővé újabb 50 kros jegyző­könyvi bélyeg alatt; ugyanitt már halaszthatatlanul felillesztendő a bélyeg- és illetékszabályok 48. t. C) b) pontjai értelmében járó ítéleti bélyeg, 2 frt 50 kr.; IX. végre a per érdeme végeldöntésre alkalmas s a biróság a tárgyalást a javaslat 97. §-ában adott jogánál fogva berekeszti és ítél ; az ítélet azonban felperesre nézve kedvezőtlenül üt ki s azt egész terjedelmében felébb ezni kénytelen; Írásbeli felebbezését a javaslat 128. §-a értelmében 3 példányban és 1 felzettel tartozik beadni s a bélyeg- és illeték­szabályok 13. t. 12. pontja értelmében felhasznál következő bélyegeket; 1-ső példány 2 frt 50 kr., 2-od, 3-ad példfny 50 kr., 1 frt; felzet 15 kr., összesen 3 frt 65 kr.; X. a felebbezésnek, a javaslat 130. §-a szerinti másod­birósági tárgyalásánál ismét tárgyalási jegyzőkönyvi bélyeg szükséges, 50 kr.; XT. e tárgyalás a javaslat 136. §-a értelmében »kellő elő­készítés hiánya miatt elhalasztatik s az újabb — moudjuk, már egyszer utolsó — tárgyalásnál ismét jegyzőkönyvi bélyeg szükségeltetik, 50. xr.; tegyük fel, hogy a másodbiróság a pert végrehajtható ítélettel látta el; tehát csupán az eddig menő bírói eljárás 20 frt 45 krba került. A felszámítás II., III. tétele alatti 2 frt 50 kr. és 3 frt 65 kr., a bélyeg- és illetékszabályok 48. t. B) pontja és 13. t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom