A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 23. szám - A külföldön és hazánkban a tőzsdék fölött gyakorlott felügyeleti jog

92 A JOG. »Dieser Weg ist nur deshalb bewilligt worden, weil lhnen vielleicht Jemand mit einem Schippel in die Seite gestossen hat.« Ezen törvényes időben előterjesztett magánvád alapján a kir. ügyész a btk. 258. és 262. §-ai alá eső nyilvános rágalmazás miatt emelt vádat. A váddal szemben R. János beismeri, hogy a kérdéses gyűlésen az erdei út miatt ennek ki által történt engedélyezése tárgyában ő is kérdést intézett a panaszos biróhoz. Beismeri továbbá, hogy midőn a biró a közgyűlés határozatára utalt és a vádlottnak ily határozatról tudomása nem volt, a közgyűlésen az útra való engedélyt illetőleg és a biróra vonatkozólag németül ezeket mondotta: »Vielleicht hat den Richter Jemand in die Seite hinein gestossen.« Tagadja azonban, hogy a «Schippel« kifejezést használta volna. Tagadja, hogy az általa beismert kifejezéssel a birót megvesztegetéssel, vagy egyáltalában büntetendő cselekménynyel gyanusitani szándékolt volna és azt állítja, hogy e szavak használatánál csak a főerdészszel való jóbarátságára gondolt és arra, hogy talán ő volt az, kinek biztatására panaszos az útnak használatát megengedte. De miután S. György és E. Lipót tanuk a panaszszal egyezőleg határozottan állítják, hogy vádlott a »mit einem Schippel« kifejezést is használta s e két tanúnak [határozott vallomását, a többi tanuk negativ vallomása, vagyis hogy ők a »mit einem Schippel« kifejezést nem hallották, meg nem cáfolja, miután az ekként bizonyított incriminált kifejezés, sőt a vádlott által beismert szavak értelme az előzményekre és a beszéd tárgyára való tekintettel kétségtelenül az volt, hogy a biró az út használatára az engedélyt azért adta meg, mert megvesztegetve lett és e szavak összefüggésükben másként, illetve a vádlott védekezésében előadott értelemben nem magyarázhatók ; miután vádlott a panaszos, mint hatósági tagnak hivatalos eljárására vonatkozólag nyilvánosan oly tényt állított, mely valódisága esetében a panaszos ellen a büntető eljárás megindításának okát képezte volna; ezeknél fogva R. Jánost a btk. 258. és 262. §-ai alá eső nyilvános rágalmazás vétségében vétkesnek kellett kimondani. A büntetés kiszabásánál a kir. törvényszék enyhítőnek vette, hogy a büntető törvény súlya alá eső cselekmény miatt még elitélve nem volt, ellenben súlyosítónak, hogy a panaszost minden ok nélkül rágalmazta. A budapesti kir. itélő tábla (1891. október 19-én 5,983.): Az elsőbirói ítéletet vonatkozó indokainál fogva s még azért is helybenhagyja, mert hogy a B. T. K. 262. §-ába ütköző vétséghez megkívántató nyilvánosság fenforog, az elsőbiróságilag megnevezett tanuk vallomásaikból s vádlott által kétségbe vont ama körülményből kitetszőleg, hogy az eset képviselőtestületi gyűlésen adta elő magát, bizonyítva van. A vádlott részéről használtnak beismert ama nyilatkozat pedig: »vielleicht hat den Richter jemand in die Seite hinein gestossen« lett légyen az a kifejezés »mit ein Schippel« használva, vagy sem, ebben az esetben közömbös, mert az előzményekre figyelemmel ezen kétségtelenül komoly ügyben már ezen általános elterjedt szólásmód köztudomású értelménél fogva egyébnek, mint akár megvesztegetésre, akár jogtalan előny nyújtásra vonatkozó sérelmes gyanúsításnak nem tekinthető. S vádlottnak ez a kifejezett gyanúsítása a vádlott bűnösségének megállapítására nézve annyival inkább alkalmas alapot nyújt, mert a vádlott azt, hogy az általa kifejezett gyanúsítás többektől jutván neki tudomására, ő, mint a közügy megóvására hivatott közeg, a szállongó hirt tisztázni óhajtja, bizonyítani meg sem kísérletté, de ez irányban a gyűlésen fel sem lépett, de a felhívott tanúnak vallomásaiból sem nyert megállapítást ez a körülmény, mintha vádlott a gyanúsítást, mint másoktól hallottat beszélte volna el, sőt az eljárás során s ismételve a felebbezésben azzal védekezik, hogy ő maga a közgyűlésen abban a véleményben nyilatkozott, miszerint a magánvádló az erdészszel jó barátságban lévén, annak biztosítására tehát mintegy hivatalos állásával meg nem egyeztethető kedvezés, illetve előnynyújtásból, ha mindjárt szívességből is, engedte meg magánvádló az út használatát. Ebből folyólag a vádlott magánvádlót beismerése szerint is oly alaptalan gyanusisitással illette, a mely ellenében a btk. 262. §-ában előirt rágalmazás vétségét kétségtelenül megállapítja. A m. kir. Curia (1892. május 3-án, 506.) : Mindkét alsóbíróság ítélete részben megváltoztattatik és vádlott a nyilvános rágalmazás vétsége helyett a btk. 261. és 262. §. alá eső nyilvános becsületsértés vétségében mondatik ki vétkesnek és ezért a btk. 92. §-ának alkalmazásával 60 frt fő- és 20 frt mellékbüntetésre ítéltetik. Indokok: Vádlottnak a község közgyűlésében az összes jelenvoltak előtt bizonyos Kovács községbe vezető útnak megtörtént engedélyezésére vonatkozólag panaszos községi biróra irányzott ama szavai, hogy az engedélyezés azért történt, mert talán a birót valaki oldalba lökte, gyanúsító meggyalázó kifejezést képezvén, de meghatározott tényt magában nem foglalván, vádlottat rágalmazás helyett nyilvános becsületsértés vétségében kellett bűnösnek kimondani. A fenforgó körülmények mellett azonban, tekintetbe véve vádlottnak községi törvénybirói állását is, a főbüntetésül törvényben meghatározott fogházbüntetés legkisebb mértéke is túlsz lévén, a btk. 92. §-ának alkalmazásával megfelelő pénzbüi volt reá szabandó. Főbenjáró ügyekben a megszüntető határozatok is hivat i'eliih izsgálandók. A győri kir. itélő tábla végzett: Minthogy Cz. J ellen a vizsgálat halált eredményezett, szándékos cselek: miatt rendeltetett el, minthogy továbbá a bűnvádi eljárási gyai szerint a véghatározatok, tehát a megszüntetési végzése mindazon esetekben hivatalból felülvizsgálandók, midőn a olyan szándékos cselekményre irányult, melynek eredményi halál következett be, minthogy végül a kir. ügyésznek ez irán bejelentett felebbezése következtében az iratok felterjesztve le a kir. itélő tábla az elsőbiróság megszüntető végzését hivat veszi felülvizsgálat alá és azt indokolásánál fogva helybenha (1892. jan. 12. 1,922/1891. sz ) A in. kir. Curia következő végzést hozott: A kir. tábla végzése felhívott és elfogadott indokainál fogva hely hagyatik. (1892. márc. 11. 1,608. sz.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási birósá elvi jelentőségű határozatai. i<735- Árverési elrendelő végzés elleni felfolyamodás ill. díjj. 13. tétel. IV. 14. pontjában meghatározott áll bélyegillcték alá esik. {1891. évi 12,393. sz.) 1,736. A százalékos Ítéleti illeték a jogérvényesen Í ilélt tárgy értékétől járván, az a körülmény, hogy a peres j az Ítélet jogerőre emelkedése ntán a megitéltnél kisebb össze< egyeztek kt, az Ítéleti illeték mérvére befolyással nincsen. ( évi 15,639. sz.) 1,737- Államvasutak üzletvezetőségéhez, habár levél ban intézett megkeresés, melylyel valamely üzletvezetőségi viselő levonásainak közlése kéretik: bélyegköteles. (1891. 15,281. sz.) 1.738. Városi képviselőtestületnek közérdekű határi ellen bejelentett felebbezés megindokolásához szükséges ai beszerzése végett a polgármesterhez intézett beadvány: il mentes. (1891. évi 15,833. sz.) 1.739. Az adókivető bizottság határozata ellen in felebbezést elkésés címén visszautasítani csakis a felszóla, bizottság van jogosítva. (1891. évi I6,I82. sz.) 1.740. Az állami kedvezményben részesített gyári 2 latok, a gyári telkek és épületek megszerzéséért és átiratc járó illetékek alól az esetben is fel vannak mentve, ha a zés már a vállalat megalakulása után történt. {1891 16,749. sz-) 1.741. Ha a f öldtulajdonos a bérlő által emelt épüle, külön bérjövedelemben részesül, ez a jövedelem: járadí tárgyát képezi. (1891. évi 16,776. sz.) 1.742. A fokozatos illetek megszabásánál a külföld pénz csak abban az értékben vehető fel, melyben közpénztár, elfogadtatik és ilyenkor ehhez az értékhez az árkeletÁ hozzá nem számitható. (1891. évi 16,199. sz.) 1.743. Semmiségi okot képez: ha a vadászjegy n vadászat és adóköteles fegyver bejelentésének elmulasztása, két rendbeli jövedéki kihágás miatt a bírság egy össz állapittatik meg. (1891. évi 17,107. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny-bői. Csődök: Zakariás és Száintartó e., tordai tszék, bej. félsz. aug. 2, csb. Vájna Vince, tmg. Lengyel Kristóf. — Izsóff Mii nyitrai tszék, bej. jun. 2, félsz. jun. 7, csb. Horváth József, tmg. Bo Antal. — Schlesing'er Jakab e., trencséni tszék, bej. jul. 18, aug. 8, csb. dr. Kéler József, tmg. dr. Lichtenstein Adolf. — 1 Gyula e., komáromi tszék, bej. jun. 25, félsz. jun. 27, csb. Skóday tmg. dr. Vásárhelyi Domokos. Pályázatok : A deési kir. ügyészségnél ügyészi áll. jun. 1 A szegedi itélő tábla kerületében 12 díjas joggyakorno jun. 12-ig. — A dicső-szent-mártoni jrbiróságnál albirói áll. jun. II A váczi jrbiróságnál aljegyzői áll. jun. 15-ig. — A győri ítéli kerületében 6 dijas joggyakornoki áll. jun. —. — A n.-tap< jrbiróságnál albirói áll. jun. 17-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság'^-nál. (Hold-utcza 7. szám.)