A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 23. szám - A külföldön és hazánkban a tőzsdék fölött gyakorlott felügyeleti jog

90 A JOG. alperesi társaság ellen érvényesiti és pedig egyedül az alapon, i hogy a gépész a szabályrendeletekben előirt képesitvénynyel nem birt és a társaság a gépvezető megválasztásánál a józan és megbízható jellemre semmiféle ügyelettel nem volt, vagyis hogy a gép vezetésével alkalmatlan egyént alkalmazott, azonban ez alapon a kereset megitélhető nem volt, mert a társaság egyedül azért, hogy a tűzvész a gép kéményéből kirepült szikrák által támadt, valamint azért, hogy alkalmazottja büntető jogi beszámítás alá eső vigyázatlanság és gondatlanság által idézte elő a tűzvészt, felelős nem lehet; való ugyan, hogy H. Mátyásnak képesitvényi okirata nem volt, de az iratok szerint ő már több év óta a gépvezetésnél alkalmazva volt és a büntető iratokból nem is tűnik ki, hogy ő a gépvezetésére és kezelésére alkalmatlan lett volna és nem is e miatt lett megbüntetve, hanem vigyázatlansága miatt, de a tanuk szerint nevezett gépész a tüzeset idejekor józan volt és igy nem áll, hogy a társaság a gépvezetésével alkalmatlan egyént bizott meg, de különben a bűnvádi iratok szerint a tűzvész a gépnek hiányos volta által sem okoztatott. Tekintve, hogy a gőzgéppel való csépeltetés már önmagában tűzveszélylyel jár, könnyen gyúlékony tárgyak közelében nagy fontossággal bir a cséplési helynek, valamint az időjáráshoz képest a cséplési időnek meghatározása, már pedig az ez iránti intézkedés az alperes társaság kötelességi köréhez nem tartozott, ő csak átengedte a gépet és az annak kezelésére rendelt gépészt; annak meghatározása, hogy a csépeltetést hol és mikor eszközölteti, a szerződő gazdának intézkedési körébe esik és ugyanez köteles a helyi és időviszonyok által követelt óvintézkedéseket megtenni; minthogy felperes károsodását az által, ha a dühöngő erős szélnél a csépeltetést 1880. október 14-én eltiltja, elkerülhette volna, de felperes azt, hogy e tekintetben intézkedéseket tett, mivel sem igazolja, sőt a tanuk szerint neje a gépészt a gép fűtésére felszólította és a napszámosokat is melléje rendelte : az általa elháríthatott kárért alperes társaságon, a ki ellen semmi mulasztás bizonyítva nincsen, kártérítést sem követelhet. Miért is a kereset elutasítandó, a perköltség azonban az ítéletek különbözőségénél fogva kölcsönösen megszüntetendő volt. Az a körülménj, hogy valamely kereseti kérelem a nem teljesítés következményeinek megemlítése nélkül terjesztetik elő, avagy abban oly jog-következmény kimondása kéretik, a melynek a törvény szerint helye nem lehet, magában véve még nem képez oly szabálytalanságot, mely az ellenfél jogorvoslata nélkül, tehát hivatalból volna megsemmisítendő és a kereset felpereseknek visszaadandó. A m. kir. Curia 1892. (ápril 29-én, 10,175.): A kir. itélö tábla végzése megváltoztatik, az Ítélet és eljárás megsemmisítésének helye nem találtatván, utasittatik a másodbiróság, hogy az elsöbiróságnak 1890. 18,744. számú ítéletét felperesek által neheztelt részében érdemileg vizsgálja meg. Indokok: Az a körülmény, hogy valamely kereseti kérelem a nem teljesítés következményeinek megemlítése nélkül terjesztetik elő, avagy abban oly jogkövetkezmény kimondása kéretik, a melynek a törvény szerint helye nem lehet, magában véve még nem képez oly szabálytalanságot, mely az ellenfél jogorvoslata nélkül, tehát hivatalból volna megsemmisítendő és a kereset felpereseknek visszaadandó. Ennélfogva tehát a másodbiróság a hivatalból való megsemmisítést nem törvényszerűleg alkalmazván, az 1881 : LX. t.-c. 59. §-ának 1. pontja értelmében felfolyamodással megtámadott végzése megváltoztatandó és az elsőbiróság ítéletének érdemleges megvizsgálására utasítandó volt. Az árverési vevő a miatt, hogy az árverés megtartása után az ingatlan értéke kevesbedett (leégett), a vételtől visszalépni nincs jogosítva. (A győri kir. itélö tábla 1891. évi november 17-én, 1,575. sz.) Horvát-szlavón bíróság által elrendelt s a szorosabb értelemben vett Magyarországon foganatosított végrehajtás megszüntetése iránti kereset elbírálására a foganatosítás végett megkeresett bíróság illetékes. (1868 : XXX. t,-c.47. és 48. §-ai 1881: LX. t.-c. 30. §. A szegedi kir. itélö tábla 1892. évi március hó 23-án, 5,361. sz.) Kereskedelmi, csőd- s váltóügyekben. A kereskedőnél a vételár külön megemlítése nélkül eszközölt megrendelésnél, a vonatkozó árúkra nézve a megrendelés idejében szokásos ár amegrendelő által feltétlenül elfogadottnak s a megrendelés a szokásos árban tettnek tartandó. A kényszeregyezségnek hatálya be nem jelentett követelésre is kiterjedvén, az ily követelés felett hozott ítéletben a végrehajtás terhével való marasztalás mellőzendő, ellenben kimondandó, hogy ha alperes a marasztalási összeget 8 nap alatt ki nem fizeti, felperes a csődtörvény 226. §-a által adta jogával élhet. A sz.-németi kir. járásbíróság: A kir. járasbiróság felperest keresetével elutasítja, ha alperes főesküt tesz arra, hogy a perhez D. alatt csatolt felperesi számlában kitüntetett 22 frt 10 kr. értékű árukat meg nem rendelte és azok részére ki nem szolgáltattak, ellenkező esetben kötelezi alperest, hogy a kereseti 18 frt 75 kr. tőkét, annak a kereset benyújtásától járó 6°/o kamai peresnek megfizessen. Indokok: A budapesti kir. Ítélőtábla 2,887. és a i Curia 1,291. sz. a. kelt Ítéletével felperes perelhetőségi jog; állapíttatván s az elsőbiróság a per érdemébeni határozat h Iára utasíttatván, a kereset kérelméhez képest volt elbirá! veendő. A per érdemében, egyéb bizonyíték hiányában, a általi bizonyítási mód volt alkalmazandó, alperes ugyanis ta hogy könyvkivonatban és illetve a D. alatt csatolt számlába tüntetett árukat megrendelte s hogy azok neki kiszolgáltattak minthogy pedig kétségtelenül meg nem állapitható az, hog) alatti megrendelés a D. alatti számlában jelzett árúkra vona s minthogy a számlában az áruk értéke is benne van, az es Ítélet rendelkező részében előirt módon kellett formulázni, által a külön becslő eskü alkalmazása feleslegessé vált. Az eskü alperesnek volt megítélendő, mert az felpere kináltatván, alperes által elfogadtatott s letétele esetén fel követelésével elutasítani, ellen esetben alperest marasztalni 1 A debreceni kir. itólő tábla: A kir. járásbíróság ; megváltoztatik, felperes kereseti követelése 18 frt 78 krban állapittatik s ebből 8 frt 14 és fél kr. tökének, ez összeg u 1887. szept. 27-től járó 6°/" kamatnak felperes részére megfizetésére alperes köteleztetik. Felperes kereseti kérelmének ama részével, hogy ai a kereseti követelésből 8 frt 14 és fél krt meghaladó rés megfizetésére is köteleztessék, elutasittatik. Indokok: Alperes beismeri, hogy felperesnél a C. levéllel az ott részletezett árúkat megrendelte, nem tagadj; sem, hogy az árúk felperes által a megrendelésnek meg fel az ott kitüntetett mennyiségben lettek kiszolgáltatva és ho azokat kézhez vette Ezek szerint a megrendelés és átvétel igazolva lévé árfelszámitás helyessége ellen most már alperes jogszerű ki azért nem tehet, mert nem is állítja, hogy az árúk kézhez alkalmával az árfelszámitást kifogásolta, vagy hogy felpen árúk értékét akkor az A. alatti felszámolástól eltéröleg vagi a szokásos áraknak megfelelőleg állapította meg, de nem azt sem, hogy a felszámított vételár a felperesnél szokásos tói egyáltalán különböző volna ; továbbá mert a kereskedőnél a vételár külön megemlítése kül eszközölt megrendelésnél a vonatkozó árukra nézve a rendelés idejében szokásos árak a megrendelő által félté elfogadottnak s a megrendelés a szokásos árban tettnek tart Ily körülmények között felek a vételárra megegyezőnek tekintendők, alperes a minőség és mennyiség tekintetében l zett nem kifogásolt kereseti árú felszámított egész vételá megfizetésére kötelezendő lenne. Ennek dacára a kereseti követelés keresetileg kitett i gének megállapítása mellett ez összegből alperes esak 45°, fizetésére volt kötelezhető, mivel felperes beismerte, hogy ke követelése még abból az időből származik, mikor alperes e kényszeregyezség folytán megszüntetett csődeljárás folya: téve nem volt s igy a kényszeregyezség joghatálya, a me folytán alperes tartozása 45°/o-át meghaladó részének fizetés felszabadult, a csődtörvény 224. §. értelmében ezen követ is kiterjed. A m. kir. Curia: A másodbiróság neheztelt ítélete bekben helybenhagyatik, ellenben az a rendelkezése, mely s alperes a marasztalási összegeknek fizetésére végrehajtás te: köteleztetett, mellőztetik s e helyett alperes a marasztalási geknek 8 nap alatt leendő fizetésére a csődtörvény 226. foglalt jogkövetkezmény mellett köteleztetik. Indokok: A másodbiróságnak Ítélete a követelés állapítására, ugy alperesnek a kényszeregyezségben elfogadó nyad erejéig való marasztalására a benne felhozott indokok ján hagyatott helyben. A végrehajtás terhével való marasztalás azonban mellö volt, mert a kényszeregyezségnek a be nem jelentett köve is kiterjedő hatályánál fogva a csődtörvény 226. §. első értelmében abban az esetben, ha a közadós az egyezségileg lalt kötelezettségeinek eleget nem tesz, a hitelezőnek nem hajtáshoz, hanem a csőd újból megnyitásának kérelmezéséin joga, jelen esetben is tehát, ha alperes a marasztalási ös 8 nap alatt, mely idő a kényszeregyezségben megállapitot helyettesíti, ki nem fizeti, felperesnek a fent idézett törvé kaszban foglalt jogot lehet igénybe venni (1892. márc. 30-án A ki a váltón mint saját rendeletre szóló kibocsátó jelen és ki forgatmányozás utján újra váltóbirtokossá lett, változ kibocsátói minőségénél fogva még akkor is kötelezve marad váltót »kötelezettség nélkül« forgatta. A nagyszebeni kir. törvényszék: Az 1885. dec. 6,837. sz. alatt hozott sommás végzés hatályának fentartás: lett tartozik alperes dr. L. L., a Gyulafehérváron 1879. 27-én 4,000 frtról kiállított váltó alapján, mint forgató, a k< 4,000 frt váltóösszeget, ennek 1885. szeptember 13-tól jái kamatát felperesnek megfizetni. Indokok: stb.