A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 21. szám - Ügyvédek megélhetése

A JOG. 181 nagyobb, mint volt az előző évben, Ezenkívül átlag a bírák munkássága is emelkedett s igy a táblák decentralizációja által beállott helyzet kedvezőtlennek nem mondható. Nem szabad figyelmen kiviil hagyni azt sem, hogy ei M év a nagy hullámzások, az átalakulás következtében még nem szolgált azzal a nyugalommal, mely a táblák munkájához szükséges. A decentralizációt tehát hel.telennek mondani nem szabad, ha a decentralizáció már régebben történt volna meg, egészen máskép állanánk ma az elsö-birósági szervezettel s nem állanának a reformok elé, még a reformok hivei is, attól való féltükben, hogy a birM szervezet nem elég erös a reformok bármily csekély mértékének megbirására. Az észrevételekre különben lesz módjában az illető lételeknél nyilatkozni ; kéri tehát egyszerűen a költségvetés elfogadását L a t k ó c y Imre elő aló rövid ajánlása után, a ház a központi kiadások tételét megszavazza. A részletes tárgyalást, mely f. hó 17-én kezdődött a következőkben ismertetjük. A ki r. C u r i a tételénél P o 1 ó n y i Géza kijelenti, Issekulznak lelelve, hogy felsőbíróságainak közjogi sérelmét nem rendjeltelenségükben, hanem abban látja, hogy vitás kérdésekben, melyek a magyar kormány s az osztrák-magyar bank közt támadnak, osztrák birák is ítélhetnek és ha noha erre concrét eset még nem volt, a vegyes bíróság elnöki nek megválasztására mégis három magyar curiai bíró évenkint felzarándokol Bécsbe. Szóvá teszi ezután a curiai épület sziik voltát, e miatt gyakran a szenátusok az utolsó pillanatban alakulnak meg s a felek joga illuzóriussá tétetik, hogy egyikmásik bíró ellen érdekeltségi kifogással élhessenek. Szilágyi minister a bankbiróság ügyében a bankszabadalom tartamáig szerződéssel lekötve érzi magát, de ha a szerződés lejár, a bajon — nézete szerint — ugy lehetne segíteni, hogy a választott bíróság mindig ott üljön össze, a hol elnöke van. Így a bíróság székhelye felváltva volna Bécs es Budapest. Az érdekeltségi kifogásra vonatkozólag megjegyzi, hogy azokat mindig a curia elnökének kell bejelenteni, ki azokra saját hatáskörében figyelemmel van A Curia új épülete munka alatt van s nemsokára átadható lesz rendeltetésének. A mi a rendjelkérdést illeti, örömmel jelenti ki, hogy a magyar birói karban címek s hasonlók elnyeréseért semmiféle törekvés nem nyilvánul, s a magyar birák érdemei rang- és fizetésemelésben nyerik cl jutalmukat, nem pedig rendjelekben. A tétel megszavaztalik. A dologi kiadások címénél Kovács József melegen szólal fel a dijnokok érdekében, kik nem ritkán rendes tiszti teendőket is végeznek, ha pl. helyettesítés szüksége forog fenn s potom diurnumukból még csak állandó lakást sem képesek tartani. Határozati javaslatban kéri a ministert utasíttatni, hogy a dijnokok fizetésének javításáról törvényjavaslatban gondoskodjék, 1 Irt 50 krban állapítva meg a fővárosi, 1 frtban a vidéki diurnumok minimumát. Szilágyi minister arra int, hogy ez elvi jelentö-égü pénzügyi kérdésésen ily könnyedén átsiklani nem lehet. Ha az igazságügyi tárcánál javítjuk a diurnisták helyzetét, ezzel megröviditnök a többi ügyekben fáradó dijnokokat. Nem fogadja el a határozati javaslatot. Polónyi Géza azt hiszi, hogy a pénzügyi szempont nem ok a visszautasításra ; kéri a határozati javaslatnak a pénzügyi bizottságnak kiadá-át. Maga részéről ajánlja, hogy addig is. mig az állam helyzete gyökeresb segítséget nem tesz lehetővé, a szorgalmas dijnokok a ministerium segélyező és jutalmazó alapjából segittessenek Kovács József hozzájárul ez indítványhoz. Szilágyi minister az iditványt ebben a változatban sem fogadja el. A segélyalap minden hivatalra kiterjesztendő s a tisztviselők számára sem elég, mert a magasb rangúaknak abból sohasem jut. Különben abba belenyugszik, hogy Kovács határozati javaslata a pénzügyi bizottsághoz utasittassék. A többség a tételt a hat. javaslat mellőzésével fogadja el. A k i r. táblák tételénél I s s e k u t z Győző csak azért szólal fel, hogy megmagyarázza, miért vetette föl a rendjelkérdést. Barátja a demokratiának s h'.u külsőséget lát *. címekben ; de ha már a kor súlyt helyez rá, akkor ne tegyenek kivételt a bírákkal sem, mert ez tekintélyük elismerésének ép ugy rovására esik, mint a curiai bíráskodásról szóló új javaslat, melyben a választási bíráskodás csak részben bizatik a curiára. Szilágyi minister azt feleli, hogy a kormány a birói kar tekintélyére szintén nagy súlyt helyez. A curiai bíráskodásról szóló javaslat épen a birák érdekében rendelkezik ugy, a hogy Issekutz felpanaszolja, ha a választási bíráskodás egészen a Curiára bízatnék, az danaida-ajándék volna. A tétel el fogadtatik. A királyi főügyészségek tételénél felszólalt Visontai Soma. Sajnálatosnak tartja, hogy a királyi táblák decen'.ralizátiója nyomán szétosztották a budapesti, illetve marosvásárhelyi főügyészségeket is, melyeki ül constatálja, hogy Európában talán a legelőkelőbb intézményei a büntető jogszolgáltatásnak. A szétosztás következtében a főügyész helyébe az igazságügyminister lépett. Ezt nem tartja helyesnek, azért sürgeti a koronaügyészi állás betöltését, mit egyébként törvény is rendel, üzól azután a vizsgálóbírói intézmény szervezetéről, melyre — szerinte — nagy szükség lenne, különösen a fővárosban, hol e tekintetben egészen mások a viszonyok, min' a vidéken. Bifurkálni kellene a fővárosi rendőrséget s a bűnügyekre vonatkozó tevékenységet el kellene vonni tőle s rendes bíróságra bizni. Ezt a kérdést csak a vizsgálóbírói intézménynyel egyetemben lehetne elintézni. A börtönökről szólva, megjegyzi, hogy a vizsgálati fogságban lévőknek is meg kellene adni a munka jogát, mert a munkátlanság a legnagyobb büntetés, a mit emberre mérhetni. A léteit egyébként elfogadja. Polónyi Géza szintén szükségesnek tartja a vizsgálóbírói intézmény életbeléptetését. A fegyházakról szólva, megembti. hogy a munkácsi fegyházban taposó malomban járatják a rabokat, azon huzatnak velük vizet. A mit szégyenletes állapotnak tart. Szilágyi Dezső igazságügyminister válaszol minden egyes kérdésre. A koronaügyész hivatása nem lehet az, a mit Visontai képzei. Ez állás betöltése azért nem lenne most helyes, mert nem lenne semmi functiója ama ritka fegyelmi ügyeken kívül, midőn a legmagasabb fegyelmi bíróság előtt kell váddal fellépni Az >nban a koronaügyésznek nem is lehetne az a működési köre, minőt neki Visontai tulajdonit. Mert törvényeink szerint a királyi ügyészi intézmény közvetetlenül az igazságügyi kormányzatnak van alárendelve, az ügyészségnek a feje mindig az igazságügyi minister. Nem is lenne helyes, ha a vádnak kezelése a kormánytól teljesen független koronaügyészre volna bizva Feltűnő, hogy ezt az intézményt Európában igy fel nem fogták, nem is kívánták, nem is követték. Azt tartja, hogy a vádló organizmusnak összeköttetésben kell maradnia egy olyan orgánummal, mely parlamenti ellenőrzés alatt áll s felelősségre vonható. Azok az elismerő szavak, melyeket Visontai az ügyészek képzettségéről s érdemeiről mondott, — úgymond — jól esnek neki, mert maga is méltányolja a hazai ügyészség működését Arra a kérdésre, hogy miért nem töltötte be eddig a vizsgálóbírói állásokat, azzal válaszol, hogy ez időt követelő előmunkálatokat kívánt meg. Felszólította a táblai elnökök utján a bíróságokat, hogy vegyék számba a náluk levő személyzetet s az eddigi tapasztalatok szerint a náluk előfordult vizsgálatok számát s a személyzet megfelelő szaporítására előterjesztést tegyenek. Az adatok már most beérkeztek s feldolgoztattak, tehát most már elérkezett az ideje, hogy a vizsgálóbirák javaslatba hozassanak. Ezzel egyidejűleg kidolgoztatott a birói büntető ügyvitel, melyben a vizsgálóbiiákra nézve is van utasítás. A taposó-malom vádjára térve át, megjegyzi, milyen különös, hogy az ellenzéki szónokok merőben ellentétes nézetet vallanak a börtönügy tekintetében. Tegnap azt mondotta egy szónok, hogy valami gyöngyélel van a magyarországi börtönökben, olyan jól tartjuk a rabokat, hogy mihelyt a tél közeledik és — mint az illető magát kifejezte — a bokor már szállást nem ad, akkor az emberek csak azért követnek el bűncselekményeket, hogy börtönbe jussanak. Erre nézve, ha komolyan venné a dolgot, ajánlani merne egy próbát : hogy tél közepén hagyják nyitva az összes börtönök ajtaját, vájjon hány önkéntes maradna bent s vájjon nem szöknék-e meg valamennyi rab ? Ma pedig Polónyi a taposó-malmot lobbantja szemére a kormánynak, melynek ezért — szerinte — szégyelnie kell magát, természetesen a külföld előtt. 1' o 1 ó n y i Géza : Hiszen magunk előtt csak nem fogjuk szégyelni magunkat ! Szilágyi Dezső: Az volna helyes, ha magunk előtt szégyelnénk magunkat ! Egyébként megnyugtatja Polónyit azzal, hogy Angliában is ugy volt eddig, hogy taposó malmokban dolgoztatták a fegyenceket. Egyébként maga is belátja, hogy a börtönügy nálunk nincs rendjén s kilátásba helyezi az állapotok megjavítását. Legközelebb törvényjavaslatot fog benyújtani, mely módot fog nyújtani a kormánynak, hogy az állam terheinek növelése nélkül lehetőleg rövid idő alatt lényegesen javítson börtönügyi állapotainkon. E javaslat abból áll, hogy a törvényhozástól felhatalmazást kér arra. hogy a büntetési pénzre, melynek törvényes rendeltetése, hogy javító intézetek és börtönök felállítására fordíttassák, kölcsönt és pedig a szükséghez képest első sorban állami alapokból valót vehessen föl. Ez lehetővé fogja tenni a börlönügy gyors megjavítását. Végül a Budapest területén felállítandó fegyházról szolgál felvilágosítással a háznak. Itt fogják őrizni azokat a bűnösöket, a kik a büntetésük kiállása alatt elmebetegekké lesznek ; mert szabadon bocsátani nem lehet őket s más hely nincs az őrizetükre. Bünvizsgálatoknál itt tartanák megfigyelés alatt azokat a vizsgálati foglyokat, kiknek elmebéli állapotát kell megvizsgálni ; a vidéken erre nincs sem elegendő szaktudós, sem megfelelő helyiség A tételt elfogadják. Akir. törvényszékek és járásbíróságok tételét vita nélkül szavazzák meg. Akir. ügyészségek tételénél felszólalt Issekutz Győző s az igazságügyministertöl félreértett szavait magyarázta meg röviden. H é v i z y János figyelmeztette a ministert, hogy a rabmunkával ne csináltasson concurreutiát a kisiparosoknak. Polónyi Géza egy concrét esetre hivatkozva, kijelenti, hogy nem helyeselné, ha a minister rendszeresen ugy járna el, hogy rendelettel nevezne ki valakit bíróvá, mikor az állásra pályázat van hirdetve. Az áthelyezésekben is óvatosabban kellene a ministernek eljárnia, nem lenne szabad például törvényszéki bírót bagatell-ügyek vezetésére degradálni. Szilágyi Dezső igazságügyminister válaszolván, kijelenti, hogy fenn kívánja tartani magának a kinevezés jogát, hogy mindig a legalkalmasabb embert nevezhesse ki. A bagatell-ügyeket nem kell kicsinyelni, nem degradatio ezekkel foglalkozni, sőt helyes volna ezeket a legtapasztaltabb, legkiválóbb bírákra bizni. A tételt elfogadták. Az igazságügyi költségvetés tárgyalása az országgyűlésen f. hó 18-án f oly tat tat ván, következőkben ismertetjük a további tárgyalást: Letartóztatási intézetek. Kőrössy Sándor foglalkozik Irányi és Polónyi indítványaival. A feltételes elitélés feletti vita a jogirodalomban nincs befejezve, de büntetőjogi szempontból nem is igazságos és csak a humanizmus szempontjából védhető. Az ártatlanul letartóztatottak kártalanítását szóló is helyesli, sőt kívánatosnak tartja, hogy az ártatlanul vizsgálati fogságba kerültek is részesüljenek kártalanításban. A tételt elfogadja. A tételt a ház is megszavazza. M a j t h é n y i István : Az aszódi javitó-intézetnél alkalmazott tisztviselők érdekében szólal fel, a kik a helyi viszonyok miatt arra vannak kárhoztatva, hogy maguknak családot ne alapíthassanak. A hat tisztviselő közül 3 nős és kénytelen volt a városban lakni, a mi az intézetnek nem válhat előnyére. Bizik az igazságügyminister urnák a családos férfiak iránti jószívűségében és reményli, hogy ezen a bajon segít. Célszerű volna, hogy addig is a nős tisztviselők ott 12 ) frt lakásbért kapjanak. Szilágyi Dezső igazságügyminister: Kijelenti, hogy ez intézet tisztviselő-állásai öntudatosan vannak újjászervezve, mert azoknak együtt kell étkezniük és hálniok az intézetbeliekkel. Telek könyvezés. Mohay Sándor : A tételt elfogadja, de ez alkalommal fölhívja a kormány figyelmét a speciális telekkönyvek egy másik nemére s ezek a bányatelekkönyvek. Sürgeti ezek rendezését és átalakítását, mivel azt a ház egyszer már elhatározta.— Szilágyi Dezső minister ezt megígéri. A tételt elfogadják. Beruházások. Polónyi Géza ugy véli, hogy az igazságügyi paloták építési költségeire szavaztasson meg magának a minister törlesztési kölcsönt —Szilágyi Dezső minister ígéri, hogy a jövő költségvetés alkalmával tesz ez iránt javaslatot. A tételt elfogadják s ezzel be van fejezve az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalása. Ügyvédek megélhetése. A budapesti ügyvédi kamara f. hó 20-án tartott rendkívüli közgyűlésén, a melyet a megyeháza nagy-termében tartottak meg Hodossy Imre elnöklete alatt, mintegy 300 ügyvéd jelent meg. A felszólalások sorát F r i e dm a n n Barnát kezdte meg, ki a választmány napirendre térési indítványa mellett foglalt állást. Hasonlóképen Bleuer Samu ügyvéd. Löwenfeld Albert hosszan fejti ki álláspontját, mely szerint helyesli a mozgalmat, a numerus clausust elfogacíja, azon-