A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 15. szám - A szerződések magyarázatának tanához - A magyar büntetőtörvénykönyv

A JOG. 125 Nagy precizitással határozza meg Lombroso az ő homo delinquens-ét, fizikailag és pszihikailag részletezve. A gonosztevő kegyetlensége és közömbössége által tűnik ki, gyakran tetovirozzák magukat, érzékeik eltompultak, lusták, hiuk, borban és szerelemben mértékteleuek. Lombroso felfogásában az a fö, hogy vannak született gonosztevők, a kik testileg és szellemileg különböznek a többi közönséges embertől. A mit Lombroso és iskolája mondanak, az nem más, mint a mit a modern realisztikus irók, Zola, Ibsen, Garhard von Hauptmann kijelentenek, t. i. az atavizmvs, az átöröklesi elmélet. Valamint a realisztikus dráma a maga pesszimizmusával az életet irja le ugy, a mint van, ép ugy Lombroso i? a gonosztevőt ugy állítja elénk, a mint a valóságban előfordul, kp uS)'i rnint a szociológusok az egyéni, Lombroso a társadalmi faktorra uem fordit elég figyelmet, s igy egyes jelenségeket nem tud megmagyarázni. így pl, tény, hogy nyáron több az ölés, testi sértés, télen több a lopás, a mi nem az egyénből, hanem a télen fennálló szűkebb anyagi helyzetből következik. A kriminálpolitika — a célszerűség a büntetőjogban — csak az egyénnel operálhat, a bűnténynyel, mint az egyéni élet jelenségével. Rendesen ugy szokták a reformiskolát a klasszikustól megkülönböztetni, hogy előbbi a tettest, uióbbi a tettet bünteti. A megkülönböztetés különben nem helyes, mert a tettest a tette által bebizonyított bűnösségért kell büntetni. De az eltérés a két irány közt nem áthidalhatatlan, mert a jelenleg uralkodó teória és törvény szerint is azt, a ki másodszor vagy harmadszor követi el ugyanazon tettet, súlyosabban büntetik, mint első alkalommal, a miből az következik, hogy mégis a tettest büntetik, mert hisz a tett mindkét esetben ugyanaz. Érinti ezutáu a föltételes elitélést, mely szerinte nem egyéb, mint az alkalmi bűntettesek különválasztása a szokásos tettesektől. Kiemeli, hogy az ö felfogása idealisztikus, de nem utópia, mert reális alapon nyugszik. Reményű, hogy a reformok ellenesei is lassankint meg fognak térni. Közel két órai folyékony és szónoki előadását percekig tartó taps és éljen követte. Végül elnöklő Csemegi néhány lelkes szóval köszönetet mondott. Nincs tavalyi szám! A g y ó r i kir. tábla az 1892. január l-ig iktatóra jött összes, ugy polgári, mint büntető ügyeket elintézte, ugy hogy április 1-ével egyetlen mult évi darab sem maradt vissza. Ezenfelül a folyó évi iktatmányokból is sok nyert ellátást. A március havi bejövetel aránytalanul nagyobb volt, mint az első két hónapé, mindazonáltal küszöbön már az idő, melyben kir. táblánk teljes currentiában fog működni. Nyilt kérdések és feleletek. A szerződések magyarázatának tanához. / (Felelet.) A fenti cím alatt Bölöni László b.-hunyadi ügyvéd ur által felvetett, a f. é. 13. számban közölt dilemmatikus kérdés helyes megfejtése nézetem szerint a következő : A be nem bizonyithatásra s a feltétel oszthatatlanságára alapított ellenirati kifogás mit sem használ, mert mindenki tartozik azt bizonyítani, a mit állit s a bizonyítás terhét nem háríthatja át ellenfelére. Felperes A. igazolta azt, hogy B. kötelezte magát neki évenkint 100 frtot fizetni. Alperes B. ezt s illetve a kötelezettség létrejöttét nem tagadja, de állítja, hogy megszűnt a kötelezettség, mert felbontó feltétel mellett köttetett a szerződés és a felbontó feltétel teljesült. (Hogy ezt tagadó formában teszi, az mit sem határoz.) így tehát menekülni óhajtván a kötelezettségtől, kifogással él s azt tartozik is bebizonyítani. Minden attól függ tebát, hogy a feltétel miként magyaráztatik, mert ha a felbontó feltételt Péter és Pál közül bármelyiknek elhunyta képezi, B. a kifogást bizonyítani tudja és A. el lesz utasítva keresetével; mig ha mindkettőnek elhunyta képezi a feltételt, a teljesülést B. nem tudja bebizonyítani és elmarasztalandó. A magyarázatnál irányadóul az O. P. T. K. 915. §-a veendő s- itt két eset lehetséges. L'gyanis a kötelezettség alapjául szolgáló jogügylet vagy visszteher nélküli, vagy visszterhes. Ha a jogügylet visszteher nélküli, vagyis ajándékozás: az idézett törvényszakasz is (mely az egyoldalú szerződés hibás kifejezése alatt — hiszen ha egyszer szerződés, már nem lehet egyoldalú — mást, mint a visszteher nélküli jogügyletet, nem érthet), de meg a méltányosság is azt kívánják, hogy a kötelezettre enyhébb magyarázat fogadtassék el és az adott, esetben B. a Péter halálától kezdődőleg oldassék fel a fizetés kötelezettsége alól. Ha ellenben a jogügylet visszterhes volt, azaz B. A-nak valamely — akár későbbi, akár azelőtti — követelése, vagy joga recompensálásául igérte az évi 100 frtokat fizetni, akkor egészen más a helyzet. Az O. P.T. K. 915. §-a világosan kimondja, hogy ily esetben a homályos kifejezés annak kárára magyaráztatik, ki azt használja. Ez esetben a homályos kifejezést B. haszuálta, mert egy felbontó, egy olyan feltételről van szó, mely az ő kötelezettségét szünteti meg. Ha B. nem volt elég elővigyázó a kifejezés használatában : ha nem fejezte ki nyíltan, hogy csak addig fizeti a 100 frtokat, a mig Péter és Pál mindketten élnek; ha engedte, hogy A. azon hitben fogadja el a szerződést, miszeriut B. kötelezettsége csak akkor szűnik meg, ha Péter is, Pál is elhalt: Ugy viselje B. a következményeket s a biró nem tehet egyebet, mint hogy elmarasztalja B. t az évi 100 forintoknak mindaddig leendő fizetésében, mig Pál is elhal s igy teljesül a feloldó feltétel. Gyarmathy Ernő, k'ózjegyzöj. M.-Enyeden. Sérelem.* A debreceni kir. tábla új találmánya. A debreceni kir. tábla egy visszárverési kérvény ellen beadott felfolyamodást, a beadás után i6 hónap múlva még csak rendelvényileg intézett el 2,731/891. sz. a. azzal, hogy az ügyvéd, a ki a felet a perbeli meghatalmazás alapján a per, végrehajtás, árverés és vételárfelosztáson egyaránt képviselte, igazolja, hogy ügyfele által az árverés kérésére is fel volt hatalmazva. Dr. Gortvay Bertalan, ügyvéd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun-megye í. t. ügyésze. Irodalom. A választott bíróság- a modern polgári perben. (Das Schiedsgerieht ím modernen ZivHprozesse.) Irta Landheim A. Bécs, Mainz 1891. Iü7 1 A műnek — mely első fejezeteiben a választott bíróságnak különösen Németországban és Ausztriában való fejlődését, valamint a német polgári perrendtartás 10. könyvének tartalmát tárgyalja — súlypontja azon elv védelmezésében rejlik, hogy a választott bíróság intézménye Ausztriában szükségesnek mutatkozik, a mit Landheim bizonyos társadalmi osztályokhoz tartozók közötti perben a kasztbiróságok szükségességével, a vegyes ajkú országokban a törvénykezési nyelvért való küzdelemmel, a rendes per részletességével és drágaságával és végre az egyességkötés megkönnyítésének szükségességével indokol. Szerző eszményképe az állandó választott biróság állandó birákkal, mint az a tőzsdénél van. Foglalkozik még különösen a jogi elemek megosztásával és a nyilvánosság behozatalával, melytől szerző a jogérzet ; és üzleti morál növekedését várja. Végezetül egy osztrák és német j rendeletekből, statútumokból és statisztikai adatokból álló gyüjte| ményt csatol. A magyar büntetőtörvénykönyv, kiegészítve a m, kir. j Curia összes elvi jelentőségű határozataival s döntvényeivel, folytonos utalással a szakirodalomra című műre hirdetnek eloi fizetési felhivást clr. A p á t h y Gyula alügyész és dr. Szász ! János ügyvéd Szegeden. A mű tervezetét illetőleg szerzők mondják, hogy tapasztalat igazolja, hogy a jogászközönségnek a folyton szaporodó anyaghalmazattal szemben ma már nélkülözhetlen szükségét képezi egy oly mű, mely a kir. Curiának, mint a törvény leghivatottabb interpretatorának a büntetőjog terén kifejlett gyakorlatát, valamint a magyar büntetőjogi irodalom termékeit, a szaklapokban elszórtan megjelent értekezéseket, vitatkozásokat, megbeszéléseket rendszeres alakban felölelje és ugy az elméleti, mint a gyakorlati jogásznak a források feltalálásában hasznos segédkönyvül szolgáljon. Céljuk a hazai jogászközönségnek oly compendiumot nyújtani, mely a büntetőtörvéuykönyv életbelépte óta a kir. Curiának 11 évet meghaladó gyakorlatában felmerült és elbírált összes elvi jelentőségű jogeseteket rendszeresen egybegyűjtve, könnyen áttekinthető alakban tartalmazza, e mellett folytonos utalással a szakirodalomban megjelent önálló müvekre és értekezésekre, ezek feltalálását is megkönnyítse. E végből több mint 5,000 jogesetet dolgoztak fel és osztottak be a törvénykönyv egyes szakaszai közé, a könnyebb áttekinthetés és kezelhetés érdekében betűrendben és vezérszavak | kiemelése mellett. Forrásokul felhasználták a törvény életbelépte óta megjelent I összes döntvénytárakat, önálló műveket és szaklapokat, nemkülönben azon jogeseteket, melyeket magánszorgalom utján gyűjtöttek össze. Az egész mű 3 kötetben 50 — 60 nyomtatott ívre fog terj jedni. Az első kötetet f. évi jun. elején, a másodikat f. évi aug. \ hó közepén, a harmadikat f. évi okt. hó végén küld'k szét. A mű előfizetési ára 4 frt 50 kr., bolti ára 6 frt leend. Az előfizetési ár az első kötet átvételekor egyenlítendő ki. | Elfogadnak előfizetéseket havi 1 frt 50 kros részletekben is. I A megrendelések s előfizetési díjak Endrényi Lajos könyv| kiadó úrhoz (Szeged, Tisza Lajos-körút 71. sz.) küldendők. Ha I a mű megtartja, a mit igér, mi a szerzők jó irodalmi állásuk mellett elvárható, ugy nagyon hasznos munkát fog szakközönségünk kapni. A büntetőtörvénykönyvek módosítása tárgyában össze; hivott enquete határozatai. Irta: Vargha Ferenc, kecskeméti kir. ügyész. Budapest, 1892. Ezen kis füzet külön lenyomata azon | dolgozatnak, mely a Jogt. Közi.-ben jelent meg. Ezt, valamirt Az erőszak és fenyegetés fog-alma a büntetőjogban című * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készéggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha 1 kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.