A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 14. szám - Költség-megállapítás a bagatell eljárásban

A J OGK Ausztria és külföld. Külföldi judicatura. Árverés utján eladott ingatlan vevője a bérlő ellen nem nyerhet rögtöni birtokelhagyási meghagyást, hanem a bérleti ügyekben érvényes eljárás határozataihoz tartozik tartani magát. \ Bécsi legf. bir. 6,158/890. sz.) Ha a vevő kijelenti, hogy a megvett árút nem akarja elfogadni, az eladónak nem áll jogában az árút mégis elküldeni. (Bécsi legf. bir. 9,401/890 sz.) Az üzlettársat kilépéskor illető vagyonrészre csak akkor vezethető végrehajtás, ha bebizonyittatik, hogy a magánvagyonára való végrehajtás egészben vagy részben eredménytelen volt. (Bécsi legf. bir. 9,170/890. sz.) Az intézvényezett címéhez függesztett szavak: »fizetendő Bécsben, Ziegler-utca 16, K. Dávid« váltótelepitésnek tekintendők a telepitvényes megnevezésével, ha a »nál« vagy »által« szócska hiányzik is a telepitvényes neve elől. (Bécsi legf. bir. 8,963/890. sz.) Nyilt kérdések és feleletek. I. Költség-megállapítás a bagatell eljárásban. (Kérdés.) Becses lapjuk t. olvasó közönségéhez a következő kérdéseket vagyok bátor intézri. 1. A kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877 : XXII. t.-c. kizárja-e azt, hogy a biró a pernyertes félnek a pervesztes fél ellen nemcsak .bélyegkiadásait, hanem egyéb költségeit is, nevezetesen fuvardíját és idövesztése által szenvedett kárát megítélje? 2. Ha a személyesen megjelenő félnek ilyen költségei megítélhetők, megitélhelök-e azon költségek, melyek a fél részére megítélendők lennének, akkor is, ha az meghatalmazott, nevezetesen ügyvéd által képviselteti magát a perben ; tekintettel arra, hogy az 1877 : XXII. t.-c. 36. §-a csak azt sem engedi meg, hogy a meghatalmazott által való képviseltetés folytán felmerült költségtöbblet állapittassék meg az ellenfél terhére? Aliquis. n. Adalék a zugirászat kérdéseihez. (Kérdés.) I. Egy törvényszéki jogerős határozati al zugirásznak nyilvánított, azért 200 frt pénzbirsággal, esetleg 6 heti elzárással sújtott s a felek bárminemű képviseletétől jövőre határozatilag eltiltott egyént végrehajtásnál való interveniálásra, kitelepitésnéli közbejövetelre felperesi ügyvéd helyettesítéssel íneghatalmazvánvok alapján bizhat-e meg, a nélkül, hogy ezen cselekménye által hivatásszerű kötelességét vétkesen meg ne szegje s hogy ezen cselekménye által az ügyvédi kar tekintélyét és becsületét meg ne sértse? II. Helyesen jár-e el azon járásbiró, ki az itéletesen zugirásznak nyilvánított és büntetett egyént felperesi ügyvéd helyettese és képviselőjeként elfogadja, a végrehajtási cselekményeknél való közbejövete'.ek díját törvényesiti, a midőn azon zugirász büntetését és a feleknek jövőre nézve való bárminemű képviseletétőli eltiltását tartalmazó Ítélet tudomásvétel és ahoz való alkalmazkodás végett azon kir. járásbíróságnak is megküldetett s midőn általánosan ismert tény, hogy ezen zugiró egy még középtanodát sem végzett s minden tisztességes foglalkozás nélküli ember, ki ellen a szegény tudatlan nép csalásaért több rendben volt s folytonosan van bűnvádi feljelentés? III. Az 1887. évi XXXVIII. t.-c. 3. §-a figyelmen kivüi hagyásával jogosítva van-e a járásbiró a beadványban használt következő sértőnek talált kifejezésért .... »végrehajtató képviselője az általánosan isméit zugiró X. X-t, ki az ilyen foglalkozást keresetileg üzi s kit felperesi ügyvéd, mint már fenyített embert bűnpártolás nélkül meg sem hatalmazhatott s a kit a bíróságnak helyettesül elfogadni nem is kellene« — az 1887. évi XXXVIII. t.-c. 2. §. b) pontja és a pprdts 118. §-a alapján az emiitett kifejezést beadványában használó ügyvédet a tárgyalás kezdetén rendre utasítani s mivel a beadványban használt kifejezést felhívásra sem törölte ki, sem vissza nem vonta, 10 frt pénzbirsággal büntetni ? Dr. Balogh Vendel, kézdi-vásárhelyi ügyvéd. Sérelem.* A védelem szabadsága érdekében. A budai rongyos bankók ügyében orgazdaság bűntettével terhelt Pavlacsek János és családja védelmüket reám bizták. * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes kézséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztősig. Miután a terhelt családfő és kenyérkereső 22 éves fia vizsgálati fogságba helyeztettek s három hét óta ott tartatnak, ez idő alatt pedig tejgazdaságukban s általában háztartásuk körében a közegészségügyi hatóság által oly fontos intézkedések záros határidő I alatt leendő megtétele rendeltetett el, melyeket a halálos betegen fekvő anya, avagy 16 éven alóli többi gyermekei nem teljesíthetnek s igy azok mikénti kivitele tárgyában a vizsgálati fogságban levő családfővel kellene értekezni. Két nap egymásután megkisérlettem a bűnvádi eljárási szabályok adta jogomnál fogva védencemmel értekezni, azonban a vizsgáló biró ezt megtagadva, az ügyészhez, az ügyész főnökéhez utasítottak, de az engedély még sem adatott meg. Kérdem a budapesti kir. törvényszék fenyitő osztályának tisztelt vezetőjét, — kinek ugy a vizsgálóbíró, mint az eljáró ügyész egybehangzó állítása szerint ez ügyben a legcsekélyebb momentumról is referálniok kell — miként tudja ezen eljárását egyfelől a humánus báuásmóddal, másfelől és kivált a törvényes szabályokkal összeegyeztetni ? ! Dr. Kiss Károly, budapesti ügyvéd. Irodalom. A római jogi birtokról szóló tan alapvonalai. Irta: dr. Hoffmann József, min. fogalmazó. Budapest, Franklintársulat, 1892. Ara 80 kr. Szokatlan jelenség jogi irodalmunkban, hogy nem egyetemi és tanári körök foglalkozzanak egy tisztán elméleti római jogi kérdéssel. És mindenesetre érdekes, hogy ez oly részével történjék, minő a birtok tana, mely tudvalevőleg a német irodalomban már egy kis könyvtárt képező értekezések tömegében talált feldolgozásra. Szerző hazai irodalmunknak ép e tárgyra vonatkozó meddőségét tekintve, mindenesetre hálás munkára vállalkozott. Szerző nagy tájékozottságot mutat tárgya körül. Mindenekelőtt adja a római jogi birtoktani elméletek vázlatát, majd áttér a kérdés mai állására és a birtok jellegének ismertetésére, követi ezen fejtegetéseit a birtok fogalmának és védelme alapjainak és osztályozásának, a possessio plurium in solidura előadása. Végre a birtok kapcsolatát alanya és tárgyával, valamint ezen kapcsolat keletkezését és megszűnését tárgyalja. A dolgozat teljes méltánylást érdemel. A cselédiigy és a helyközvetitői intézmény rendezéséről. Irta Molnár Lajos főv. államrendőrségi tisztviselő. Budapest, Wodianer F. és fiai kiad. 1892. Ára 30 kr. A fővárosra különösen, de a városokra általában rendkívüli fontosságú kérdés a cselédügy rendezése. Arra nézve, hogy miként lehetne e kérdést kielégitöleg megoldani, szerző, kinek hivatalos állásánál fogva bő adatok és tapasztalatok állanak rendelkezésére, több életre való eszmét peudit meg. Magyarország városi rendőrsége és annak újjászervezése című munkára hirdet Rédei Miklós h. rendőrfogalmazó Győrött előfizetési felhívást. A mű három részre oszlik : az I. részben tárgyalni fogja szerző a városi rendőrség mai szervezetét, hibáit és hiányait; a II. részben az első rész kiegészítéséül kivonatosan ismerteti szerző husz város rendőrségi szervezeti és szolgálati szabályzatát; végre a III. részben foglalkozik az államosítás alapján keresztülviendő újjászervezés tervével. A mű 7 — 8 ívre fog terjedni. Flőfizetési ára 1 forint, mely szerző címke küldendő; Bekiildettek: A m. kir. igazságügyminiszterium a következő fiizeteket küldötte be: Az aszódi kir. javítóintézet ismertetése. — A kolozsvári kir. javítóintézet ismertetésé. — Jelentés az országos letartóztatás i intézetek 1890. évi állapotáról. Mindhárom füzetet a m. kir. igazságügyminiszterium teszi közzé. Vegyesek. Az országgyűlési képviselőválasztások fölötti bíráskodásról szóló törvényjavaslat. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter m. hó 31-én benyújtotta az országgyűlésen a képviselőválasztások fölötti bíráskodásról szóló törvényjavaslatot azon kéréssel, hogy az az osztályok mellőzésével egy 30 tagú bizottság elé utasíttassák. Az első halott. A kir. táblák szétosztása után tudvalevőleg csaknem minden tábla székhelyén hamarjában jogi szaklapot indítottak meg. Előrelátható volt, hogy a magyar szakközönség nem bir el ennyi új szaklapot. Előre lehetett tehát látni azt is, hogy egyike-másika ezen lapoknak rövid idő múlva beszüntetni lesz kénytelen pályafutását. Ez be is következett. Az első halotti jelentést meg is kaptuk már, a mennyiben a »Dé) vidéki törvénykezési és közigazgatási Értesít ő«, mely Temesvárott dr. S t e i n e r Adolf kartársunk élénk szerkesztése mellett megjelent, utolsó számában búcsút vesz olvasóitól. f Polgár Ignác, a bpesti kir. itélő tábla ker. és váltótanács nagyérdemű elnöke f. 1892. évi március hó 26-án, hosszas szenvedés után, élte 66-ik évében jobblétre szenderült. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. A halotti imát Pap Károly ref. leik. mondta. A temetésen ott voltak : Daruváry Alajos titkos tanácsos, Gajzágó Salamon számszéki elnök, Vajkay Károly táblai elnök