A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 1. szám - Ujév küszöbén

Tizenegyedik évfolyam. 1. szám. Budapest, 1892. január 3. Szerkesztőség: V.. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: Y.j Rudalf-rakparl :?. sz. Kéziratok vÍBSia nem adatnak. Megrendelések, felszólalások •kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtl MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) «/ iGAZSÁGÜGtT ÍRDEIEIIEK ICEPVJSELETfRE A líAGYAR ÍCÍVÉDI, BlPfl, ÜGYÉSZI ÉS (ö/JEGí/fll KA S/ámiis kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » egé>z » 6 » — * Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautal ványnyal küldendők. TARTALOM : Újév küszöbén Itta : (Lfd.) — Az ügyvédi vizsgáló bizottság és a kamara. Irta : Dr. Friedmann Bernát, budapesti ügyvéd. — A betétszerkesztéshez. Irta : Dr. M o 1 n á r J., kir. albiró Babarcon. — Néhány szó a telekkönyvi rendtartás 61. §-ához. Irta: Dr. Grünn Sándor, ungvári ügyvéd. — A törvénytelen gyermek anyjának van-e joga e gyermeke után köteles részhez. Irta: Dr. Borsitzky Imre, kir. jrbsági aljegyző Pécsett. — Belföld. (Tulhalmozott közjegyzöség. — A szegzárdi törvényszék.) — Kyilt kérdések es feleletek. | Állami hivatalnokok fizetésének lefoglalása. Felelet. Irta : Dr. Ö d ö n f y Miksa, Budapesten.) — Sérelem. (Tanúkihallgatás és a s.-a.-újhelyi kir törvényszék. Irta : Bodrogi.) — Irodalom. (A magy. kereskedelmi jog kézikönyve. Dr. Nagy Ferenctől. — Házassági felmentvények a róm. kath. egyházban. Dr. Lukács Antaltól. — Német igazságügyi statisztika.) — Birói ügyviteli szabályok. — Vegyesek. — Szerkesztőségi üzenetek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhívás! 1S92. január hó 1-től új előfizetést nyitottunk. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük mult hó végével lejárt, tisztelettel kérjük az előfizetések mielőbbi megújítására. Az újonnan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén fölkérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy az év elejével összetorlódó előfizetések mellett idejekorán intézkedhessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezután is, mint eddig, pontos értesítést kapnak lapunkban díjtalanul a felsőbíróságoknál levő ügyekről és az egyszer tudakolt ügyeket evidentiában tartjuk mindaddig, míg azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módját azonnal tudatjuk t. előfizetőinkkel. Végül értesítjük tisztelt előfizetőinket, hogy a jövő évre is sikerült a ,,Jog Törvénytára" megjelenését biztositani. Az előfizetési feltételek az eddigiek, t. i. 2 frt egy évre egyszerre beküldve. Ezen árban kapják előfizetőink az összes, a jövő 1892. évben megjelenő törvényeket és igazságügymínisteri rendeleteket még mielőtt azok a könyvkereskedésben kaphatók volnának, a hires ,,Ráth"-féle legdíszesebb kiállításban és elismert szerzők magyarázó jegyzeteivel ellátva. Lapunk előfizetési ára: Negyed évre 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt kr. Egész évre 6 frt — kr. A »Jog< kiadóhivatala. Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. Újév küszöbén. (Lfd.) 1892 ránk virradt. Hosszan nyúlnak és üresen az évek a jogászvilágban, rnint az árnyék. Midőn századunkat még nem a technika, hanem a jogászok századának nevezték el; midőn Európában a jogtórténelmi iskola és a büntető jog terén a humanizmus korszakot alkottak : hazánkban is — e század közepén — az állami, társadalmi és egyéni létet a nemzetség és a jog eszménye absörbeálta. Az 1848-iki törvényhozás rövid néhány Lapunk mai száma hónapja oly nagy müvek alkotását látta, a minőket e században azelőtt és azóta a nemzet akarata megteremteni nem tudott. A közjog kiépítése; a kasztrendszer eltörlése; az állampolgároknak és vallásfelekezeteknek a törvény előtti egyenlősége; a sajtószabadság, a polgári szabadságok munkájának védelme — örökfényű emlékoszlopai egy valóban nagy nemzedéknek. A nemzeti ébredés eme fenséges hajnalában elődeink a polgári magánjogról sem feledkeztek meg. Az 1848. évi XV. törvénycikk megalkotói az általános polgári szabadság és egyenjogúság szempontjából az addig divó magánjog főelveit az ősiség eltörlése által sarkaiban megingatni szükségesnek találván, ennek tudatában a nagy alkotmányi újjászületés perceiben és a nemzetségi elvnek Európát megrázkódtató viharai alatt egy polgári törvénykönyv kidolgozását és megalkotását csak a legközelebbi országgyűlés teendőjének tartották fenn ! Bátran feltehető, hogy a jogfejlődésnek tudvalevő megszakítása nélkül az akkori törvényhozók szavukat be is váltják. A hivatkozett, két §-ból álló törvénycikkben foglalt nagy Ígérettel össze sem hasonlítható a jelenkori törvényhozásnak egy szintén két §-ba lerakott ígérete, mely szerint a közigazgatás államosítása a legközelebbi országgyűlés alatt testté váland; és azzá válik, mihelyt a nemzet a reformot"akarja. Hanem egy magánjogi codex ? Tudhatták az 1848-iki honatyák, hogy az osztrák polgári törvénykönyv 56 évig készült; tudva van az is, hogy a porosz Landrecht 42 évi munkának az eredménye. Volt-e ily nagy műnek kiépítése 3 év alatt, p. o. 1851—54 között várható? A nemzeti öntudat akkori mérvéhez képest a lehetőség gondolata elől nem kell elzárkózni. Nagy epochák nagy embereket szülnek, látnokí ihlettseggel és bámulatos tetterővel. És ha az 1860'61-iki országgyűlés a nemzeti létküzdelemmel nem kezdődik és torzóvá válik, több mint valószínű, hogy a codificatio csodáját megérjük. Van reá bizonyíték. Az 1861-iki ellentállásnak egyetlen vívmánya a hazai jog és törvénykezés visszaállítása, az országbírói értekezlet csupán néhány heti munkálkodásának a productuma. És mennyit végzett az ama rövid időszak alatt! Szükségtelen az igazságszolgáltatás mindez ágát e lapok olvasóinak felsorolni, mert a gyakorlati jogász mindennapi működéséből és tapasztalatából tudja, hogy ma, egy emberöltő után egész civiljogi törvénykezésünk jóformán ama ideiglenes szabályok szerint foly. Pedig az országbírói értekezlet a munkát nyilván kicsinylette, mivel hogy a codificatio rendszeres művét csak befejezendőnek találta. Azóta 30 év telt el; a harmadik nemzedék vállait terheli az elődök hagyománya és az apák mulasztása. Létesült is egy-egy magánjogi tőrvény, a mindenkori égető szükséghez képest; de ezek egy egységes egésznek keretébe hogy mennyiben lesznek beilleszthetők, az még kérdés. Hogy mért nem codificáltak országgyűléseink 1867 óta? erre megfelelni nem bir actualis érdekkel, valamint hogy az 13 oldalra terjed.