A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 12. szám - A második láncszem

Tizenegyedik évfolyam. 12. szám. Budapest 1892. március 20. Szerkesztőség: V.. Rudolf-rakpart ;5. si. Kiadóhivatal: Y.j Rudolfrakparl :i. si. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások 'i l'ivtéhivatalhoz iníezend.k A JOG (ezelőtt MAGVAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Melyben, vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » esész » 6 > — > Az előfizetési pénzek bér mentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM: A második láncszem. Irta: Dr. Stiller Mór budapesti ügyvéd. — Birálatos megjegyzések a jogi szakoktatási értekezletről. Irta : Dr. B a r t h a Béla, jogakadémiai tanár Sárospatakon. — Az örökösödési eljárás. Irta: Bésán Mihály, kir. közjegyző l.ugoson. — Belföld. (Az 1891. évi csödstatisztika. — Törvényjavaslatok a képviselőház előtt. — A csődtörvény revisiója. — Az igazságügyminiszterium törvényjavaslata a jrbsági fogházak tárgyában.) — Ausztria és külföld. (Bolgár igazságügy. Irta : Dr. S i s m a n o v Sl. Milán, legtöbb semmitöszéki biró Sotiában.i — Nyílt kérdések és feleletek. (Mi a biró teendője, ha ügyvédjelölti képoitéssel nem biró segéd ügyvédjelölti minőségben tárgyal s a tárgyalás befejezése után ügyvédjelölti minőségét — miután ilyennel tényleg nem bir — igazolni nem tudja '.J Felelet. Irta : C s a n á d y István, kir. járásbiró Szt.-Endrén.1 — Sérelem. (Mi mindenre adnak hatósági engedélyt. Irta : ifj. dr. Neumann Sándor,' bpesti ügyvéd.) — Irodalom. (A kihágásokról szóló büntetőtörvények és eljárási szabályok magyarázata. Dr. Edvi Illés Károlytól. — A kényszeregyezség jogi természetéről. Löhr J.-töl.) — Vegyesek. — Szerkesztőségi üzenetek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA : Jogi tárca a birói »tárcák «-ról. Irta: Szürnyeghy Mihály, kir. tvszéki biró Trencsényben. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) A y'jog Törvénytára* mult (1891.) évfolyamának t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az 1891. évi, igazságügyre vonatkozó rendeletek iy. ivét (24.9-256 lap) és a rendeletek címlapját és tartalommutatóját. Ezekkel teljesen befejezést nyert törvénytárunk 1891. évfolyama s legközelebb mar megkezdjük az 1892. évbeli förvbiycikkek szétküldését. Hogy mily kedvezményt nyújtunk t. előfizetőinknek törvénytárunkban, annak igazolására felemiitjük, hogy az i89r. évi összes törvénycikkek és rendeleteknek, ugyanazoknak, melyeket mi 2 frtért küldtünk az előfizetőknek, bolti ára 4—j frtot fog kitenni. A »Jog törvénytára* 1892. évfolyamára most még el' fogadunk előfizetéseket egész évre 2 frttal. A »Jog« kiadóhivatala. A második, láncszem. Irta : Dr. STILLER MÓR, budapesti ügyvéd. Szilágyi Dezső törvényalkotási munkálkodásának van egy sajátos jellemvonása, melyet különösen az igazságügyi törvényhozásnál nem lehet eléggé méltányolni. Ezen sajátos jellemvonás a felelősségnek rendkívül kifejlett öntudata azon törvényjavaslatok tekintetében, melyek az ő nevével homlokukon lépnek ki a nyilvánosságba. A felelősség ezen öntudata teljesen indokolt. Hosszú tespedés után az igazságügyi törvényhozás terén csaknem az elviselhetlenségig fejlődött igazságügyi viszonyokkal szemben az ő kormányra léptétől egy új jobb korszak megnyíltát remélte mindenki az igazságügy terén. Meg kell vallani, hogy közpályán töltött fényes múltja, elismert nagy jogászi tehetsége egyaránt jogot adtak és adnak ily reményekre. Ennek öntudata azonban, a mint egyrészt bizonyára csak serkentőleg hathat egy valódi államférfiú alkotó vágyára, másrészt ép ugy komoly megfontolásra, körültekintő óvatosságra fogja őt inteni. Lapunk inai Száma És a körülményeknek annál behatóbb latolgatására, annál körültekintőbb figyelembevételérc lesz szüksége, minél mélyebbre vágó azon törvényhozási intézkedés, melyet alkotni kiván. És minél magasabb szempontokból fogja megítélni a szabályozandó viszonyokat és minél élesebb a látása, annál nagyobb területét, annál számosabb részletét fogja megpillantani, és annál világosabban fogja látni azok kapcsolatát és egymásra való hatását. Száz meg száz akadály, mik kis szellemek előtt nem léteznek, élő tényezőkként fognak megjelenni a nagy gondolkodók előtt, melyek töménytelen, alig sejtelt veszélyekkel fenyegetik a gondosan megalkotandó művet. Ezt az álláspontot kell nézetünk szerint elfoglalni annak, ki Szilágyi Dezső törvényalkotási módszerét megérteni és bírálni akarja. E z adja meg a kulcsot arra, hogy miért n e m he v enyészhet ő törvényjavaslatokat, mit a türelmetlenkedés követelne. De e z adja meg aztán a kárpótlást abban, hogy az i 1 y kormány törvényalkotása rendszerint tartalmilag alaposabb szokott lenni, mi által érvényesülése az életben akadálytalanabb és hatályosabb. Ezen törvényalkotási módszer szerint valósítja meg Szilágyi Dezső nagy igazságügyi programmjának egyes részeit azon egymásutánban, mint azt maga elé tűzte ismeretes nagy programbeszédében. Megteremtette a királyi táblák szétosztását, melynek egyik áldásos hatása eltagadhatlanul mindenütt nyilvánulni kezd azon folytonos erélyes felügyeletben, melynek az alsó bíróságok- alávetve vannak. Még fiatal az intézmény arra, hogy ezen felügyelet eredményei m á r azokat is meggyőzzék, kik eddig minden hit és bizalom nélkül, sőt ellenségeskedéssel állottak szemben ezen intézkedéssel. De észlelhető csalhatatlanul az igazságszolgáltatás egész vonalán a törekvés, az igazság gondosabb és a 1 aposabb kiszolgáltatására. E törekvés pedig első örvendetes jele az új intézmény hatásának, biztos záloga a javulás fejlődésének. Közvetlenebb és mélyrehatóbb lesz azonban azon törvénynek hatása alsóbb fokú igazságszolgáltatásunkra, melynek javaslatát az igazságügyminister f. hó 14-én az országgyűlés elé terjesztett alkotmányos tárgyalás végett. Értjük a sommás eljárás szabályozását tárgyazó törvényjavaslatot. Ide és tova két esztendeje, hogy az első tervezet napvilágot látott Elég időt engedett az igazságügyminister a szaksajtónak és a közvéleménynek Ítéletet alkotni magának a javaslat előnyeiről és hátrányairól. Ki is használta derekasan a szaksajtó. Nem maradt egy oldala sem a kérdésnek, mely behatóan megvitatva nem lett volna. De e két évi eszmecserének és szellemi mozgalomnak nyomai igen előnyösen meglátszanak a javaslaton is. M e r t á z ú j javaslat magasan fölötte álla réginek mind alakjára, mind alkatára nézve; és új alakjában 14 oldalra terjed.