A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 11. szám - Jogi államvizsgálataink reformja. (Befejező közlemény.)

A JOG. 83 volna az alapvizsgálatok tárgyait a következően csoportosítani : Első alapvizsgálat. 1. Római jog (története és institúciói). 2. Jogtörténet. (Európai jogtörténet, különös tekintettel a magyar jogtörténetre.) 3. Jogbölcselet a tételes nemzetközi jog szabályaival. Második alapvizsgálat. 1. Római jog. (Pandekták.) 2. Nemzetgazdaságtan a pénzügytannal. o. Politika. (Az alkotmányi és kormányzati politika legfőbb elvei.) 4. Statisztika. (A magyar állam statisztikájából, tekintettel Ausztriára,— főképen a területi és népességi statisztika.* A tárgyaknak ily módon való beosztását hosszasabban megokolni nem látom szükségesnek. Azt azonban ki kell emelnem, hogy ennek ily módon való eszközlése által a római jognak a tanulása könnyebbé és alaposabbá válna, a jogbölcselet pedig, melyet ugyanabból a célból tanitunk és nézetem szerint: kell is tanttanunk, mint a római jogot, t. i. a jogi alapfogalmak elsajátítása és a jogászi gondolkozás fokozása végett, nagyon jól oldaná meg feladatát az első alapvizsgálatnál, annyival inkább, mivel jó eleve fegyelemhez szoktatná a tanuló ifjúság észjárását. A nemzetközi jogból, a nemzetközi magán- és nemzetközi büntetőjognak az elveit, melyek a magánjog és a büntetőjog tanulásánál karolandók tel, mellőzvén — csakis a nemzetközi közjognak legfőbb szabályaira kellene szorítkozni, ezek pedig — mint a hogy ezt jelenlegi szigorlati szabályaink is elismerik — legmegfelelőbben a bölcseleti joggal hozhatók kapcsolatba. A jogtörténet tekintetében a jelenlegi szabályok maradnának érvényben. A második alapvizsgálat tárgyainak elsajátítására az első alapvizsgálat biztos alapot teremtene. Ez áll különösen a római jogra, melyre nézve minden esetre nagy fontosságú az, hogy ifjaink ezzel a második évben is, tehát akkor, a mikor már nagyobb érettséggel birnak, foglalkozzanak. De áll ez a nemzetgazdaságtanra és pénzügytanra, valamint a politikára is, a melyeknek megtanulásánál sikerrel lesznek felhasználhatók azok az adatok, a melyeket az ifjú a bölcseleti jogból s különösen az általános államjogból elsajátított. A legfőbb elveiben ide sorozott statisztika pedig a hazai tárgyak tanulására való átmenetnek volna szükséges és helyes előkészítője. Szigorú pontossággal megtartandó szabálynak kellene kimondani azt, hogy az alapvizsgálatok a második, illetve negyedik félév végén kötelezően leteendők volnának, oly módon, hogy ezeknek sikeres letétele nélkül a további tanfolyamra való felvételnek helyet engedni nem lehetne, legfeljebb feltételesen, t. i. oly módon, hogy az az ifjú, a ki a további tanfolyamra, alapvizsgájának ismétlésére vagy pótlására való utasítással lett felvéve, tartozzék ezt a vizsgálatot bizonyos megállapított idő alatt — legkésőbb három hónap alatt — sikeresen kiállani, a mit ha meg nem tenne: az előző tanfolyam egy félévének újabb hallgatására lenne uta sitandó. Természetesen a tantárgyakat, az alap- és államvizsgálatok átalakításának megfelelően, szintén másképen kellene beosztani a tanfolyamok között, a mennyiben alapelvnek volna elfogadandó az, hogy minden tantárgy az alatt a tanidő alatt volna hallgatandó, a melynek végén az ifjúság abból vizsgálatot tenni tartozik. Ennek figyelembe részesítésével, fentartván továbbra is azt a szabályt, hogy a hallgatóság legalább heti 20 órára tartozik beiratkozni, s a mennyiben ez az óraszám a kötelezett tárgyakból ki nem telik, a speciál collegiumok sorából szabadon választva, pótolandó ; nézetem szerint a tantárgyakat a következően lehetne a legcélszerűbben beosztani: I-sö félév Első évi tanfolyam: Római jog Európai jogtörténet .... • . Bölcsészettörténet Bölcseleti ethica heti Összesen heti 18 óra. '' A jelenleg érvényben levő s az 1883. évi 28,291. sz. min. rendelettel kiadott szabálvzat (1. és 3. §§•) szerint: az első alapvizsgálat tárgyai: a) a római jog a pandektajog mellőzésével; b) az európai jogtörténet, különös tekintette] a magyar jogtörténetre ; a második alapvizsgálat tárgyai: a) a jogbölcsészet, a történelmi rész mellőzésével; b) a magyar közjog; c) a nemzetgazdaságtan a pénzügytannal. II-ik félév: Római jog] heti 5 óra Magyar jog- és alkotmánytörténet » 5 » Jogbölcselet » 6 » Nemzetközi jog • • • . '•> Összesen . heti 19 óra. Második évi tanfolyam: III- ik félév: Római jog . heti 4 óra Politika » 5 » Nemzetgazdaságtan » 5 » • Művelődéstörténet » 4 >> Összesen . heti 18 óra. IV- ik félév : Római jog heti 4 óra Pénzügytan » 4 » Statisztika ... » 5 » Legújabbkori történet . . . . . » 4 » Összesen . heti 17 óra Harmadik évi tanfolyam: V- ik félév: Magyar magánjog heti 5 óra Osztrák magánjog » 5 » Polgári peres eljárás ...... . » 5 » Magyar büntetőjog » 5 » Összesen . heti 20 óra. VI- ik félév; Magyar magánjog heti 5 óra Váltó és kereskedelmi jog . . » G » Polgári peres eljárás » 5 » Magyar büntetőjog » 5 » Összesen . heti 21 óra. Negyedik évi tanfolyam: VH-ik félév: Magyar közjog heti 6 óra Magyar közigazgatási jog >- 5 » Magyar pénzügyi jog » 5 » Egyházi jog » 5 » Összesen . heti 21 óra. Megjegyzem, hogy ennek a tervezetnek az egybeállításánál a jogakadémiák tanrendjének, a kötelezően előirt főés speciál tárgyakra nézve megállapított, jelenlegi óraszámai lettek alapul véve.* Kivétel csak a római jogra nézve jön elő. a mely négy félévre volt beosztandó, mivel attól a rendszertől, a mely a római jogot mind a két alapvizsgálat tárgyai közé besorozná, a nélkül, hogy annak előadását a második évfolyamra is kiterjesztené, jót várni semmi esetre se tudnék. A magyar jogtörténet óraszámának csökkentése indokolva van az által, hogy ez — a jelenlegi visszás sorrendnek megszüntetésével — az európai jogtörténet tanulmányozása — és igy a jogtörténeti fogalmak megismerése s az általános keretnek megvonása után volna hallgatandó. Az osztrák magánjog és az egyházjog óraszámának csökkentése pedig indokolva van az által, hogy ez emiitett tárgyak az újonnan szervezendő jogi államvizsgálat tárgyai között nem szerepelnek olyan terjedelemben, mint az eddigi államvizsgálatokon és szigorlatokon. Az encyclopaediának az első évfolyam kötelező tárgyai vagy épen a vizsgálati tárgyak közé való felvételét szükségesnek nem látom és pedig a tapasztalás által is igazolt annak a meggyőződésemnek az alapján, hogy ennek a tárgynak a jelenlegi módon s a jelenlegi óraszámban való tanítása csaknem teljesen céltalan, mert az ifjúságot olyan tudományágaknak főbb fogalmaira, beosztására és irodalmára akarni megtanítani, a melyekkel még a legtávolabbról se ismerős, és tenni ezt egy félév alatt heti 2 órában tartott előadásban, teljesen eredménytelen. Szivesebben hozzájárulnék ahhoz, hogy ez a tárgy a jog- és államtudományi tanulmányok betetőzéséül, az áttekintésnek és a tudományágak között való összefüggés felismerésének fokozása céljából, a tanulmányok utolsó * Annak a különbségnek, a mely a tervezet és a jogakadémiákon jelenleg érvényben levő szabályzat között létezik, könnyebb áttekintése végett ide igtatom az 1889. évi (28,300. sz.) szabályzatnak a tantárgyak beosztására vonatkozó rendelkezését (4. §.) : Első évfolyam: 1. félév: Bevezetés a jog- és áll. tudományokba 2 óra. Római jog 8 óra. Magyar alkotmány- és jogtörténet 7 óra. 2. félév: Római jog 8 óra. Európai jogtörténet 5 óra. Második évfolyam. 3. félév: Jogbölcsészet 6 óra. Nemzetgazdaságtan 5 óra. Magyar magánjog 5 óra. 4. félév: Magyar magánjog. 5 óra. Magyar közjog 6 óra. Pénzügytan 4 óra. Nemzetközi jog 3 óra. Harmadik évfolyam. 5. félév: Büntető jog 5 óra. Peres és per. kiv. eljárás 5 óra. Kereskedelmi és váltójog 6 óra. Osztrák magánjog 0 óra. 6. félév: Büntetőjog 5 óra. Peres és per. kiv. eljárás 5 óra. Magy. áll statisztikája 5 óra. Negyedik évfolyam. 7. félév: Alkotni, s korm. politika 5 óra. Magyar közigazgatási jog 5 óra. Egyházjog 7 óra. Magyar pénzügyi jog 5 óra 8. félév: Fők p a tételes jogi tárgyakból választandó speciál collegiumok.