A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 10. szám - Oroszország büntetőjoga

78 A J O Gr. felebbezési tárgyaláson új ténykörülmények és bizonyítékok is felhozhatók; a per a felebbezési biróság előtt a felebbezési kérelem és ellenkérelem határai közt újból tárgyaltatik ; az elsőbiróság előtt megtagadott, vagy elmulasztott nyilatkozatok a felebbezési tárgyaláson pótolhatók. Az ügyvéd általi képviselet a felebbezési eljárásban sem kötelező, de ha ügyvédek képviselik a feleket, ugy az előkészítő iratot egymásnak közvetlenül kézbesitik. A felebbezési biróság az elsöbiróság által már felvett bizonyítást kiegészítheti és ismételheti; az elsöbiróság ítéletét a felebbezési tárgyalás folyamán is végrehajthatónak nyilváníthatja : az Ítéletet pedig csak a felebbezési kérelemhez képest változtathatja meg. A felebbezési biróság Ítélete, ha 500 frt készpénzt meg nem haladó összegben marasztal, akkor is végrehajtható, ha az elsőbirósági ítélettel ellenkező és a marasztalt felülvizsgálatot kért. A felek beleegyezésével a felebbezés szóbeli tárgyalás nélkül is, nyilvános előadás alapján elintézhető, de ez esetben is az ellenfélnek joga van az írásbeli felébbe zésre észrevételeit megtenni. A bíróságnak jogában áll azonban ilyenkor is, az ügy felderítésére és a bizonyítás kiegészítésére szóbeli tárgyalást rendelni, ha ennek szükségét látja. Rendesen azonban, e feiebbezések elintézésénél az elsöbirósági iratokból megállapítható tényállás irányadó. Ha az elsöbiróság Ítélete ellen csupán a bíróság alakítása, érdekeltsége, a nyilvánosság megsértése, vagy a jegyzőkönyvvezetés szabálytalansága miatt használtatik felebbezés, úgyszintén ha felebbezés csak a perköltségek kérdésében, vagy az első érdemleges tárgyalás elmulasztása alapján hozott ítélet ellen használtatik : a felebbezés mindig szóbeli tárgyalás nélkül intézendő el. A felebbezési bíróságok ítéletei ellen (azokat kivéve, a hol a kereset tárgyának értéke 200 frton aluli, továbbá a határjárási, mesgyeigazitási és sommás visszahelyezési pereket), továbbá a kir. járásbíróságok azon ítéletei ellen, melyek ellen a felebbezés ki van zárva : felülvizsgálatnak van helye azon az alapon, hogy az ügy eldöntésénél valamely anyagi jogszabály, vagy lényeges eljárási szabály helytelenül alkalmaztatott, vagy mellőztetett A felülvizsgálati bíráskodást a kir. ítélő táblák gyakorolják öttagú, járásbíróságok ítéletei fölött háromtagú tanácsban. A felebbezési bíróságok ítéletei fölötti felülvizsgálati eljárásban a feleknek j magukat ügyvéd által kell képviseltetniük. A felülvizsgálati kérelem j és ellenkérelem, illetve válaszirat fölött a tárgyalás szóbeli és | nyilvános; a feleknek a tárgyalásról elmaradása azonban nem gátolja az ügy elintézését, mert ez eljárásban a felebbezési eljárásban megállapított tényállás irányadó. A járásbíróságok ítéletei elleni felülvizsgálati kérelmet nyil- j vános előadás alapján, szóbeli tárgyalás nélkül intézik el. A sommás eljárásban hozott végzések elleni felfolyamodások fölött a kir. törvényszékek, ezek végzései fölött a kir. itélő táblák határoznak. A végrehajtási eljárásban ezentúl is a kir. táblák illetékesek a járásbíróságok végzései ellen használt fel folyamodások elintézésére. A javaslat az igényperekkel való visszaéléseket az igénykereset megindithatása elöföltételeinek szigorításával iparkodik csökkenteni; föltétlen marasztalás esetén a teljesítési határidő letelte után is enged biztosítási végrehajtást vagy zárlatot. A peres eljárást szabályozó 1868 : LIV. és 1881 : L1X. t.-cikkek intézkedései, a mennyiben azokat a javaslat nem módosítja, vagy hatályon kívül nem helyezi, hatályban maradnak. Ausztria és külföld. Oroszország1 büntetőjoga. Pár évvel ezelőtt ismertette meg nyugattal Gretener az új orosz büntetőtörvényjavaslatot. Nálunk W 1 a s s i c s Gyula tanár ur kritikailag méltatta eme javaslatot, melyről a jogi szaksajtó épenséggel nem nyilatkozott kedvezőtlenül. Azóta azonban az orosz reformtörekvések elnémultak teljesen; csak az éhezők ezreinek vészkiáltásai jutnak el hozzánk, de olyan hangok, melyek az ottani állapotok javulását hirdetnék, nem hallatszanak. Bizonyára azért, mert a haladás, a szabadszellem a zsarnokság nehéz láncainak súlya alatt görnyed. Azt a sympathiát, melyet a Gretener által közzétett javaslat nyugaton előidézett a kultúrnépek között, csakhamar elnémította K e n n a n, a vakmerő yankee, ki dacolva ezer vészszel s akadálylyal, keresztülutazta Szibéria zordon vidékeit, csak azért, hogy alapos ismereteket szerezzen mindarról, a mi ott történik, csak azért, hogy megismerkedjék az ottani viszonyokkal, melyeket oly borzalmasaknak festett a szárnyaló hir. Es meggyőződést szerzett arról, hogy a mit a fama beszélt, elenyésző csekélység; az a világosság, melyet a sötét Szibériára vetett a lopva idézkezett szóbeszéd, csak egy sovány, beteges őszi napsugár volt, mert a mit ott látott és tapasztalt, a kultur ember előtt hihetetlen, borzalmas tapasztalat. Csodálható-e, ha K e n n a n hirei s élményei Gretener közleményeit teljesen elfeledtették ? A társadalom és a jogászközönség még napirendre sem tért mindezek felett, s ismét újabb ismertetés fekszik előttünk. Ez az ismertetés nem az egész társadalomnak szól, hanem csak nekünk jogászoknak van szánva; mert nem foglalkozik társadalmi problémákkal, hanem a joggal, s ennek mstitutioival, értem Thuemel tanulmányait az orosz büntetőjog köréből. *^ Az orosz büntetőtörvény, melynek hivatalos német kiadása 1866-ban jelent meg, első sorban feltűnő a paragrafusok rengeteg tömegével, összesen 1,711 szakaszból áll ezen monstruosus törvény, mely a lehető legnagyobb mértékben magán viseli az állami szer vezet, a korlátlan egyeduralom kiuyomatát. Itt az egyén, az állampolgár eltörpül teljesen, annak jogai alig jönnek figyelembe, ellenben a hol a cselekmény az állammal vagy államfővel áll némi vonatkozásban, sőt sokszor akkor is, midőn ezen vonatkozás csak látszólagos, szigorú retorsioval találkozunk. Már a törvény általános részéből azon meggyőződést meríthetjük, hogy az a huinanismust s a modern jogtételeket híréből sem ismeri. így, hogy többet ne említsek, az orosz büntetőtörvény a puszta szándékot is büntetni rendeli. A nyugat jogállamaiban mindenütt azt látjuk, hogy csak a bevégzés büntetendő mindig s a bűntett kísérlete ;' ellenben a vétség kísérlete csak kivételesen s az előkészületi cselekmény pedig a lehető legritkábban, s csa1 a legsúlyosabb közbüntettek esetében képez kriminalitást. Ezzel szemben Oroszországban szabály szerint a következő fokozatokat ismerjük : szándék, előkészület, kísérlet és bevégzés. Hogy mikor büntetendő a szándék, erre azt a feleletet adhatjuk, hogy mindig, ha azt a tettes kifejezésre juttatja, tehát ha pl. nem tesz egyebet csak kijelenti, hogy X. büntettet el fogja követni, ezen gondolatáért, mert hiszen ez büntetőjogi szempontból még nem szándék: bűnhődni fog. Világosan kifejezi ezt a törvény 7. §-a: »A bűntett elkövetésére irányuló szándék, bármiképen nyilvánuljon is az: büntetendő.« Hogy mikor »u v i 1 v á n u 1« a szándék, azt is megmondja a törvény: »Szóval, írásban vagy bármiképen kifejezésre jutott szándék a bűnös akarat nyilvánulásának tekintendő.« Szabály az, hogy a szándék vétségeknél, mint delictum sui generis csak kivételesen büntettetik, de ha büntettetik, akkor a büntetés tekintetében semmi különbség sincs a szándék, előkészület, kísérlet vagy bevégzés büntetése közt. A közreműködés tanánál egy egész^coUectióra akadunk, jelesül a büntetéseknél megkülönböztetik : a főbűnösöket, vezetőket, bűntársakat és azokat, a kik a bűncselekmény meg nem akadályozása, vagyis passiv magatartás által követtek el kriminalitást: továbbáakik az elkövetett bűntett felnemjelentéseáltal válnak bűnösökké. Az 5. §. kimondja, hogy oly cselekmény, mely sem a szándékra, sem a gondatlanságra nem vezethető vissza, nem büntethető. Ellenben az, a ki ilyesmit tesz, lelkiismeretének megnyugtatása végett egyházi birságra Ítélhető. A büntetés rendszere nem kisebb zűrzavarról tesz bizonyságot. Főbb büntetések ezek: halál, kényszermunka ikaterga, Szibériába való száműzetés, a Kaukázuson túl levő vidékre való száműzetés; mellékbüntetésként járul ezekhez az összes polgári jogok elvesztése, a mi egyenlő a polgári halállal. Az elitéltre nézve az örökség megnyílik, elveszti atyai s családi jogát stb., kivéve azt az esetet, midőn a család az elitéltet a száműzetésbe követi. Ellenkező esetben a feleség az elválást a büntető Ítélet alapján szorgalmazhatja. A halálbüntetés végrehajtásának módját, mely vagy kötél vagy lefejezés által hajtatik végre, a bíró rendeli el. A határozott időre szóló kényszermunkára történt elitélésnél az elitélt ezen büntetés kitöltése után korántsem lesz szabad emberré, hanem ezután Szibériába hajtják ki, a hol élethosszig köteles tartózkodni. Tehát szabály az, hogy minden kriminális büntetés Szibériában folytattatik s ott végződik be. A correctionalis büntetés neme szintén a Szibériába való száműzetés; azzal a különbséggel, hogy mig a kriminális büntetéseknél csak Szibéria általánosságban van megjelölve a száműzetés helyéül, ezzel szemben a correctionalis büntetéseknél öt távolsági zónába van beosztva. Ezen büntetés szintén fogházba való zárással kezdődik, s a deportáció annak második szakát jelenti. A második correctionalis büntetés szintén a száműzés, nem ugyan Szibériába, hanem más vidékre. Ez után következik a várfogság, dologház, fogház, elzárás, bírói dorgálás és pénzbüntetés. Az elitélt az elzárást vagy fogházban, vagy saját lakásán szenvedi el. A szegénysorsú parasztok (mischanie), kik a pénzbüntetést nem tudják lefizetni, azt ledolgozzák, esetleg ledolgozás végett bérbeadatnak. A botbüntetés nem főbüntetésként jön alkalmazásba, hanem a rövidebb tartamú szabadságbüntetést helyettesíti. Ez akkor jön alkalmazásba, midőn az elitéltek a fogházakba azok túltömöttsége miatt el nem helyezhetők. Az ütések maximuma száz, minimuma hárorm Érdekes rendelkezése az orosz törvénynek az, mely szerint kártérítéssel nemcsak a bűnrészesek tartoznak, hanem azok is, kik a bűncselekmény elkövetéséről tudomással birtak s arról vagy a hatóságot, vagy azt, a ki ellen a cselekmény irányult, nem értesítették. it , onfUd'!n d6m SyS'em 'ies r«ssischen S. G. li. Gevichtssaal. 45. k. 421. s kóv. lapokon.