A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 8. szám - Egyenruhát a bíróságnak

62 A J ü Gr. lósségét sokkal tágabb alapra fektette, a midőn a 146. §-ban egész határozottan azt mondja, hogy annak tagjai »egyetemlegesen kártérítésre kötelezvék, ha a 195 §-ban megállapított kötelességeik teljesítését elmulasztják*, mely 195. §. meghatározza, hogy a felügyelő-bizottság »e 11 e n ö r z i a tár­sasági ügyvezetést minden ágában«. Minden kár tehát, mely bizonyítottan az ellen­őrzés mulasztásából származik, a felügyel ö­bizottság rovására és terhére esik ezek szerint, a miből világos, hogy a felügyelő-bizottság esetleges vagyonjogi fele lőssége a társasággal szemben sokkal tágabb és súlyosabb, jrnint az igazgatóságé, a mit fájdalom, sem a felügyelő-bizottsági tagok megválasztásánál részvénytársaságaink intézői, sem a felügyelő­bizottsági tagságot elvállaló egyének figyelemre eléggé nem méí ta'nak. Az igaz, hogy ama 193. §. melyben a törvény szerint a fel­ügyelő bizottságok kötelességei »meg vannak állapitvac, meg­lehetősen szerencsétlen szerkezetű, és abból világosan csak két irányban lehetne voltaképeni kötelességet kimagyarázni és így csak e két irányban »raegállapitott kötelesség« elmulasztásából szár­mazott kárt tartoznék a felügyelő bizottság megtéríteni. Ugyanis a 195. §. körülírja elvileg a felügyelő bizottság tör­vény- és kényszerű jogi állását, melyet semmikép tágítani, korlátozni sem lehet, kimondván, hogy »e 11 e n ő r z i a tár­sasági ügyvezetést minden ágaiba n«. Rátérve azután az ellenőrzés gyakorlására, csodálatos módon így fejezi ki magát a törvény, »e végből jogában áll a táisasági ügyek meneteléről tudomást szerezni, a társaság könyveit, iratait és pénztárait bár­mikor megvizsgálni« ; ellenbeu »t a r t o z i k« az évi számadásokat megvizsgálni és a közgyűlésnek jelentést tenni, »tartozik« köz gyűlést egybehívni, ha bizonyos a törvényben emiitett helytelen­ségeket tapasztalt. A miden tehát a 196. §. a felügyelő bizottság felelőssége olykép állapittatik meg, hogy tagjai kártéritésre kötelezvék, ha a 195. t;-ban »megállapitott kötelességeik teljesítését elmulasztják«, ezt ugy lehetne magyarázni, hogy kötelességül a 195. §-ban voltaképen csak az évi számadások megvizsgálása és jelentesté.el. valamint a közgyűlésnek bizonyos esetekben való egybehivása lévén megállapítva, a kártérítés csak ezen kötelességek mulasztása esetében áll be. Ellenben a társasági ügyek mene­teléuek, valamint a társnság könyveinek, iratai- és pénzíárainak megvizsgálására csak joga lévén a felügyelő bizottságnak, de ezt tenni kötelességéül nem állapíttatván meg, világosan a törvény­ben, — az ennek elmulasztásából származó károkért tehát a felügyelő-bizottság felelőssé nem tehető. Ámde a midőn a törvény a felügyelő bizottság jogkörét és jogi állását a részvénytársaság szervezetében olykép irja körül, hogy az ellenőrzi a társaság ügyvezetését minden ágaiban, ezzel kimondta azt is, hogy ez törvényszerint való, szükségszerű köteles­sége is. Valamint, az igazgatóság a társaság ügyeinek szükség­képen]', törvényszerű i n t é z ő j e, ép ugy a felügyelő bizott­ság a társaság ügyvezetésének szükségképeni, törvényszerű ellenőrizője. Sem az egyik, sem a másik működésre más közeget a törvény nem ismer ; mást rendelni nem enged. A felügyelő bizottságnak tehát a törvénynél fogva »ellen­őriznk kell a társasági ügyvezetést minden ágában; ép ugy, mint az igazgatóságnak a törvénynél fogva »intézni« kell a társaság ügyeit. És ép ugy, mint az intézés elmulasztása e g y­által á n, vagy az intézésnek a törvény vagy alapszabály ellenére való gyakorlása kártéritésre kötelezi az igazgatóságot, ép ugy kötelezi a felügyelő bizottságot kártéritésre, ha egyáltalán nem ellenőriz, vagy nem ellenőriz a számára törvényszerűen alkotott mód szerint. Annak megítélése tehát, hogy a részvénytársaság vagyonában esi tt kárért mily mértékben és egyáltalán felelős az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság, mindig attól fog függni, vájjon azon kár az által keletkezett, hogy az igazgatóság egyáltalán nem intézte a társaság ügyeit, tehát elmulasztotta, (182. §.) vagy hogy a törvény, alapszabály vagy közgyűlési határozat ellen intézkedett (189. §.), vagy vájjon azon kár az által keletkezett, hogy a felü'gyelő­bizottság egyáltalán nem, vagy nem a törvényesen előirt mó­don ellenőrizte a társasági ügyvezetést (195., 196. §.) Mind ezt bizonyítani azonban a törvénykezés legnehezebb, csak a legflagransabb esetekben sikerre vezető feladatai közé fog tartozni mindig. Ez tehát az igazgatóság és felügyelő bizottság felelőssége kérdésének jelenlegi állása, a kereskedelmi törvényünk szerint. Hiányos szabályozását nem pótolja a szokás, mely e tárgyban még sem fejlődött, nem az általános magánjog, törvénykönyv hiányában, mely az örökösen változó birói gyakorlatnak a kár­téritésre vonatkozó megállapításai mellett kielégítő alapot szintén nem nyújt. A törvény revisioja segíthet csak a bajon. Belföld. Egyenruhát a bíróságnak. Vidéki kiváló birói oldalról veszszük a következő sorokat: A nagyméltóságú igazságügyi ministeriumnak?az Igazságügyi Közlöny f. évi 3-ik számában közzé­[ teit 43,845/891. 1. M. számú rendelete szerint a m. kir. országos büntető intézet hivatalnokai egyenruházattal láttattak el. A ministerium ezen intézkedésének célszerűsége es helyes­sége indokolásra nem szorul s azért mi azt e helyütt indokolni , szükségesnek egyáltalán nem tartjuk, ez alkalomból csupán csak azt jegyezzük még, hogy mi igen helyesnek és célszerűnek tárta­; nók, ha a ministerium az igazságügyi tisztviselőkre is mielőbb kiterjesztené a fentemiitett intézkedését. Hogy az igazságügyi tisztviselők egyenruházattal ellátandók, annak szükségét Székács curiai biró és még többen c lapok hasábjain eléggé kimutatták és megindokolták ; mi tehát ezen kérdés fejtegetésébe és mdoko­i lásába bocsátkozni nem akarunk, mi már a felhozottakhoz csakis ! annyit óhajtunk hozzá tenni, hogy a mennyiben a magas kor­mány nem tartaná még eléggé indokoltnak az egyenruházat behozatalát, vagy az iránt a ministerium kebelében ellenszenvvel viseltetuének, ugy szíveskedjék megbízottai által a vidéki törvény­széki és járásbirósági tárgyalásokat - incognito — meglátogatni s akkor meggyőződést szerezhet az igazságügyi kormány, hogy a vidéken igen sok helyütt a b i r ó s á g tagjai a nyil­vános tárgyalásoknál oly öltözékben jelennek [meg, hogy azok a bíróság tekintélyét nemcsak | hogy nem emelik, de igen gyakran magok iránt szánalmat gerjesztenek sa biróság ez által a szánalom I és nevetség tárgya lesz. Az ily tarthatlan és a biróság tekintélyét ; sértő állapoton csakis az egyenruházat behozatala által lesz segíthető. A pécsi ügyvédi kamara jelentéséhez. A jelentésre vo­natkozólag, melyet kivonatosan mult számunkban közöltünk, a következő sorokat vettük: »Igen tisztelt szerkesztőség! A pécsi i ügyvédi kamara választmányának a »J o g« 7-ik számában közzé­tett jelentése több tekintetben helyreigazítást igényelne, különö­sen az a része a jelentésnek, mely a kir. törvényszéki' segéd személyzet munkájának állítólagos megbizhatlanságát és az in­gyenes dijnok-jelöltek intézményét — melynek létezéséről nekem nincs semmi tudomásom — tárgyalja. A közleménynek eme részei felett — bár arra alapos okom volna — nyilvános bírálat- és cáfolatba bocsátkozni nem kívánok ugyan, valamint azt sem kívánom tüzetesen felsorolni minő intéz­kedések tétettek illetékes helyen a szükségesnek mutatkozó személy­szaporitás iránt, szorítkozom csupán arra, hogy miután a jogász­közönség elé terjesztett közlemény a pécsi kir. törvényszéknél levő állapotokat tarthatatlanoknak, a pécsi kir. járásbíróságét pedig még vigasztalanabbnak mondja, a mi mindenkire azt a benyomást teszi, hogy a vezetésem és felügyeletem alatti bíróságoknál valóban szomorú állapotoknak kell lenni, ez pedig a valóságnak egyáltalán meg nem felel, sőt annak épen ellenkezője áll, mert megfeszített erő és munkásság kifejtésével az évről-évre rohamosan növekvő nagy ügyforgalom dacára az ügymenet folyton jó rendben van fentartva, most már ugy a magam, mint a vezetésem- és felügye­letemre bizott bíróságok reputatiója érdekében az ügyforgalmi és tevékenységi kimutatások kivonatait azzal a kéréssel küldöm meg a 1 tisztelt szerkesztőséghez, hogy azokat b. lapja legközelebb kiadandó számában közzététetni szíveskedjék.« * Sável Kálmán, kir. tvszéki eltük Pécsett. A masryarországi kir. közjegyzők országos egyletének j közp. bizottsága Rupp Zsigm. kir. közjegyző elnöklete alatt tartott ülésében a már régebben célbavett rendkívüli egyleti közgyűlés I határnapját március 26-ára tűzte ki. E közgyűlés, melyre az ösz­szes magyarországi közjegyzők meg lesznek hiva a központi bizott­ság által, határozni fog a kiküldött bizottság által végleg meg­állapított és elfogadott nyugdíjtervezet fölött, melynek alapján I létesülni fog egy, az összes királyi közjegyzőkre kiterjedő orszá­I gos nyugdíjintézet. Az ülés elhatározta, hogy e nyugdijtervezet az összes közjegyzőknek elküldessék. Tanácskozási tárgyát képezte ! még az ülésnek az új öröklési eljárási törvényjavaslat tekintetéből Zimányi Alajos kir. közj. által készített felterjesztés és önálló eljárási tervezet. A bizottság a tervezetet megállapodásával együtt szintén a március 26-iki közgyűlés elé fogja terjeszteni. A szegedi ügyvédi kamara. A szegedi ügyvédi kamara I f hó 5-én tartotta rendes évi közgyűlését dr. Rósa Izsó elnöklete alatt, a tagok élénk részvétével. A közgyűlés két főtárgya: a titkári jelentés a kamara mult évi életéről s az igazságügyminisz­| terhez intézendő fölirat. A titkári jelentés főbb adatai, hogy a kamaránál az év végén 212 ügyvéd s 63 ügyvédjelölt volt be­jegyezve; hogy pártfogó ügyvéd 27 esetben rendeltetett ki; hogy a folyamatban volt 50 fegyelmi ügy közül 37 lett elintézve s 13 folyik ; hogy a kamarai segélyalap örvendetesen gyarapszik s most 2,37t: Irt 17 kr. s hogy tagdíjban 6,675 Irt 72 kr. van hátralékban, melynek szigorú behajtását eí is rendelte a közgyűlés. A kamara mult évi tevékenységéből a közgyűlés örvendetes tudomásul vette, hogy a végrehajtó díjak szabályozva lettek, a mi iránt annak idején a szegedi kamara is lépéseket tett; a kir. táblai elnök rendelete a családi értesítők perbeli használata tárgyában a kamara felszólalására hely :s irányban magyaráztatott; a nagy­becskereki törvényszéknek a szegedi kir. itélő tábla területéhez csatolása iránt a kamara fölirt. Az igazságügyministerhez az álta­* A kimutatásokat lásd a >-Vegyesek « rovat alatl. A szerkesztőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom