A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 8. szám - A tevékenységi és ügyforgalmi statisztika

Tizenegyedik évfolyam. 8. szám. Budapest 1892. február 21. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: T.j Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások akiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) U IE! S/ánms kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 >., — » egész " (J > — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautal van ynyal küldendők. TARTALOM : A tevékenységi és ügyfoigalmi statisztika. Irta : Rosc Gyula budapesti kir. albiró. — Jogi államvizsgálataink reformja. Irta: l>r. Horváth Ödön, dékántanár az eperjesi jogakadémián. — Igazgatóság és felügyelöbizültság felelőssége a részvény-társasággal szemben. Irta: Dr. Stiller Mór, budapesti ügyvéd. — Belföldi (Kgyenruhát a bíróságnak. — A pécsi ügyvédi kamara jelentéséhez. — A magyarországi kir. közjegyzők országos egylete. — A szegedi ügyvédi kamara. Az egyetemi kör ) — Nyílt kérdések és feleletek. (A tngositás költségei. Felelet Simon Endre, lőcsei kir. tszéki bírótól.) — Sérelem. (Hu! van az igazság .J Irta : V i g y á z ó.) Vesjyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁKC/ A : A párbaj és becsület. Irta: Kosutány Géza, budapesti kir. tszéki biró. MKI.LÉKLET : Jogesetek tára. I'elsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) A tevékenységi és ügyforgalmi statisztika. Irta ROSE GYULA, budapesti kir. albiró. A birói ügyviteli szabályok 103. §-a alapján a IV. számú minta szerint szerkesztendő tevékenységi és ügyforgalmi kimutatás kiállítása az idén országszerte nagy nehézségeket okozott, sőt kétely fér ahhoz, hogy a kimutatás alapjául szolgáló adatok (mert a szabályrendelet csak mult évi szeptember hóban jelent meg) biztos forrásból meritettek-e ? Alapos kimutatások csak alaposan gyűjtött adatok alapján állíthatók ki. Az alapos anyaggyűjtéshez idő és munkakimélés szempontjából kellő gyakorlat szükségeltetik. Ha az e téren több éven át eszközölt gyakorlati kísérletek nyomán gyűjtött tapasztalatok közlése az ügybuzgó sommás bíráknak némi hasznot szolgál, e közlemény célját elérte. A legelterjedtebb statisztikai adatgyűjtési rendszer, mely szerint a IV. sz. (régebben hasonló, de egyszerűbb) minta szerint kimutatandó adatok naponkint egy arra szolgáló naplószerűen vezetett kimutatásba jegyeztetnek, igen fárasztó és mivel a napló vezetése többnyire a segédre, gyakran díjnoki a van bizva és olykor csak hetenkint vagy havonkint emlékezet alapján lesz pótolva, az adatok helyességének vizsgálata pedig nagy munkát okoz, nem ajánlatos. A mennyiben tehát ezen rendszer mégis alkalmaztatok, ebben az adatgyűjtés a legszűkebb korlátok közé szorítandó. A IV. számú minta 3—11- rovatai szerint kimutatandó adatok gyűjtésére a következő eljárás ajánlható : Sommás perek rendszerint tárgyalás kitűzésével veszik kezdetüket. A tárgyalási határnap a tárgyalási naplóba vezettetik be. Midőn tehát a sommás biró ezt eszközli (idő- és munka-beosztás szempontjából pedig nagyon ajánlatos, hogy ezt maga végezze) az iktató szám és a felek neveinek az illető rovatba való bejegyzése alkalmával a baloldalon széljegyzetül, a per minősége szerint, közpolgári keresetnél egy p. betűt, kereskedelminél egy k. betűt, tulajdoni igénypernél egy i. betűt és elsőbbségi igénynél egy e. betűt jegyezhet. Ezzel áttekintést nyer az iránt is, hogy azon napon hány />új ügy« van tárgyalásra kitűzve. Újra felvételi kérvény, perújitási és igazolási kereset, ugy a felsőbb bíróság által feloldott ügyek újra tárgyalásánál, tekintettel arra, hogy a vonatkozó ügy már egyszer befejező elintézést nyert, helyesebben mondva a perek létszámából már ki lett vezetve, a per minőségét jelző betű felett törtszám alakban egy m. betű (megszűnt) jegyzendő (pl. ~). A perek befejezésénél felmerülő statisztikai adatok gyűjtésére szintén a tárgyalási napló szolgál. »A tárgyalás eredménye* rovat a tárgyalás befejezése Lapunk mai száma után szintén a tárgyaló biró által lévén kitöltendő, ennek foganatosításánál egy igen egyszerű és gyakorlatilag felette alkalmas eljárás ajánlható : A közbenszóló eredmény, mint »halasztás«, »tanuhallgatás elrendelése« stb. a rovat függőleges irányban vett baloldalán, tehát közvetlenül a felek neve után jegyzendő. Az ügy befejező elintézések pedig, mint érdemleges ítélet (érd. it), a ptr. 111. §-a alapján hozott ítélet (m. it.), illetékesség leszállító végzés (ill. lesz.), a felek meg nem jelenése folytán a ptr. 113. §-a alapján hozott per megszüntető végzés (megszűnt), egyezség (egys.), kielégítési sorrendet megállapító végzés (sor. v.), igazolást elutasitó végzés (igaz. elut.) stb. a jelzett rovat jobboldalán jegyzendők. így ez utóbbi feljegyzések szembetűnők s azok összeolvasásánál a közbenszóló elintézések nem zavarnak. A IV. sz. kimutatás 22 — 33. sz. rovatainak betöltésére szükségelt adatok gyűjtésére ott, a hol az iktató szám szerint elintézendő ügydarabok csekélyebb száma, szóval a kisebb ügyforgalom lehetségessé teszi azt, hogy a biró az elintézéseket az előadói könyvben maga kivezeti és minden ügydarab elintézésére a kivezetésnél egyszerű rátekintés által visszaemlékezhetik, ajánlható, hogy az előadói könyv (XXVIII. sz. minta, mely az ügyviteli szabályok 300. §. ;l-ik bekezdése szerint a járásbíróságoknál, mint eddig, ugy ezentúl is tévesen a törvényszékivel egyhangzó rovatokkal, t. i. ülésben és ülésen kívüli elintézés rovataival van ellátva), »ülésben« rovatában a kiadás napja, az »ülésen kivül« rovatban pedig az ügydarab elintézésének, illetőleg a IV. sz. kimutatásnak megfelelő jel a kivezetéssel egyidejűleg bejegyeztessék. Ilyen jel a IV. számú minta 22. rovatának adatgyűjtésére »^« (felterjesztetett a 2-odfokú bírósághoz), a 23 r. »^r« (felterjesztetett a 3-adfokú bírósághoz), a 24—28. rovatban jegyzendő adatok gyűjtésére »h,j «'helybenhagyatott a másodbiróságtól), »^jp« (részben megváltoztatott) »-xf"« (megváltoztatott) »yj-« (feloldatott), »n-«' (pótlás végett visszaküldetett). A 29—33. rovatban jegyzendőkre ugyanazon jelek használhatók, azon megkülönböztetéssel, hogy a »II.« helyett »III.« jegyeztetik. Itt megemlítést érdemel, hogy a IV. számú kimutatás 29—33. rovatainak kitöltése az e. f. bíróságoknál egészen felesleges, sőt zavarólag ható munkaszaporitás, mert az ott jegyzendő adatok nem az elsőfolyamodású, hanem a másodbíróság határozataira vonatkoznak, az erre vonatkozó adatok pedig a királyi ítélőtábláknál gyűjtetnek (XV. sz. minta). Zavarólag ható, mert a helybenhagyás véletlenül a másodbírósági megváltoztató határozatra, a megváltoztatás pedig egy másodfokú helybenhagyó határozatra vonatkozhatik, a kapcsolatosság pedig ki nem tűnik. Az elsőfokú bíróságok statisztikája szempontjából csak az bir fontossággal, ha a harmadbiróság a másodbiróság határozatának megváltoztatásával az e. f. bírósági határozatot helybenhagyja. Ez mindenesetre feljegyzésre méltó adat, annálnkább, mert az évi kimutatás szerkesztésénél az utóbb jelzett határozatak a IV. sz. kimutatás 26. rovatában jegyzett számból levonandók. Ugyanezen módon gyűjtendők a IV. sz. kimutatás 12—21. rovatainak kitöltésére szükségelt adatok, megfelelő jel használata mellett. Ily jelek, az »egyéb polgári ügyek« jegyzésénél : »~« (új egyéb polgári), » ^ « (megszűnt újra felvett egyéb polgári), »^-« (befejezett egyéb polgári); az örökösödési ügyek jegyzésénél pedig » ^« (új örökösödési ügy), » "V1, « (megszűnt, újra felvett örökösödési ügy), » —*d—« 1Ü oldalra terjed.