A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 19. szám - A kir. táblák megalakulása

Tizedik évfolyam. 19. szám. Budapest, 1891. május 10. Szerkesztőség: Y.j Rudolf-rakpart :>. sz. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) V., Rudolf-rakpart S. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. ST1LLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bér­mentve küldve : nesryed éyre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — . egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: A kir. táblák megalakulása. — Az új bitói és ügyészi szervezési törvény. — A fegyelmi törvény köréből. (Illetékességi kérdés.) Irta : (A.) — Az intési eljárásról. Irta : dr. S i c h e r m a n n Bernát, kassai ügyvéd. — Nyilt kérdések és feleletek. (A loltónyeremények kérdéséi ez. Irta : G y a r­matky Ernő, közjegyzöjelölt N.-Enyeden.) — Sérelem. (Mi a különb­ség a törvényszéki elnök és a telekkönyvvezető között ? Irta : I m e c s Dénes, kir. telekkönyvvezetö Tordán.) — Irodalom. (Felsőbíróságaink elvi határozatai. Készítette : dr. Márkus Dezső. — A jogi novicialus. Irta: dr. Nagy Dezső. A semmitöszéknek életbiztositási ügyben köve­tett jogszolgáltatásának igasolására. Irta : D u h a u t M. K. — Előre­pi.lantás n 20Ű0-ik évre, vagy egy nap a XXI. század börtönében. Irta : dr. N e b e c k e n János.) — Vegyesek. — Curiai és táblai érte­sítések. — Hirdetés. MELLÉKLET : Jogesetek tára. FeUöbirósági határozatok és dontvények. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) A »Jog törvénytára« t. előfizetői jelen szá­munkhoz mellékelve veszik a folyó évi törvénycikkek .f. és S- i^ét (4Q — J4. lap). Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. A kir. táblák megalakulása. Magyarország igazságszolgáltatásának fejlődési történeté­ben az 1891. évi május hó 5-ike emlékezetes nap marad. Ezen napon alakultak meg ünnepélyesen az ország tizenegy helyén az új táblák, és szenteltettek fel az igazságszolgáltatás­nak ezen új oltárai harangzúgás és az Úrhoz menesztett hő imák által kisérve, áldást esdekelve az igazságszolgáltatás felkent papjainak működésére. Valami megható vonás van kétségkívül abban, hogy a táblák megalakulása a nagy­közönség élénk részvéte és a társadalom minden rétegének közreműködése mellett ment mindenütt végbe. Közelebb lett ez által hozva az igazságszolgáltatás nagy államalkotó hivatása és jelentősége a nép értelméhez, a mi csak kedvező befolyással lehet azon tisztelet fejlesztésére a társadalomban, mely nélkül az igazságszolgáltatás csak félig teljesítheti nagy feladatát. Kívánjuk, hogy ez ne maradjon múló jelenség, hanem hogy kiirthatlan gyökereket verjen a tisztelet és becsülés, az érdek­lődés a nép minden osztályában az igazságszolgáltatás iránt. Csak igy fog erősödhetni a jogérzet és fejlődni a bizalom bíróságaink és működésük iránt. Ámbátor nagy jelentőségét ezen napnak mi is élénken érezzük, mégsem tartozunk azok közé, kik bajaink azonnal leendő orvoslását várnók a táblák szétosztásától. Dőreség volna ezt nagy szervezeti átalakulásoknál csak feltételezni is. Intézmények, különösen az igazságügy terén, csak hosszú idő múlva éreztetik hatásaikat. És bizonyára a táblák szétosztásá­nak is nagy eredményei csak lassan fognak szembetűnni. Meg kellend kétségkívül itt is a kezdet nehézségeivel küzdeni. Azonban nincs kétségünk az iránt — miután maga a szer­vezet alapgondolata egészséges — hogy az új intézkedés be fog válni. Természetesen mindazon férfiaktól fog függni, kik akár mint vezérek, akár mint közkatonák fogják az igazság­szolgáltatás csatáit intézni, hogy győzelemre is vigyék. Lapunk mai száma Azért első sorban ezekhez van szavunk. Ha odaadással és lelkiismeretességgel fogják az ügyet szolgálni, mely kezükbe le van téve; ha mentesiteni fogják tudni magukat és igy működésüket azon befolyásoktól, melyeket a vidéki élet önkénytelenül is gyakorolni szokott az állásban lévő közemberekre; ha fentartani és ápolni fogják tudni más­részt azon kapcsokat, melyek őket az általános és szak­míveltség nagy szellemi áramlataival összefűzni és folytonos érintkezésben tartani képesek lesznek : úgy nem kételkedünk, hogy a vidéki táblák azon hivatást betölteni fogják, melyet nekik az igazságszolgáltatás javításának, valamint a vidéki szellemi élet fejlesztésének nehéz munkájában Szilágyi Dezső nagy alkotása által kijelölt. Nemcsak az igazságszolgál­tatásnak, de a magasabb szellemi és társadalmi életnek és egyúttal egy erős államiságnak központjává lesznek. Kívánjuk, hogy a jövő e büszke képe minél előbb egész ragyogó valójában megvalósuljon. 1891. május 5. A budapesti kir. itélö tábla. A budapesti kir. itélö tábla alakuló teljes ülése délelőtt 9 órakor nyilt meg. A régi táblaépület nagytermének, a hol az ülést tartották, ünnepies színezetet adott az új tábla összes tagjainak felvonulása. Kissé szokatlan volt és a hangu­latra, különösen a tábla régi tagjainak hangulatára, nyomasztólag hatott az a körülmény, hogy a nagytermet most nem töltötte meg a bírósági tagok csoportja, mint az eddigi teljes üléseken. Akkor ugyanis 200 biró foglalt helyet a teremben ; ezeknek száma most 25-re olvadott — jeléül annak, hogy a budapesti tábla megszűnt országos fórum lenni. Ünnepi ruhában jelentek meg az összes tagok. Vajkay elnök és S á r k á n y alelnök díszmagyarban kevéssel 9 óra előtt léptek a terembe az egybegyűltek hangos éljenzése mellett. Az elnök, az alelnök, a tanácselnökök és Kozma Sándor kir. fő­ügyész az elnöki asztalnál foglaltak helyet. Vajkay elnök üdvö­zölte a gyűlést s jelezve a budapesti táblának a kir. táblák de­centralizálását a vonatkozó törvényben körülirt hatáskörét, felolvasta a tagok névsorát. Nyeviczkey dr. tanácsjegyző olvasása mellett egymásután tették le most a szabályszerű hivatalos esküt Vajkay elnök, Sárkány alelnök, Polgár, Bartha, Vavrik tanácselnökök és az összes birák, végül pedig Kozma kir. főügyész s Havas Imre és Szerényi Kálmán főügyészi helyettesek. A segéd- és szolgasze­mélyzet holnap teszi le az esküt. Meleg hangon tartott beszédet intézett az eskütétel után Vajkay elnök az egybegyűltekhez. Kérte a gyűlést, hogy maradjon hű a régi budapesti tábla tra­díciójához s lankadatlan ügybuzgalommal, odaadó munkakedvvel iparkodjék szolgálni a jogszolgáltatás ügyét mindenki. Emlité az elnök, hogy annyival nagyobb szükség lesz most a táblai tagok buzgalmára, mert a restanciákból 6,000 darab maradt az új tábla megfogyatkozott személyzetére. Sárkány alelnök Vajkay elnököt üdvözölte a bíróság nevében, biztosítva őt társainak tiszteletéről, ragaszkodásáról. Kozma főügyész szintén beszédben tolmácsolta jókivánatait az elnöknek. Ezzel a kir. tábla tanácsainak új be­osztására került a sor, a mit következőkben állítottak össze: I. polgári tanács: Tanácselnök: dr. Vavrik Béla, birák: Klimko István, Trux Hugó, dr. Bene Kálmán, dr. Tatity Milutin, Havas Károly, Burghardt Lipót, Kársa László, Debreczenyi Miklós, Somogyi Mihály, Csery Gábor. — II. polgári tanács: Tanácsvezető : Vaszilievics Vazul, birák : Fényes Miklós, Thierry Alajos, Asztalos Aba, Hűvös Károly, Illyasevics Jenő, Lehoczky Lajos. — Állandó úrbéri és III. oszt. polg. tanács: Tanácselnök: dr. Barta Béla, birák: Lipthay Kornél, Wéber Ottó, dr. Szabó János, Zsemberi Kálmán, dr. Targovich István, Hajdú Ferenc. — Állandó váltó, csőd, kereskedelmi és IV. polgári tanács: Tanácselnök: Polgár Ignác, birák: dr. Fabiny Ferenc, Kormos Adolf, Végh János, Jókuthy Albert, 13 oldalra terjed.

Next

/
Oldalképek
Tartalom