A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 24. szám - Ingó dolgoknak részletfizetés mellett elárusítása

Egyéb részeiben a budapesti kir. itélö tábla fentebbi számú és keletű Ítélete felhozott és az elsőbirósági ítélet elfogadott indokainál fogva, mégis D. József vádlott mellékbüntetését illetőleg azon helyesbítéssel hagyatik helyben, hogy az behaithatlanság esetén nem egy napi börtönre, hanem egy napi fogházra lesz átváltoztatandó. (1890. január 24-én, 1889. évi ll.62f.- sz.) Azon tényállás alapján, hogy sértett vádlott felesésrét bántalmazta és ez által bántál maztatásáról értcsittetvén, azonnal sörtett f.lkcrcséséie indult és ezt feltalálván, követte el vádbeli cselekményét, megállapítottnak veendő, hogy vádlottnak szándéka erős felindulásban keletkezett és rögtön végre is hajtatott. (Btk. 281. §. 1. pont.) A szabadkai kir. törvényszék. (1890. december 17-én 10,.251.) P.-Mihály vádlottat a btk. 279. §-ba ütköző s a btk. 281. §-nak 2-ik bekezdése szerint büntetendő szándékos emberölés (intettében bűnösnek mondja ki és ezért a btk. 281. §. második bekezdése s a 289. §. alapján két évi börtönre itéli stb. Indokok: A f. évi september 29-én elhalt M. Antal hullájáról felvett boncjegyzőkönyve s erre alapított szakértői vélemény szerint a nevezettnek halálát koponya csonttörés és vérömleny, ezeket pedig a fejre hatalmas tompa szerszám által na^\ erővel gyakorolt külerőszak okozta. Vádlott a vizsgálóbíró előtt beismerte, hogy f. évi szeptember 28-án délután Baján a Duna partján ladikját kátrányozta, délután 6 óra tájban a felesége azon hirrel jött hozzá, hogy őt szomszédjuk, a vádlottnak nagybátyja M. Antal s kivel vádlott s neje már korábbi időről rossz viszonyban élt, megverte, e hirre vádlott a kezében volt baltával M. Antalnak mintegy 140 lépésnyi távolságra levő lakása felé sietett, s őt a lakása kapujában találván, a baltával fejbe csapta oly erősen, hogy M. rögtön összerogyott. Vádlott a végtárg/alás folyamán sem veszi tagadásba, hogy M. Antalon ő ejtette a halálos sérülést, de állítja, hogy erre nem emlékezik, részint mivel ittas volt, részint pedig azért, mivel midőn feleségétől vett értesülés folytán M. Antal lakása felé sietett, útközben kis gyermekét, kit az anyja a M. Antaltól szenvedett bántalmazás közben elejtett, a földön elalélva találta s e körülmény annyira hatott reá, hogy eszméletét vesztette. Minthogy azonban vádlottnak a vizsgálóbíró előtt tett beismerése teljesen egyez P. József és neje szemtanuk vallomásával, kétségen kívül áll, hogy M. Antalon a halálos sérülést vádlott ejtette. Ebből folyólag, minthogy bizonyítva nincs, hogy vádlott szabadakaratának elhatározási képességében akár részegség, akár egyéb körülmény által gátolva lett volna s minthogy vádlottnak is ismernie kellett azon tapasztalati tényt, hogy baltával nagy erővel a fejre való ütés rendszerint halált okoz, vádlott terhére ! megállapítani kellett, hogy az elhaltat szándékosan akként bántál- : mázta, hogy azt életétől megfoszsza s minthogy az előre látott, eredméry be is következett, vádlott a szándékos emberölés bűnteltében bűnösnek nyilvánítandó volt. A btk. 281. §-a második bekezdésének alkalmazását s általában a büntetésnek a fenti mértékben való kiszabását indokolja azon bizonyított ténykörülmény, hogy az elhalt a vádlott nejét nemcsak meggyalázó kifejezésekkel illette, hanem tettleg is bántalmazta, minek következtében vádlott neje a karján volt kis gyermekét is elejtette, ezek bizonyára alkalmasak voltak arra, hogy a szeszes italt különben is nagyobb mértékben élvezte s a felesége bántalmazója iránt már korábbi időről ellenséges indulattal viseltető vádlottat erős felindulásba hozzák. A budapesti kir. Ítélőtábla. (1891. február 19-én 3,">96. sz.) A vádlottat a btkv. 281. §-a felhívásának mellőzésével főbüntetésül a btk. 279. 92. §-a alapján öt és fél évi fegyházra itéli stb. Indokolás: Nem vehető helyesnek az a megállapítás, hogy a vádlott a gyermekét a földön elalélva találta s hogy vádlottat a cselekmény elhatározásában ez is és a neje súlyos bántalmaztatása vagy megsértése befolyásolta, mert egyrészről nem is állítja a vádlott azt, hogy a gyermeket elalélva találta, másrészről pedig a jelzett megállapítás ellentétben van azzal a beismert ténynyel, hogy a vádlott a neje ellen M. Antal részéről elkövetett bántalmazás mivoltáról, valamint arról, hogy neje a gyermeket elejtette, a vádbeli cselekmény elkövetése után otthon értesült. Ezekkel a kir. törvényszék ítélete szerint alapul vett büntetési tételnek, de egyáltalában a btk. 281. §-ának is alkalmazhatósága annál inkább ki van zárva, mert az sem áll, hogy M. Antal a vádlottnak nejét súlyosan bántalmazta vagy megsértette, még kevésbé felel meg a tényállásnak az a feltevés, hogy a vádlott a cselekményt valamely súlyos bántalmazás vagy megsértés tudatában határozta és követte el, mert továbbá nem is rögtön a nejétől vett értesítésekor követte el a vádlott a cselekményt, hanem elkövette azután, miután már a csolnaktól magával vitt baltával M. Antal házáig 108 lépésnyi utat tett és M. Antalt a tanuk vallomásából láthatóan, elég higgadtsággal kérdőre vonta, a ki N. Teréznek eskü alatti vallomása szerint »ne bánts Misa« szavakkal kérte őt. A főbüntetés tehát a btkv. 279. §-a alapján állapítandó meg. Tekintve azonban, hogy a vádlott előzően csupán erdei kihágásokért volt megbüntetve, tekintve, hogy a cselekményt beismerte, s hogy azt szeszes itai élvezetétől is izgatott állapotában még is a neje sérelmének megtorlása végett követett el : i I a kir. itélő tábla ugy találta, hogy a btkv. 92. §-a^ indokoltan alkalmazható s hogy ez alapon a főbüntetés mértéke az itt megállapított tartammal megfelelőnek tekintendő stb. A m. kir. Curia. (1891. május 14-én 3,107.) Mindkét alsóbb fokú bírósági Ítélet részben megváltoztatik, vádlott a btk. 281. §-nak 1. pontja alapján 3 évi fegyházra Ítéltetik. Indokok: Habár a kir. Ítélőtábla Ítéletében a vádbefa cselekmény elkövetésének körülményeire nézve helyesen előadottaknál fogva vádlott büntetésének a btk. 281. §-nak 2. pontja alapján való megállapítása helyt nem foghat is, mindazonáltal a vizsgálatnak és végtárgyalásnak adataival bebizonyított azon tényállás alapján, hogy sértett vádlott feleségét bántalmazta és ez által bántalmaztatásáról értesittetvén, azonnal sértett felkeresésére indult s ezt feltalálván, követte el a vádbeli cselekményét., megállapítottnak veendő, hogy vádlottnak szándéka erős felindui lásban keletkezett és rögtön végre is hajtatott, minélfogva vádI lott büntetésének megállapítására nézve a btkv. 281. §. I. pontj jának alkalmazása indokolt lévén, mindkét alsó fokú bírósági I Ítéletnek a büntetés megállapítására vonatkozó intézkedését meg! változtatni, vádlott bűnössége fokára befolyással bíró körülmények j figyelembe vételével vádlottat a btk. 91. §-ának figyelembe vételével a fenti szabadságvesztés-büntetésre ítélni, egyebekben azoni ban a kir. ítélőtábla ítéletét vonatkozó indokainál fogva helybenhagyni kellett stb. Ügyvédi rendtartási ügyekben. A lovagias úton adott elésrtétel a fegyelmi eljárást ki j nem zárja. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi birósííga: — — | ügyvéd ellen a fegyelmi eljárást elrendeli s az 1874 : XXXIV. j t.-c. 68. §-ának /; pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt vád alá | helyezi, stb. Indokok: Pauaszlott ügyvéd, — — ügyvédtársát nyilvános helyen orvul megtámadta s tettleg bántalmazta. Panaszlotl ügyvéd beismerésével beigazolt tény, hogy a bántalmazást előre elhatározott szándékkal, magával vitt tanuk jelenlétében, azon célzattal követte el, hogy — — ügyvédtársát nyilvánosan meggyalázza. Tekintve, hogy panaozlott ügyvéd a fentirt cselekményt nyilvános helyen, többek jelenlétében követte el; tekintve, hogy panaszlott ügyvédnek ezen cselekménye a társadalmi tisztességszabályainak oly durva megtámadását képezi, mely ügyvéd által elkövetve a kar tekintélyét és becsületét is súlyosan sérti ; tekintve végül, hogy panaszlott ügyvédnek sem rendőrileg megbüntetése, j sem az általa — —nek lovagias úton állítólag adott elégtétel a I fegyelmi eljárást ki nem zárja, utóbbi körülmény azért nem, mert j az ügynek fegyelmi elbírálása nem a — —eu, hanem a kar tekintélyén és becsületén ejtett sérelem szempontjából veendőfoganatba, ezeknél fogva a fegyelmi eljárásnak elrendelése indokolt. Minthogy pedig a tényállás a rendőri eljárás során teljesen meg lett állapítva, vizsgálat- szüksége fenn nem forog, azért egyidejűleg a vád alá helyezés is kimondandó volt, stb. A rn. kir. Curia: Az elsőfokú fegyelmi biróság határozata indokainál fogva helybenhagyatik, stb. (1S91. április 14. 4,131/f.) Kivonat a „Budapesti Közlöny" hol. Csődök : Pollák Rndolf e., aranyosmaróthi tszék, bej. aug. 1, félsz. aug. 24, csb. dr. Bethlenfalvy György, tmg. dr. Nécsey Mihály. — LŐVy Lázár e., nagyváradi tszék, bej. jul. 4, félsz. jul. 15, csb. Jelencsik István, tmg. Hegyessy Márton. — Grogorich Otmaró e., fiumei tszék, bej. aug. 8, félsz. aug. 13, csb. Bolmarcich János, tmg. dr. Dan'Asta Szaniszló. — Aigner Géza e., kaposvári tszék, bej. aug. 3, félsz. aug. 17, csb. dr. Krámer József, tmg. Bauss Sándor. — Altmaiin és Kóhn e., b.-gyulai tszék, bej. aug. 1, félsz. aug. 22, csb. Pallay Jenő, tmg. Sárréti János. — Kampler Sámuel e., szolnoki tszék, bej. jul. 27, félsz, aug 5, csb. dr. Gentban Ferenc, tmg. dr. Deutsch Adolf.. - Csiki Rozália e., dévai tszék. bej. jul. 15, félsz. aug. 6, csb. Mihályi Béla, tmg. dr. Farkas Béla. — Altmann Leopold e., nyíregyházai tszék, bej. jul. 13, félsz. aug. 3, csb. Zoltán Aurél, tmg. dr. Fodor Imre. Pályázatok : A nagykikindai tszéknél díjasjoggyakomok áll. iui). 20-ig. — A török-kanizsai jrbságnál aljegyzői áll. jun. 20-ig. A zilahi tszéknél birói áll. jun. 21-ig. — A törökbecsei jbiróságnál b i r ó i áll. jun. 23-ig. — Az ipolysági ügyészségnél ügyészi áll. jun. 23. — A lugosi tszéknél jegyzői áll. jun. 24-ig. — A temesvári tszéknél 2 dijas joggyakornoki áll. jun. 24-ig.— A pancsovai tszéknél díj- joggyakornoki állás június 24-ig. — A pancsovai jrbságnál díjas j o g g y a k o r n o k i áll. — A tordai ügyészségnél ügyészi áll. jun. 25-ig. — A szinyérváraljai jrbságnál albirói áll. jun. 25-ig. — A miskolci tszéknél és jrbságnál egy-egy díj. joggyakornoki áll. jun. 2ö-ig. — A szatmárnémetii tszéknél dij. joggyakornoki áll. jun 27-ig.— A fehértemplomi tszéknél díj. joggyakornoki áll. jun. 'JG— A lugosi jrbságnál albirói áll. jun. 27-ig. — A hajdúböszörményi járásbíróságnál díjas joggyakornoki áll. jun. 27. •- A t r e ncséni tvszéknél aljegyzői áll. jun. 27. — A debreceni tszéknél d í j a s joggyakornoki áll. jun. 27. Nyomatott « .Pesti könyvnyomd»-részvény-társas-iq"-nál. íHf>M-utra