A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 49. szám - A törvényes idézési határidő - Birói ügyviteli szabályok. (Folytatás.)

lOií A JOG. ismételte azt a kérelmét, hogy a terhelt megfenyíttessék, sértett ekkép oly határozott nyilatkozatot tett és pedig hiteles alakban, mely az ügyészi eljárásra a felhatalmazás lényegét magában foglalja. A btk. 270 §-a szerinti eljáráshoz megkívántató felhatalmazás nincs külön megállapított alakszerűségekhez kötve. A m. kir. Curki : (1891. november ll-én, 4,610.) Mindkét alsóbirósági végzés megváltoztatik, a kir. ügyész az eljárásnak hivatalból való megindítására felhatalmazottnak nyilvániltatik s az eljárt kir. törvényszék utasittatik, hogy a vád alá helyezési indítvány érdemében hozzon határozatot. Mert sértett P. József községi jegyző a feljelentésében azzal a kéréssel fordult a járásbeli főszolgabíróhoz, hogy az a terhelt megbüntetése iránt intézkedjék, feljelentésének a kir. járásbírósághoz való áttétele és a vizsgálóbíró által lett kihallgatása folytán ismételte azt a kérelmét, hogy a terhelt megfenyíttessék. Minthogy sértett ekkép oly határozott nyilatkozatot tett és pedig hiteles alakban, mely a felhatalmazás lényegét magában foglalja; minthogy a btk. 270. §. szerinti eljárásához megkívántató felhatalmazás amúgy sincs külön megállapított alakszerűségekhez kötve; minthogy a kir. ügyész a vádnak hivatalból való képviseletét az előadott módon kifejezett felhatalmazás alapján el is vállalta ; a bűnvádi eljárás csupán a kellő felhatalmazás hiánya miatt megszüntethető nem volt és ennélfogva az eljáró biróság az ügyészi indítvány további érdemleges megbirálására utasítandó. Az a panaszbeli tény, hogy terhelt a községbiró által egy rendőrrel kiküldött községi végrehajtó által panaszostól elözö birói eljárás, meghallgatás és illetve határozat nélkül árrikat elvett és a községbiróhoz beszolgálta'ott, ez ntóbbi pedig azok kiadását, panaszos ismételt kérése dacára megtagadta, a btk. 350., 475., eshetöleg 471. §. alá eső büntetendő cselekmény ismérveit foglalja magában. A szabadkai kir. törvényszék: (1891. ápril 18-án, 2,735.) Zsarolás és hivatalos hatalommal való visszaélés vétsége miatt terhelt Sz. János és B. Albert elleni bűnügyben a bűnvádi eljárást megszünteti, stb. Mert azon panaszolt tényállás, mely szerint B. Albert községi bíró Sz. János szóbeli panasza folytán a vásárra megjelent O. György árúhelyéről D. tartozásának biztositása fejében 7 drb. kalapot törvényszerű eljárás mellőzésével a községházához vitetett, csupán fegyelmi uton megtorlandó vétség ismérveivel bir, stb. A szegedi kir. ítélő tábla: (1891. június 9-én, 941.) A kir. törvényszék végzését indokainál fogva helybenhagyja, stb. A m. kir. Curia: (1891. nov. 12-én, 7,591.) Mindkét alsóbirósági végzés megváltoztatásával a feljelentésben megnevezettek ellen a bűnvádi eljárás megindittatni rendeltetik. Indokok: Az a panaszbeli tény, hogy Sz. János panaszos árúhelyen megjelenvén, ettől 1 frt 10 krnyi tartozása megfizetését követelte, s midőn panaszos a tartozás valóságát tagadásba véve, fizetni vonakodott, a Sz. János kíséretében volt s B. Albert községbiró által egy rendőrrel kiküldött E. Péter községi végrehajtó ama 1 frt 10 kr., továbbá 1 frt költség behajtása végett tőle 4 frt értékű 7 darab kalapot előző birói eljárás, meghallgatás és illetve határozat nélkül elvett s a községbiróhoz beszolgáltatott, ez utóbbi pedig a kalapok kiadását panaszolt ismételt kérése dacára megtagadta, valódisága esetén a btk. 350., 475., eshetöleg 471. §-a alá eső büntetendő cselekmény ismérveit foglalván magában: panaszoltak ellen a bűnvádi eljárás megindítandó volt, stb. A gyilkosság foaralmához megkívántató előre megfontolt szándék kiziírtnak tekintendő még azon esetben is, ha a tettes maga első kihallgatása alkalmával azt adta volna is elő, hogy cselekményét a B. T. K. '278. §-ának áttanulmányozása után követte el, de a tettes tettének elkövetése előtt napokon át a higgadt s nyugodt megfontolással összeférhetlen nagy fokú izgatottságban volt. A m. kir. Curia: T. Jása vádlott az alsóbb bírósági ítéleteknek a cselekmény minősítésére és a büntetés mértékére nézve megváltoztatásával, a btkv. 279. §-a szerint minősülő szándékos emberölés bűntettében mondatik ki bűnösnek és azért a btkv. 92. § ának alkalmazása mellett a mai naptól számitandó 6 évi fegyházzal büntettetik, melyből eddigi vizsgálati fogsága által egy év és 6 hónap kitöltöttnek vétetik. A hivatalvesztés tartama a szabadságvesztés-büntetés kiállásától számított 5 évben állapittatik meg. Egyebekben, nevezetesen a kártérítésre nézve is a kir. itélő tábla ítélete hagyatik helyben. Indokok: A gyilkosság fogalmához megkívántató előre megfontolt szándék a jelen esetben kizártnak volt tekintendő, a higgadt és nyugodt megfontolással összeférhetlen nagy fokú izgatottság miatt, melyben vádlott, a kihallgatott tanuk vallomása szerint, tettének elkövetése előtt napokon át volt. Erre vall az az ingadozás, habozás és szórakozottság is, mely ekkori viselkedéséből ki űirik. Minélfogva büntető törvénykönyvünk szövege és szelleme, valamint az arra alapított birói gyakorlat szerint nem gyilkosság, hanem csak szándékos emberölés bűntette foroghat fenn. Ezen birói felfogást nem döntheti meg a vádlottnak a vizsgálóbíró előtt történt kihallgatása alkalmával, az elkövetett szörnyű bűncselekmény benyomása alatt zavart és megrendült lelki állapotában tett, de későbben módosított azon nyilatkozata, hogy megfontolt szándékkal cselekedett és így az ő tette gyilkosság, mert e kétségbeesése közben tett nyilatkozata az attól függetlenül bebizonyított tényekkel ellenkezik. De nem bizonyítja az előre megfontolást az alsóbiróságoknak az a megállapítása sem, hogy az eszközökben válogatott volna, mert az első két kést szándékától történt elállása miatt és nem válogatás okából dobta el és végre az sem bizonyítja az előre megfontolást, hogy ellenfelét három nap alatt többször kereste, hogy a késnek a kocsiban történt kinyitása által az ölésre előkészült és hogy azt alkalomadtán végre is hajtotta, mert ily cselekményeket higgadt megfontolás nélkül is el lehet követni. A megállapított szándékos emberölés a btkv. 279. §-a szerint minősíttetett; mert a btkv. 281. §-ának alkalmazásához megkívántató feltételek, t. i. a tettesnek erős felindulásában keletkezett a szándék s annak rögtön végrehajtása fenn nem forogtak; a btkv. 76. §-ában foglalt be nem számithatóság pedig a szakértő orvos nyilatkozata és a megállapított ténykörülmények tanúsága szerint elfogadható nem volt. A büntetés kiszabásánál nyomatékos enyhítő körülményül vétetett, hogy hosszú időn át tervszerűleg, fokozatosan és a közvélemény félrevezetésével oly módon üldöztetett, hogy egyéni becsülete, családi boldogsága és anyagi lét fentartása is veszélyben forgott; miért a btkv. 92. §-a nyert alkalmazást, dacára annak, hogy nem képez enyhítő körülményt sem az alsóbb bíróságok által felhozott beismerés, mert a tett nyilvánosan történt, sem a lovagias elégtételnek a megölt ellenfél részéröli megtagadása, mert ez törvényszerű cselekmény. A vizsgálati fogság betudását a btkv. 9í. §-a indokolja. Egyebekben a kir. itélő tábla Ítélete az abban felhozott és az elsőbiróság Ítéletéből elfogadott indokok alapján hagyatik helyben. 11891. október hó 23-án, 6,567.) A biróság az indokolásban és annak mikénti szövegezésében korlátozva nincs és igy ha a biróság a kir. ügyész indítványát határozattá emelte és a kir. ügyész indokolását helyesnek és kimerítőnek találta, határozata indokolásánál azt egész terjedelmében fel is használhatja. A kir. törvényszék tehát azzal, hogy imigy járt el, alaki szabálytalanságot el nem követett. (M. kir Curia 1891. nov. 10. 7,574. sz.) Vásárlás hitelben azon előadás mellett, hogy a \ ásárlő üzletet nyitni akar: nem ravasz fondorlat. (A kir. Curia 1891. szept. 9. 871. sz.) A sértett félnek és képviselőjének joga a végtárgyalásön a bizonyítékok mérlegelése tárgyában is nyilatkozni. (A kir. Curia 1891. július 1. 3,584. sz.) A 15. T. K. 351. §-a szerint a zsarolás tényálladéka már az által jön létre, hogy a tettes, habár nem jogtalan vagyoni haszonra irányzott célból, valakit rágalmazó vagy becsületsértő állitásnak nyomtatvány által való közzétételével fenyeget. (M. kir. Curia 1891. márc. 23. 8,638/1800. B. sz.) Az 1874 : XX > IV. t-e. 7!). §. értelmében bármely biróság jogosítva van azon iratoknak, melyek nézete szerint valamely ügyvéd ellen fegyelmi vétség jelenségeit tüntetik fel, az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságához való áttételére és eme hatósági rendelkezés ellen felebbezésnek helye nincsen. (A m. kir. Curia 1891. szept. 17. 6,826.) Kivonat a ,,Budapesti Közlöii>"-böl. Csődök: Kölbl Antal e., soproni tszék., bej. dec. 23, félsz. jan. 18, csb. Thirring Béla, tmg. dr. Kainpfmiiller Károly. — Kramer Julianna e., pancsovai tszék, bej. jan. 20, félsz. jan. 27, csb. Nádasky Dusán, tmg. Linder Ede. — Ackermann Géza e., győri tszék, bej. jan. 6, félsz. jan. 9, csb. Guóih István, tmg. Krausz Miksa. — Moskovítz Zsigmond e„ szolnoki tszék, bej. jan. 25, félsz. febr. 18, csb. Pataky István, tmg. dr. Mandel Ignácz. — Mechlovíts Manó e., budapesti tszék. bej. jan. 2, félsz. jan. 21, csb. Chira Elek, tmg. Horváth Mihály. - Morovits Anna e., pelrinyai tszék, bej. dec. 9, tmg. dr. Gzrnadok Vladimír. — Néh. id. Gerzsy József e., nyitrai tszék, bej. jan. 5, félsz. jan. 16, csb. Horváth József, tmg. dr. Mika Hugó. — Hartmann József e., budapesti ker. és váltótszék. bej. jan. lb, félsz. febr. II, csb, Jamniczky Sándor, tmg. Rakovszky Géza. Pályázatok : A pozsonyi tszéknél birói áll. dec. 10-ig. — A győri jbiróságnál albirói áll. dec. 12-ig. — A temesvári tszéknél díjas joggyakornoki áll. dec. 11-ig. — A fehértemplomi tszéknél díjas joggyakornoki áll. dec. 11-ig. — Az orsovai jbiróságnál albirói áll. dec. 12-ig. — A budapesti ítélőtábla kerületében három díjas joggyakornoki áll. dec. 12-ig. — A n.-kikinuai tszéknél II. oszt. jegyzői áll. dec. 15-ig. — A szegedi ítélőtábla kerületében hét díjas joggyakornoki áíl. dec. 14-ig — A gyergyó-szt.-miklósi jbiróságnál díjas joggyakornoki áll. dec. 17-ig — A lugosi tszéknél birói áll. dec. 18-ig. Nyomatott a „festi konyvnyomua-részveny-tarsasau-'-nal. Ho|.i-ut<a 7. sz.)