A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 11. szám - Vásári bíráskodás - A decentralizáció

294. §-ának a segédekre vonatkozó tényálladékát teljesen ki­meríti s minthogy a párviadalt megakadályozni nem törekedtek s igy a büntetlenség kedvezménye (btk. 300. §.) irányukban nem alkalmazható : ama törvényszakaszba ütköző vétségben is bűnö­söknek voltak kimondandók. Mihez képest a nevezett egyének büntetése felemelendő volt. (1890. jun. 11. 4,904. sz.) Fegyelmi ügyben a terhelt által a vizsgáló biztos eljárása ellfu beadott kérvényben használt becsületsértő, vafry rágalmazó kifejezések miatt a btk. 266. §-a értelmében bűnvádi eljárásnak nincs helye. (M. kir. Curia 1890. nov. 20. 4,746. sz.) A magyar honosnak külföldön elkövetett büntetendő cselek­ménye a magyar btkv. szerint büntetendő ugyan, azonban ha az elkövetés helyén kiszabható büntetés euyhébb annál, a melyet a magyar btkv. megállapít: ez esetben a kiilföidi büntetés alkal­mazandó. (B. T. K. 8. és 12. §§.) A szombathelyi kir. törvényszék (1888. november 8-án, 3,961. sz. a.): K. Ferenc vádlottat a H. János és társai kárára elkövetett s a btkv. 333. §-ába ütköző s a 335. §. szerint minősülő lopás btíutettében s ezért a btkv. 91. §-a alapján hat havi bör­tönre itéli. Ellenben a btkv. 33t>. §. 7. pontja szerint minősülő s P. Mihály kárára elkövetett lopás bűntettének vádja és következ­ményeinek terhe alól vádlottat felmenti stb. Indokok: Vád'ott tagadja ugyan, hogy 1887. szeptember hóban E. Károly korcsmáros nyitva levő kamarájába behatolva, az ott alvó H. János postakocsis kárára egy darab ezüst órát, láncot, 2 erszényt 9 frt készpénzzel és egy pár csizmát ellopott volna; tekintve azonban azon körülményt, hogy beismeri vádlott, miszerint ez az óra azonos azon órával, melyet ő R. Mihálylyal elcserélt s tekintve, hogy azon állítása, mintha ő ezen órát ugy vette volna H. Jánostól, ennek hit alatti vallomásával cáfolatot nyert, tettessége kétségtelen, annál is inkább, mert szolgálatadó gazdájának, P. Mihálynak vallomása szerint vádlott a hetenkint 50 kr. fizetését mindig elmulatván, nem lehetett oly helyzetben, hogy bárkitől is készpénzen órát vehetett volna. Tagadja vádlott azt is, hogy 1888. január 8-án T. János szobájába behatolva, a falon függő ezüst órát ellopta volna, de mig egyrészt vádlott ezen tet­tét a csendőrök előtt töredelmesen bevallotta, az ennek ellené­ben tett azon állítását, hogy az órát T. Ferenctől ugy kapta zálog­képen — birói figyelembe venni nem lehetett a^ért sem, mert T. Ferenc hit alatt vallotta, miszerint ö vádlottnak az órát oda nem adta, következésképen az csak lopás utján juthatott az órá­nak birtokába. Bár az egy darab posztónak ellopását vádlott önmaga elismeri s bár beigazoltatott, hogy a tett elkövetése alkalmával vádlott, P. Mihály szolgálatában állott, mégis ezen cselekményét a btkv. 336. §. 7. pontja szerint minősíteni nem lehetett, mert P. Mihály önmaga állítja, hogy a posztó nem is az ö, hanem egy szolgálatából megszökött Báron nevü inasgyereknek volt tulajdona. Végül P. Mihály vallomása szerint a csizmát és kalapot csakugyan ugy adta használatra vádlottnak, ezeknek birtokába tehát vádlott nem lopás utján jutott, egyébként is e miatt P. Mihály vádját elejtvén, jogos vád hiányában vádlottat a nevezett tárgyak elvivése miatt a btkv. 343. §. alapján felmenteni kellett Vádlottnak fent elősorolt mindhárom cselekménye egyenkint csak vétséget képez, mert az 50 frtot az egyizben eltulajdonított dolgoknak értéke meg nem haladja, de az értékeket, a melyeket vádlott három cselekményéből kifolyólag ellopott, egybefoglalva cselekménye a btkv. 335. §-a alapján bűntetté minősül. Ugyan­azért vádlottat a lopás bűntettében bűnösnek kimondani s tekin­tettel egyrészt a bűnhalmazatra, mint súlyosító, másrészt fiatal korára, elhanyagolt nevelésére, az okozott kár aránylag csekély voltára, mint túlnyomó enyhítő körülményekre, ellene a fent kitett nemű és tartamú büntetést alkalmazni kellett stb. A budapesti kir. itélö tábla (1889. március hó ll-én, 50,025.) : Az elsőbiróság Ítéletét részben megváltoztatja, vádlottat a P. Mihály kárára elkövetett lopást illetőleg a btkv. 333. £-ába ütköző s a btkv. 336. §. 7 pontja alá eső egy rendbeli lopás bűn­tettében, továbbá H. János és társai kárára elkövetett, a btkv. 333. §-ba ütköző s a btkv. 334. §. szerint minősülő két rendbeli lopás vétségében mondja ki bűnösnek s a btkv. 96. §. értelmében összbüntetésül 8 havi börtönre itéli, egyebekben az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja stb. Indokok: H. Ferenc vádlott önvallomása, ugy P. Mihály előadása szerint vádlott P. Mihály timármester szolgálatában állott akkor, mikor annak házából 4 frt értékű posztót ellopott és azzal megszökött. E cselekmény a fennállott szolgálati viszonynál fogva a btkv. 336. §-ának 7. pontja alá eső bűntett tényálladékát meg­állapítván, a kir. ügyész indítványa értelmében a tettet illetőleg vádlottat bűntettben kellett bűnösnek kimondani. Ezzel elesik a másik két, önmagukban vétséget képező lopásokra nézve a btkv. 335. §. alkalmazhatósága és azok mint önálló vétségek lévén minősitendők : az elsöbirósági ítéletet a minősítésre nézve a fen­tebbiek által megváltoztatni s a halmazra való tekintettel a meg­határozott összbüntetést alkalmazni kellett. Az egyéb fentebbi változtatásokkal nem érintett intézkedésekre nézve az elsöbirósági Ítélet vonatkozó indokolásánál fogva helybenhagyandó volt stb. A m. kir. Curia (1890. január 22-én 6,379. sz. a.) : A kir. ítélő tábla ítélete a P. Mihály kárára elkövetett lopásnak bűntetté ! minősítése tekintetében felhozott vonatkozó indokaiból helyben­hagyatván, a büntetés neme teki ;tetében megállapíttatik és a kiszabott 8 havi börtönbüntetés helyett ugyanoly tartamú, azaz 8 havi fogház állapittatik meg. Indokok: A magyar btkv. 8-ik § ának az ország független államiságának elvéből folyó rendelkezéséhez képest a magyar honosnak külföldön elkövetett büntetendő cselekménye a magyar btkv. szerint lévén büntetendő: ennélfogva a P. Mihály kárára elkövetett lopás a kir. itélö tábla által helyesen minősíttetett a btkv. 336. §. 7. pontja alá eső bűntettnek. Minthogy azonban a btkv. 12-ik §-a értelmében ily magyar honos által külföldön elkövetett bűncselekményekre, ha az elkövetés helyén kiszabható büntetés enyhébb annál, a melyet a magyar btkv. megállapít: ez esetben a külföldi büntetés alkalmazandó, az osztrák btkv. 176. §. II. b) pontja s 460. $-a szerint pedig a fenforgó bűncselekmény (a P. Mihály kárára elkövetett 5 frt értéket meg nem haladó lopás) önmagában véve mint kihágás egy héttől hat hónapig terjedhető egyszerű vagy szigorított fogság­gal (Arrest) volna büntetendő, ezen büitetésuemnek pedig nálunk a fogház felel meg: ennélfogva a büntetés neme, a kir. tábla által kimondott börtönbüntetés helyett fogházban és pedig tekin­tettel még fenforgó két lopási vétségre is, 8 hónapra terjedő fogházban szabatik ki s ennélfogva a P. Mihály kárára elkövetett lopás és a btkv. 20. §-ához képest, mely kizárólag csak vétsége­ket enged fogházzal büntettetni, utólag vétséggé minősül. Egye­bekben a kir. tábla Ítélete felhozott indokai alapján hagyatott helyben stb. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,533- Ha a--: állami kedvezményben részesített gyári vál­lalat az üzemhez szükségelt tüzelő anyag biztosítása végett ingatlant vesz, a törvény szerű adásvételi illeték fizetése alóli mentességet nem igényelhet. (1890. évi 4,0 íó. sz.) 1,334 ^ községi és állami közegek ellen a közadók keze­léséről szóló törvény értelmében megállapított kártérítési kötele­zettség iránt hozott határozatok felülbírálására az 1889. évi XXVIII. t.-c. hatálybaléptétöl kezdve a m. kir. pénzügyi közig, biróság még akkor sem illetékes, ha ezek a határozatok még az idézett törvénycikk életbe lépte előtt lettek meghozva. (1890. évi 4>2I3­1,533. Ha az állat ugyanazon megye területén belül legel­tetésre leit'hajtva, marhalevél hiánya miatt lelet fel nem 'vehető. {1890. évi 4.516, sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Ilroch Lenike e., varazsdi tszék, bej. márc. 16, per­ügyelő Bau József id. tmg. dr. Deutsch Henrik. — Kotschy Károly e.,. temesvári tszék, bej. ápr. 6, félsz. máj. 6, csb. Avarffy Gyula, tmg. dr. Szigeti Arnold. — Goederer János e., belovári tszék, bej. máj. 14, perügy. és-id. tmg. dr. Rehberger Bernát. — Kolin Dávid e., zágrábi tszék, bej. ápr. 1, id. gondn. Tkalcsits Mihály. — Gombos Gábor e. lőcsei tszék, bej. ápr. 16, félsz. máj. 12, csb. Putz Mátyás, tmg. dr. Nagy Árpád. — Ádám Simon e., nagybecskereki tszék, bej. máj. 1, félsz. máj. 20, csb. dr. Végh Imre, tmg. Maugsch Albert. — OsztojlCS Miklós e., szabadkai tszék, bej. ápr. 4, félsz. ápr. 8, csb. dr. Bányay Miksa, tmg. dr. Biró Károly. — Ernst Károly e., egri tszék, bej. márc. 28, félsz. apr. 25, csb. Losonczi Farkas Kálmán, tmg. Sland Miklós. — Lövinger Ármin e., lőcsei tszék, bej. ápr. 15, félsz. máj. 12, csb. Putz Mátyás, tmg. Lersch Kornél. — Neuwirtll Károly e., szabadkai tszék, bej. ápr. 15, félsz. ápr. 17, csb. dr. Bányai Miksa, tmg. dr. Bruck Samu. — PodTÍnec/. Lajos e.,­zomboii tszék, bej. ápr. 15, félsz. máj. 12, csb. Hettesheimer Henrik, tmg. dr. Baloghy Ernő. — Kóhu Ignác e., b.-gyulai tszék, bej. ápr. 30, félsz, május 25, csb. Tribusz Gusztáv, tmg. Kuczkay János. — Klein Fülöp e.. szegzárdi tszék, bej. márc. 15, félsz, május 16, csb. Borsodi György, tmg. dr. Haidekker Béla. — Weisz Benedek e., pécsi tszék, bej. ápr. 11, félsz, ápr. 25, csb. Kerese Miklós, tmg. dr. Deutsch Antal. — Kopsteill Jakab e., soproni tszék, bej. jun. 4, félsz. jun. 24, csb. Gesztesy János, tmg. dr. Kovács István. — ZallOra József e., ipolysági tszék, bej. ápr. 2, félsz, ápr. 21, csb. Lukács György, tmg. Tóth Gáspár. — I. Keresztes e., besz­tercei tszék, bej. ápr. 16, félsz. ápr. 30, csb. Incze Gerő, tmg. dr. Lang Károly. — Sztarna János e., eperjesi tszék, bej ápr. 11, félsz. ápr. 16, csb. Molitorisz István, tmg. dr, Oszvald Tivadar. — Schuster Károly e., besztercei tszék, bej. ápr. 4, félsz. máj. 1, csb. Vertik Gábor, tmg. Láca Dániel. — Tamasy György e., szegedi tszék, bej. ápr. 15, félsz, máj 11, csb. Huszka Ödön, tmg. dr. Lipkay Kálmán. — Deman Gedeon e., rima­szombati tszék, márc. 22, félsz. ápr. 6, csb. Vozáry György, tmg. Kiss Ber­talen. — Müller Ede e., bpesti keresk. és váltótszék, bej. ápr. 28, félsz, máj. 16, csb. Jamniczky Sándor, tmg. Enyedy Miklós. — Fritz Mihály e., ipolysági tszék, bej. máj 15, félsz. jun. 12, csb. Zubovich Román, tmg. dr. Rácz Imre. Pályázatok: Az erzsébetvárosi tszéknél birói áll. márc. 18-ig. — A pestvidéki tszéknél dijas joggyakornoki áll. márc. 18-ig — A n.-kikindai tszéknél aljegyzői áll. márc. 19-ig. — A fehér­templomi tszéknél aljegyzői áll. márc. 19-ig. — A nagyszombati jrbságnál a í b i r 6 i áll. márc. 19-ig. — A szegedi jrbságnál a 1 b i r ó i áll. márc. 19-ig. — A györ-szt.-mártoni jrbságnál a 1 b i r ó i áll. márc. 22-ig. — A jász­berényi jrbságnál a 1 b i r ó i áll. márc. 24-ig. — A kun-szt.-mártoni jrbság­nál al birói áll. márc. 24-ig. — A gyulafehérvári tszéknél jegyzői áll. márc. 27-ig. — A miskolci jbrságnál a 1 b i r ó i áll. márc. 27-ig. — A gyön­gyösi jbrságnál aljegyzői áll. márc. 27-ig. — Az egri tszéknél aljegyzői áll. márc. 27-ig. — A nyíregyházai tszéknél díjas jog­gyakornoki áll. márc. 27-ig. Nyomatolt a „Pesti könyvnyomda-ré8zvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7. sz,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom