A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 16. szám - Centralisatió és önkormányzat

126 A J O Gr. perköltségekhez az eljáró biróság ivyulhat-e? Szerény jogi felfogásom szerint nem, mert az eljáró biróság saját jogerős végzéseit azon költségekre nézve, melyek végrehajtást szenvedett ellenében lettek megállapítva s az annak idején a megállapításban megnyugodott, alapos törvényben gyökeredző indok nélkül egyszerűen hatályon kivül helyezni és új megállapítást eszközölni nem jogosult, de még a felső bíróságaink sem, mert a hazai judikaturánkban oly törvényt senki sem mutathat fel, mely az eljáró bíróságnak jogot adna arra, hogy saját jogerős végzéseit részben vagy egészben megváltoztassa, vagy ugyanezt tehessék azzaf a felső bíróságaink. A prtts taxatíve felsorolja az okokat, mikor ez tehető, de ezen okok között olyan helyt nem foghat, hogy a biróság a jogerős végzéseken alapuló perköltséget leszállítsa, pláne azon harmadik személy meghallgatása nélkül, ki perbe idézve nem volt s terhére lön a költség megállapítva. Hangsúlyozom, hogy mindig olyan perköltségekről van szó, melyek a végrehajtást szenvedett ellenében lettek megállapítva. Szerény nézetem szerint a már megítélt tőke biztosítása és behajtása körül felmerült és bíróilag megállapított költségek a megítélt töke jogi természetével birván, ezen költségek annak elválaszthatlan tartozékát képezik, tehát nem ugy jönne ki ezen költségeket megnyirbálni, mintha a bíró magát a megítélt tőkét önkényesen, minden kérés nélkül egyszerűen leszállítaná ? sem amazt, sem pedig emezt az eljáró biró tenni nem jogosult. Látszólag felhozható ellenérvül, hisz a végrehajtási eljárás körül felmerült költségek alperes ellen felperes javára lettek megállapítva, tehát nem az ügyvédet, hanem a felperest illetik. Ezen érvelés szerintem helytelen és ezen költségek is a pertvivő ügyvédet illetik, mert a végrehajtás körüli ténykedéseknél (értve a kérvé. yezést és foganatosítást) a megbízó fél sem szellemileg, sem anyagilag hozzá nem járul s ha ennek ellenkezője állana, akkor más kárával való gazdagodás lép előtérbe, ezt pedig ugy az anyagi magánjogba vágó törvényeink, mint a btknyv tiltják. Concret esetre hoztam felszínre e lapok hasábjain e kérdést, mert nekem a komáromi kir. törvényszék területén levő n.-igmándi kir. járásbíróság a perköltségek iránt beadott keresetem tárgyalása alkalmával a saját felem ellen megállapított per költségek érintése nélkül már jogerős végzésen alapuló végrehajtásból eredő költségeimet mélyen 1 e s z á 11 i t o 11 a, p. o. 26 frtos tételt 12 frtra (foganatosítás körüli eljárás). Hogy az minden esetre unicum, miszerint egy már bíróilag megállapított ügyvédi munkadíj a beperelésnél leszállittassék a biróság által, az nem szenved kétséget. De mégis magam megnyugtatása végett felette örülnék, ha ezen kérdéshez kartársaink is hozzá szólanának. Spectaior. Irodalom. Centralisatió és önkormányzat. Észrevételek a közigazgatási törvényjavaslatra. Irta dr. Szokolay István, Budapest, 1891. Athenaeum. Az elméket jelenleg Magyarországban, mindenekfelett s majdnem kizárólag, a közigazgatás reformkérdésének megoldása foglalkoztatja. Ez feladata a Szokolay imént megjelent munkájának is. A parlamentarizmus alapját képező miniszteri felelősség természetéből vonja le a következtetést az adminisztráció rendszerének alakítására. Azt csak erőteljes kormányzat s összpontosított hatalom mellett tartja valósithatónak, a mely t. i. képes legyen a közigazgatásban rendet csinálni, tökéletesbülést eszközölni; egyszersmind az autonómiával visszaélő divergens elemek törekvéseit féken tartani. Ez okból a centralisatió elvét hirdeti, de illő szövetségben az önkormányzattal. A parlamentarizmust csak a municipiumokkal tartja összeférhetetlennek; de a centralisatió elvét alkalmazhatónak az önkormányzat mellett. Azonban a centralisatió merevségét megtámadja, azt károsnak nyilvánítja s azért követeli, hogy az állami hatalom alatt álló közigazgatás köréből eltávolíttassanak s külön bírósági közegekhez utasíttassanak mindazon ügyek, melyek ugy a közönség, mint a köztisztviselők jogérdekeit s jogbiztonságát közvetlenül érintik, milyenek nevezetesen a vitás közigazgatásjogi kérdések, a fegyelmi ügyek stb. Ezen ügyek hatáskörének szervezésével tüzetesen foglalkozik, a miniszteri javaslatnak több ebbeli hiányát tüntetvén ki. Az adminisztráció szervezésének egyszerűsítésére s egyöntetűségére is hoz fel reform-javaslatokat — szemben a miniszteri javaslat hiányos rendelkezéseivel. És azon intézményeket, melyeket az állami igazgatásban s az autonómiában létesíttetni sürgeti — számos adatokkal illusztrálja, melyeket az előhaladottabb európai államok szervezéséből merített. Az osztrák-magyar Unio. Irta Bozóky Árpád. Budapest, 8o. 64 L Ezen kis füzet átdolgozása azon pályamunkának, mely a budapesti kir. egyetem pályaművei közt dicsérettel lett kitüntetve. Szerző három részre osztotta tárgyát. I. A kapcsolat múltja. II. A kapcsolat mai állása. III. A k a pcsolatjogi természete. Ezen keretben ismerteti szerző az Ausztria és Magyarország közti viszonyt elég világosan és érthetően. Vegyesek. Kinevezések. Ritoók Zsigmond nagyváradi gyakorlóüo-yvéd a nagyváradi ítélő táblához tanácselnökké neveztetett ki. — Curiai birákká kineveztettek: Ádám András, Vavrik Antal, Csider László és Hegedűs László budapesti kir. ítélő táblai birák. Kir. ítélőtáblai birákká: A budapesti kir. ítélő táblához: Kormos Adolf jelenlegi budapesti kir. táblai biró, Csiky József pestvidéki kir. ügyész, továbbá dr. V é g h Artúr és dr. tarnaí János budapesti gyakorló ügyvédek. A debreceni kir. ítélő táblához : T a r r Gyula ottani, dr. Kiss Endre zilahi és Giczey Gyula kassai kir. törvényszéki birák, továbbá dr. Gajzágó Béla debreceni kir. járásbiró és Unger Gusztáv szatmár-németii gyakorló ügyvéd és a^ szatmári ügyvédi kamara titkára. A győri kir. ítélő táblához: W i 1 d e n a u e r János székesfehérvári kir. törvényszéki bíró, Jalsovitzky Lajos nagy-aíádi kir. járásbíró, Biró Antal bírósági székhelyhez nem kötött törvényszéki biró és dr. Rohrer Miklós szombathelyi gyakorló ügyvéd. A kassai kir. itélő táblához : Kolos Gyula sátoralja-újhelyi és V a 1 k o v s z k y Elek trencséni kir. törvényszéki birák, továbbá Balásovics József nyitrai gyakorló ügyvéd. A kolozsvári kir. itélő táblához: Horváth Kálmán ottani és dr. báró Szent kereszty Eerenc budapesti kir. törvényszéki birák, továbbá G á 1 Jenő budapesti gyakorló ügyvéd. A nagyváradi kir. itélő táblához : Bognár Dénes debreceni kir ügyész, továbbá Czvek Kálmán budapesti és Endrényi Endre egri kir. törvényszéki birák.^ A pécsi kir. itélő táblához : T ő 11 ő s y Béla nagy-kanizsai és Tolnai Antal fiumei kir. törvényszéki birák, továbbá dr, D a e m p f Sándor pécsi gyakorló ügyvéd. Apozsonyi kir. itélő táblához : Winkler Manó rózsahegyi kir. törvényszéki biró, Kiss József besztercebányai kir. ügyész és J o ó b Frigyes liptó szent-miklósi kir. járásbiró. A szegedi kir. itélő táblához: Nesztor János kolozsvári kir. törvényszéki biró, Szeles Elek beregszászi kir. ügyész, továbbá H u s z k a Ödön szegedi, Veress Károly szolnoki és Jovanovits István budapesti kir. törvényszéki birák és Grecsák Károly budapesti gyakorló ügyvéd. A temesvári kir. itélő táblához : dr. Biró János kolozsvári kir ügyész, továbbá S c h e r f f János káránsebesi és Avarffy Gyula temesvári kir. törvényszéki birák és Gál Lajos debreceni kir. járásbiró. — A m. kir. igazságügyminister az 1890: XXV. t. c. alapján szervezendő kir. itélő táblához elnöki titkárokká kinevezte: a nagyváradi kir. itélő táblához : dr. Gedeon Albert nagyváradi kir. törvényszéki bírót; a pécsi kir. itélő táblához: Selcz József kaposvári kir. törvényszéki bírót; a szegedi kir. itélő táblához : Kanyó József kir. curiai segéd-tanácsjegyzőt; a temesvári kir. itélő táblához : dr. K ü 11 e 1 Sámuel kir. igazságügyministeri fogalmazót. Tanácsjegyzőkül pedig berendelte a győri kir. itélő táblához : M e n n y e y László szentgothárdi és a kassai kir. itélő táblához : dr. S p ó n e r Gyula gálszécsi kir. albirákat. Az ügyvédjelöltek és joggyakornokok körében f. hó 15-én dr. Flósz Sándor felolvasást tartott a kir. Curia 50. sz. döntvényéről, alapos érvekkel mutatva ki a döntvény tarthatatlanságát. Az érdekes felolvasásnál jelen voltak : dr, Fayer László, dr. Stiller Mór, dr. Nagy Dezső, dr. Sik Sándor, Melha Kálmán stb. A perben állás hosszú tartama, mint enyhítő körülmény párbaj esetében.—A »társadalmi kényszer« nem képezhet enyhítő körülményt Kir. Curia: Az, hogy vádlott, ki különben is a párbajra kihívásra alkalmat szolgáltatott, a társadalomban dívó erkölcsi kényszer folytán kénytelen volt a kihívást elfogadni, enyhítő körülményt már annálfogva sem képez, mert a társadalomban elfogadott e ferdeség, már a párviadalnak külön büntetendő cselekméuynyé minősítésénél maga a törvényhozás által számbavétetett és ez egyébként az élet elleni merényletre megállapított büntetés nemének és tartama enyhítésének meghatározásánál minden irányban értékesíttetett, ezen körülmény tehát a concret esetekben újra nem képezheti az enyhítésnek ismételt indokát; ellenben el volt fogadandó enyhítő körülményül, hogy vádlott a párviadalra fegyveresen kiállva, ellenfelének ö ellene intézett lövését nem viszonozta, valamint el volt fogadandó enyhítőül azon körülmény is, hogy vádlott az általa elkövetett vádbeli cselekmény miatt, önhibáján kivül közel nyolc év óta áll bűnvádi kereset alatt; ezen indokoknál fogva a budaj pesti kir. itélő tábla Ítélete az elsőfokú biróság Ítéletének a j fentebbiek által meg nem változtatott vonatkozó indokainál fogva helybgnhágyatik. (1891. márc. 11. 7,122/90. sz.) A debreceni kir. törvényszéknek csalás bűntettével vádolt ; Nagy Mihály és neje Fogarasi Juliánná bűnügyében hozott Ítéletét I a budapesti kir. itélő tábla 1891. évi febr. hó 4-én hivatalból j megsemmisítette s az elsőfokú bíróságot szabályszerű új ítélet | hozatalára utasította, egyúttal a következő megjegyzést fűzte a végzéshez: megütközött a kir. itélő tábla ama feltűnő r e n| d e 11 e n s é g fölött, a melylyel az e helyen kellően rendbeszedett [ polgári periratok szabályszerű iratjegyzék nélkül ide felterjesztettek és utasítja az elsőfokú bíróságot, hogy a felebbviteli biró, sághoz az ügyiratokat jövőre mindenkor az ügyviteli szabályok értelmében szabályszerűen rendbeszedve s megjelölő iratjegyzék kapcsában terjeszsze föl. Királyi táblai tanácsjegyzők. A hivatalos lap közli a kir. I táblai tanácsjegyzők kinevezését! Kinevezték: a budapesti