A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891 / 7. szám - Adalékok a feltételes elitélés kérdéséhez. 7. [r.]
A- JOG. A telekkönyvi osztály »nebántsd virág«-nak tartja ni.ig.it; hát az igaz, hogy több rendet tud felmutatni, mint a polg. osztály; hanem nem veszi figyelembe, hogy a leirni való szertelett megszaporodott s ezért jó volna, ha a napidíjas csak másolgatna s nem használnák fel oly gyakran a telekkönyvi irattárban. A ki ', '5-kor elmegy a hivatalból, az talán ráérne arra is, hogv az irattárban a közönségnek szolgálatára álljon. Es az ég tudja elszámlálni azt a sok apró jelenséget, a mi lépten-nyomon csak a közönség elégedetlenségét fokozza! Ily körülmények közt bevett szokás, hogy keresetekre 3 — 5 hónapra kap az ember tárgyalási határnapot; hogy szakavatatlan egyének minden törvényismeret nélküli referálása folytán a bíróságnak, közönségnek 2—3 szoros munkát kell végeznie; hogy folyó ügyekben évenkint 1—2 határnaphoz juthatni; hogy a tárgyalás befejezésekor fenakadás nélkül kihirdethető Ítéletek 3 — £i hó múlva adatnak ki; hogy a 8 órára idézett s meg is jelent felekkel 10 óránál előbb szóba sem állanak, sőt az ügyiratokat is csak ekkor keresgélik elő. Persze a védekezés refrainje: a személyzet hiány s most épen apropos, mert pl. »Frici ténsur« három hétig volt oda vizsgát tenni; erre nem ért rá annak idején. Csakhogy nem volt mindig állandó személyzet hiány! Kegyelmes ur! a táblák reformálása még egy kicsit maradhatott volna, sokkal sürgősebb a bíróságok azon részét reformálni, melylyel a közönség közvetlenül és első sorban érintkezik; mert a jelen körülmények között igazságszolgáltatásunk jellege még mindig inkább ázsiai, mint modern európai! Néma Ede, BinffyHunyad. Irodalom. Felsőbíróságaink elvi határozatai. A kir. Curia, a kir. ítélő táblák és a pénzügyi gözigazgatási bíróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye. Készítette dr. Márkus Dezső. Az I. kötet első fele Budapest, Grill Károly kiadása. A törve n y e k feldolgozása mellett mindinkább tért nyer a b i r ó i gyakorlat feldolgozása és örvendetes jelenségnek tartjuk, hogy ant ak feldolgozását ép oly fontosnak kezdik tartani jogászaink, mint bármely elméleti kérdés feszegetését A haladás e téren is észlelhető. Előbbi esetgyüjtemények rendszer nélkül, még a jog egyes nagy osztályai szerint se voltak elrendezve. Tarka egymás mellettben és egymásutánban álltak és következtek váltó, büntető, polgári, fegyelmi ügyek ; csak a tárgymutatók tüntettek fel némi osztályozást. Már haladást jelez e te' intetben a »Jogt. Közl.« legújabb Döntvénytára. Márkus gyűjteménye már a rendszeresség egy igen nagy fokán áll és mondhatni, hogy az osztályozást már alig lehet tovább vinni. Rendkívül megkönnyíti a gyakorlat terén való tájékozást e gyűjtemény, mert mioden ugyanazon joganyagra és annak valamely alfajára vonatkozó eset együtt és áttekinthetően egymás mellett van felhozva. Meglátszik az egész mü összeállításán a jcgász fáradságos és gondos választása és osztályozása, mely dicséretére válik a szerzőnek. A mü áttekinthetőség és teljesség tekintetében túltenni ígérkezik az eddig megjelent hasonnemíí müveken és azért csak a legjobban ajánlhatjuk. Az egész munka mintegy 80 ívre fog terjedni és két kötetből fog állani. Ara 8 írt lesz. A szeszes folyadékokkal való kereskedés Magyarországom cím alatt O s v á t h Jmre királyi törvényszéki bírótól egy 190 lapra terjedő, érdekes munka jelent meg e napokban. Gyakorlati mü, a elmének teljesen megfelelő, mert az állami italmérési jövedéket és a fogyasztási adókat a leghelyesebb szem pontból tárgyalja, feldolgozva mindazon anyagot, mi e tárgyra tartozik. Emeli a munka értékét, hogy a jövedéki kihágások ese tében követett eljárást behatóan ismerteti, már pedig hasonló műben az eddig feldolgozva nem volt. Szerzőnek a munka beosztása körül követett rendszere elismerést érdemel, mert olyannyira megkönynyiti és kényelmessé teszi az áttekinthetőséget, hogy ezen műből az ital mérési jövedéki és fogyasztási adók felől teljes tájékozást szerezhet minden érdeklődő. Felemiitjük, hogy a munkához igen jó betüsoros tárgymutató van mellékelve s hogy a kérdéses munka a »Magyar Kereskedők Lapja« kiadóhivatalában (Budapest, Erzsébet-körut 21. sz. a.J 1 frt 20 krért kapható. Visszapillantás a Szt.Pétervárott tartott Nemzetközi börtönügyi congressusra és annak Franciaországra való különös jelentősége. Irta: dr. Mayer S. cs. kir. osztrák kormánytanácsos és a bécsi egyetem volt jogtanára. (Páris 1891.) A francia börtönügyi igazgatóságnak főnöke, H e r b e t t e Louis államtanácsos ur által irt és néhány hó előtt megjelent Szt-Péterváron tartott nemzetközi börtönügyi congressus munkálatait és határozatait tárgyazó közleményére vonatkozással, a hazánkban is kitűnő hírnévnek örvendő szerző a fenti cím alatt a nála ismert alapossággal munkát irt, mely a napokban fog Párisban megjelenni és melybe szerző szívességéből előzőleg bepillantást nyertünk Ezen francia munka feladatául tűzi ki, hogy a congressus legfontosabb és a közvéleményt leginkább érdeklő határozatait röviden ismertesse és azokat a büntetőjog, a bűnügyi politika és az általános emberi tapasztalás szempontjából kritikai bírálat alá vegye. Szerző is a Congressus azon kifejezett óhajából indul ki, hogy a napi sajtónak feladata, miszerint a Congressus javaslatainak és határozatainak tágabb körökben elterjedést szerezzen, I a gondolkozó közönségnek ez ügyben felvilágosítást nyújtson, és hogy annak érdeklődését ezen őt közvetlenül érdeklő kérdések I iránt ébren tartsa; kilenc szakaszban tárgyalja e munka többek I közt a kiadatás kérdését, a részegség büntetését és be; folyását a criminalitásra, a birói megintés büntetését és a fel: tételes elitélésnek az utóbbi időben a törvényhozások és a tudo! mány annyira megvitatott belga rendszerét, melyet egy törvény! javaslat P'ranciaországba is be akar hozni; az orgazdaság különösen az iparszerű orgazdaság szigorúbb megbüntetését; a Franciaországban oly ijesztő mérvben növekedett visszaesés szigorú fenyítését; az ifjukorú bűnösökkel való helyes bánás alapelveit; a f e g y e n c m u n k a-kérdés szabályozását és | annak versenyét a szabad munkával stb. stb. Az általános érdeklődés, melyet a nemzetközi börtönügyi congressus határozatai keltettek, tárgyalásainak a törvényhozásokra és a társadalmi rendre való hordereje indokolttá teszik, hogy a közvélemény szerző ezen értekezéséről tudomást vegyen, i Gyakorlati fontosságú kérdések megvitatásáról van itt szó, mely ', kérdések megoldása a modern büntető jognak és minden orszáJ gok börtönügye számára bő gyümölcsöt fog teremni. I Szilágyi Dezső és jogi reformjaink új világításban. Irta Kun László. Budapest, 1891. Deutsch Zsigmond bizománva. Jól irott kis ellenröpirat, Sik Sándor ismert támadó röpiratára. Ára 40 kr. Vegyesek. A Magyar Jogászegylet börtönügyi bizottságának leg. utóbbi ülésén Kr aj esik Soma, zólyomi népiskolai tanitó ur értekezett a gyermekek védelméről büntetőjogi szempontból. Krajcsik ur évek óta foglalkozik e tárgygyal, mely hazánkban sokszoros fontosságú és dolgozatai, melyek főképen a »J o g«-ban és »Magyar Igazságügy«-ben láttak világot, arról tesznek tanúságot, hogy Írójuk elsőrangú szakember e kérdésben. A mult nyáron megtartott szt.-pétervári nemzetközi büntetőjogi congressusra is küldött egy hosszú dolgozatot, mely a számos külföldi munkálat között is annyira föltűnt, hogy távollevő szerzője általános érdeklődés tárgyát képezte. A congressus egyik legelőkelőbb tagja akkor az egyik magyarországi küldöttnél is tudakozódott Krajcsik ur felöl, többek közt azt is óhajtva tudni, hogy melyik egyetemen tanári A megkérdezett zavarában eléggé ügyesen azzal vágta ki magát, hogy azt felelte: »I1 enseigne á Zólyom«, azt tévén fel az illetőről, hogy annyira csak nem ismeri hazánk felsőbb oktatását, hogy tudná, miszerint Zólyomnak eddig csak népiskola jutott. (»J. Sz.«) Milyen szép az a községi bíráskodás. Salamoni ítéletet hozott nemrégiben egy württembergi városka községi bírája. E városkában egy szinészcsapat ütötte fel sátorfáját, azonban a színészek éneke éppen nem állott a kor magas színvonalán. A hallgatóság ennek következtében lármával és füttyökkel szakította félbe az előadásokat. De a községi előljáró nem helyeselte a közönség e viselkedését és hogy mindkét félnek egyenlő mértékben szolgáltasson igazságot, a következő hirdetményt ragasztatta azon épületre, melyben az »előadások« tartattak :»A közönségnek a pisszegés és más zavart okozó közbeszólás megtiltatik. Másrészt azonban a színtársulat tagjainak a hamis éneklés szintén megtiltatik. Ezek ellen cselekvők 2 márkán felüli pénzbírságra fognak Ítéltetni. Iskolai igazolványok hamisítása, illetve hamis készítése, mely igazolványokat az iskolaköteles gyermek szülői a gyermek mulasztásának igazolására állítanak ki, a német birodalmi törvényszék IV. büntető takácsának 1890. november hó 20 án kelt ítélete szerint okirathamisitásnak tekintendő. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket elöfizetöinknekdíjtnltinul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig hindóhivataliiitlthoz intézni. Alsó-Lendva. N. J. Ad 1. Worttmann B. — Robb J. ügyet a T. 53375/90 sz. a f. évi jan. 13-án rmv. ; ad 2. Trátnyek M. — Tóth í. ügyet nem találhattuk ; ad 3. Szabó T. és tsa — Császár J. és tsa ügyet a T. 46337/90 sz. a. m. évi dec 22-én rend. - Arad. Dr. W. J. A f. k. 6676 -7 és 8/90 sz. ker. ügyeket a T. f. ho 9-én hh. — Baja. L. Z<. A f. k. Kender J. és neje — Zombori E. és tsa ügyet a T. f. hó 4-én rend. — H. Gy. A f. k. Weidinger G. és tsa — özv. Schönwald J.-né ügyben a C f. hó I 10-én vu. a felebbezést; a f. k. Kubatovlcs L. — Wollfart J. ügyet a T. f. hó 4-én mv. — D. R. Ad 14. Bajusz V. — Bajus*. E. érk. 61514/90 sz. a., n. e., eld. Dobosffy ; ad 15. Balatinácz T. — Prodán S. és tsa érk. 58897/90 sz. a., n. e., eld. Hűvös. — Dr. K. Zs. Ad 1. Füstös István bf. ügyét a T. 11983/90 sz. a. még ápr. 22-én rhh., rmv. ; ad 2. Kucsera j Rezsnyak E. Jámbor J. érk. 51719/90 sz. a., n. e., eld. Raits. — Hakabnnya. Dr. S. J. Szluka Sándor bf. ügyét a T. 48308/90 sz a. e hó 10-én hh. — Iíékés J. K. A f. k. Kis J. és tsai — Kósa A. és tsai ügyet a T. f. hó 3-án mv. — Belényes. I. V. A f. k. Pántye M. és tsai -- László M. és tsa ügyet a T. f. hó 5-én hh. — Bonyhád. Dr. M, I. Szorg A. — Vásárhelyi R.-né ügy még nincs fent. Tán közelebb — lirassó. Dr. P. D. Ad 1. Lupán P. — Iliescu G. érk. 9740/90 sz. a., n. e., eld. Elekes ; ad 2. Hetrich F. — Bogdán J. érk. 370/91 sz. a„ eld. Frink; ad 3. Musat M. — Musat J. érk. 509/91 sz. a., eld. Frink ; ad 4. Dr. Popp D. — Lissz T. és tsai érk. 260/91 sz. a., n. e., eld. Topler; ad 5, Dr. Popp D. — kincstár érk. 409/91 sz. a., eld. Vági. Mind az öt elintézetlen. A többiről jövő számban. — Büd-Szt."Mihály, P. T. Oláh A.