A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 52. szám - A kihágásokról szóló magy. büntető törvények magyarázata - Birói ügyviteli szabályok. (A m. kir. igazságügyminiszter 1891. évi aug. 19-én kelt 4291. I. M. E . sz. rendelete az új birói ügyviteli szabályok kiadása tárgyában.) (Folytatás.)

A .T O Gr. 397 napra is reducálható s bizonyosan a felhozott esetekhez hasonlókra gondolt a törvényhozó a prts 87. és 133. § ainak megalkotásánál, de nem az az elv vezérelte, hogy alperesnek a 116., vagy ISi. § ok alkotásával a megjelenés alól kibúvó ajtót adjon akkor is, ha alperes megjelenhetett volna ugyan, de mert nem telt le az ö 15 napja s neki megjelennie nem tetszik : hát adjon neki a biró új terminust, olykép, hogy a 15 napból egy perc se I hiányozzék. Felhozhatná valaki, hogy hát az esetben, ha például al- I peresnek két nappal a tárgyalás, illetve perfelvétel előtt kézbesítik a keresetet s idéző végzést s alperes beteg, vagy a megjelenésben kivüle fekvő akadályok gátolják, marasztalható-e akkor a meg nem jelent alperes a prts 111. §-a alapján. Hát igenis marasztalható, azonban ekkor jusson eszébe alperesnek a prts. nov. IV. fejezete s hivja segítségül az igazolást. Kelemen Ernő, Irodalom. A védjegyek oltalmáról szóló törvény magyarázata. (1890:11. t.-c.) Irta: dr. Neumann Ármin, ügyv. egyet. rk. tanár. Hudapsst, Athenaeum kiadása 1892., 16° 11. 124. Ezen monographia voltaképen külön lenyomat, szerzőnek sajtó alatt levő »Kereskedelmi törvény magyarázata« cimü nagyszabású munkájának átdolgozott második kiadásából. Azon kiváló tulajdonságok, melyek szerzőnek eddigi kereskedelemjogi irodalmi tevékenységét jellemzik, ezen munkájában is teljes érvényre jutnak. Alapos ismerete a törvény keletkezésének és indokainak, valamint a külföldi idevágó törvényhozásoknak képesitik szerzőt a törvény valódi értelmét feltüntetni; már pedig ez első kelléke egy ilyen törvénycommentárnak. A kihágásokról szóló niagy. büntető törvények magyarázata cimü nagyérdekű munkára hirdet Edvi Illés Károly I dr. ny. kir. ügyész előfizetést. A munka legközelebb megjelenik. Szerző, ki már »A magyar btk. rnagyarázata« cimíí nagy munkájával kiváló sikert ért el, e müvének kiegészítéséül, de mégis önálló és gyakorlati használat céljából irta meg jelen művét. E mű célja első sorban egy könyvben egyesíteni mindama kihágásokat, melyek törvénytárunkban elszórtan, sőt legtöbb esetben úgyszólván a £§. tömkelegébe elrejtve előfordulnak; további célja pedig az, hogy a törvény szövege mellett az egyes intézke- dések felvilágosítására szolgáló összes anyagot, tehát a büntetőjog általános érvényű tételei mellett a felső bíróságok és hatóságok elvi jelentőségű határozatait, valamint a törvényt kiegészítő ministeri rendeleteket és szabályokat is rendszeresen feldolgozva, az illető helyen előadja. E mellett nem maradhatott figyelmen kívül az a körülmény, hogy a különböző kihágások részint a járásbíróság, részint a köz igazgatási hatóság elbirálásn alá ta'toznak, s hogy mindegyik esetben különböző felső hatóságok vannak hivatva az ügyek másodés harmadfokú elintézésére; továbbá, hogy az eljárás is különbözik a szerint, a mint az eset a kir. bíróság vagy a közigazgatási hatóság hatásköréhez tartozik, sőt az utóbbi nemű ügyekben az egyes törvények az általános eljárás szabályaitól eltérő kivételeket is állapítanak meg. Mindezek iránt tájékozva kell lenni azoknak, a kik kihágási ügyekben, mint birák, vagy mint a közigazgatás közegei eljárnak, vagy a kik mint ügyvédek és ügyfelek érdekelve vannak. Jelenleg azonban nincs oly kézikönyv, melyben ez óriási anyag egyesítve volna, sőt egyáltalában nincs mű, mely a kihágásokat s az azokra vonatkozó eljárást, habár magyarázat nélkül, magában egyesítené ; a minek természetes következménye az, hogy e téren a legnagyobb homály és zavar létezik s hogy ma a még legbeavatottabbak sem tudják mindama hatályban levő törvényeket, melyekben kihágásoki a büntetések vannak megállapítva, annál kevésbé ismerik az ezek felvilágosítására szolgáló nagy terjedelmű anyagot. A mű jövő év január hónapjában jelenik meg mintegy 30 nagy nyolcadrét íven. Előfizetési ára 3 frt, a bolti ár nagyobb lesz. A rendelés postautalványon vagy levelező lapon a »Magyar Igazságügy« kiadóhivatalához Budapest, Andrássyut 10. intézendő. — »Pár szó a jogi szakoktatás reformjához.« Irta: dr. B art ha Béla, sárospataki jogtanár. Budapest, 1891. Kapható Révai Leónál. Ara 25 kr. Külön lenyomata szerző által a Jogtudományi Közlönyben közzétett cikksorozatának. Birói ügyviteli szabályok. (A m. kir. igazságügyminiszter 1891. évi aug. 19-én kelt 4291. I. M. E. sz. rendelete az új birói ügyviteli szabályok kiadása tárgyában.; \> (Folytatás.) Irodatisztek. 68. §. Az irodatisztek az elnök kirendelése szerint, mint iktatók, kiadók és irattárnokok, vagy a körülményekhez képest az Írnokok ügykörében (70. §. első bekezdés) működnek. Az irodaigazgatót akadályoztatás esetében az irodaigazgatói teendők egy részével megbízott (67. §.), ilyennek nem létében az elnök által kirendelt irodatiszt helyettesíti. Telekkönyvvezetők, segédtelekkönyvvezetők. 69. §. A bíróság, mint telekkönyvi hatosáé irodájában a vezetést a rang szerint első telekkönyvvezető gyakorolja, kit a bíróság főnöke a telekkönyvi ügyekre vonatkozó hirdetési és egyéb díjak és összegek kezelésével is megbízhat. A hol telekkönyvvezető nincs, úgyszintén a telekkönyvvezető akadályoztatása esetén, ez ,i hatáskör a rang szerint első segédtelekkönyvvezetőt illeti. Az elnök a telekkönyvi hatóság irodájának vezetését, ha van is telekkönyvvezető, az igazságügyminiszter engedélyével segédtelekkönyvvezetőre, ha pedig nincs telekkönyvvezetö, a rang szerint nem első segédtelekkönyvvezetőre bizhatja. írnokok, díjnokok. 70. §. Az Írnokok és díjnokok a másolásokat teljesitik és a szükséghez képest tollbamondás után készült jegyzőkönyvek vezetésére alkalmaztatnak. Az utóbbi esetben e végből külön esküt tesznek. (25. §. II.) A járásbíróságok segédhivatalaiban az iktató, kiadó és irattárnok teendőit - egyenkint vagy többet egyesítve — írnokok, szükség esetén díjnokok végzik. Az Írnokok, az iktató, kiadó vagy irattárnok teendőivel, szükség esetén a törvényszék segédhivatalában is megbízhatók. Ideiglenes kirendelés más bírósághoz. 71. §. A törvényszéki elnök a jegyzőknek, az előkészítő szolgálat bevégezte után az aljegyzőknek és joggyakornokoknak, továbbá a kezelőszemélyzetnek és a szolgáknak egy székhelyen levő és saját felügyelete alatt álló egyik bíróságtól a másikhoz szükséges ideiglenes kirendelése iránt saját hatáskörében intézkedik ; köteles azonban a kirendelésről az itélö tábla elnökének azonnal jelentést tenni. A törvényszék kerületében, de más székhelyen levő bírósághoz való ideiglenes kirendelés a törvényszéki elnök véleményes jelentésére az itélö tábla elnökét illeti. IV. l'EJEZET. Felügyelet. Felügyeleti hatóságok. 72. §. A bíróságok felügyeleti hatóságai az 1891 : XVII. t.-c. 1. és 2. §-aiban szabályozva lévén, miután ugyanezen t.-c. 3. §-a szerint a 2. §-ban felsorolt felsőbb felügyeleti hatóságok ebben a hatáskörükben közvetlenül is intézkedhetnek : a járásbiró irányában a törvényszéki elnök és a kir. itélö tábla elnöke annyiban képeznek felsőbb felügyeleti hatóságot, a mennyiben az alsóbb felügyeleti hatóságnak az 1891 : X^II- t.-c. 4. §-án alapuló intézkedését felülvizsgálhatják és a szükségeseknek mutatkozó intézkedéseket az alsóbb felügyeleti hatóság rendelkezéseinek ellenére, valamint akkor is megtehetik, ha ez a hatóság bármely rendelkezés szükségét egyáltalában nem találta. Magának valamely bíróság főnökének közvetlen felügyeleti hatósága az, a mely az ő vezetése alatt álló bíróságra nézve a közvetlen felsőbb felügyeleti hatóságot képezi. Felügyeleti teendők. 73. §. Az 1891 : XVII. t.-c. 4. §-ában felsoroltakon felül a felügyeleti hatóság feladatához tartozik oda hatni, hogy a hivatalszemélyzet közötti egyetértés, kölcsönös támogatás, másrészt azonban a hivatalos fegyelem követelményeinek szigorú teljesítése által a közszolgálat megkönnyittessék és előmozdittassék; valamint feladatához tartozik a hivatalszemélyzet egyes tagjainak kiváló képzettségét és különös tevékenységét figyelemmel kisérni és e tekintetben szerzett tapasztalatait a közszolgálatnak és az illetőknek érdekében annak helyén és adott alkalommal érvényesíteni. Nyilatkozat. 74. §. A felügyeleti hatóság a nyilatkozatra való felhívást, melyre az 189 L : XVII. t.-c. 5. §-a szerint jogosítva van, a felügyelete alatt állókhoz szóval vagy írásban intézheti és maga a nyilatkozat is vagy szóbelileg, vagy írásban történik. Többen együttesen nyilatkozatra csak Írásban hívhatók fel és csak irásbelileg nyilatkozhatnak. Egyes személyeket a felügyeleti hatóság szóbeli nyilatkozat tétele után is annak írásban leendő előterjesztésére hivhat fel. Viszont a felhívottnak mindig szabadságában áll nyilatkozatát Írásban is előterjeszteni. Iratok előterjesztése. 75. §. Iratoknak előterjesztése (1891 : XVII. t-c. 5. §.) a felügyelet gyakorlásának céljából csak az esetben rendelhető el, ha a fennforgó kérdés azok nélkül el nem intézhető és ha azok annál a bíróságnál, a melynél kezeltetnek, csak aránytalan időveszteséggel vagy költséggel vizsgálhatók meg. Folyamatban lévő jogügyekre vonatkozó iratok haladéktalan előtér jesztése mindig azzal u megszorítással rendelendő el, hogy az előterjesztés által határidőhöz kötött bármely eljárási cselekmény ne akadályoztassák és a felek jogaik biztositásában vagy érvényesítésében ne gátoltassanak. A hnlai déktalan előterjesztést gátló akadály a felügyeleti hatóságnak rögtön bej jelentendő. Az előterjesztett iratokat a felügyeleti hatóság vett használat után késedelem nélkül visszaküldeni köteles. Egyes iratoknak hivatalos másolatban való előterjesztése elrendelhető, I ha a fenforgó kérdés elintézése nem teszi szükségessé az eredeti irat meg] tekintését. Nyilvános okiratok (telekkönyvek, telekkönyvi térképek, iktatókönyvek j stb.) eredetiben elő nem terjeszthetők. Panaszok. 76. §. A panasz, melynek tárgya a felügyeleti jog körébe tartozik (1891 : XVII. t.-c. 6. §.), bármelyik felügyeleti hatóságnál, szóval vagy Írásban terjeszthető elő. A szóval előterjesztett panasz vagy jegyzőkönyvbe foglalandó, vagy arra utasítandó a panaszló, hogy panaszát írásban terjeszsze elő; kivéve azt az esetet, a mikor <x panasz szóbeli rendelkezés által azonnal elintézI hető és az elintézés a panaszlottra nézve vagy semmi következménynyel sem, vagy a 86. §. 3., 4., 5. pontjaiban említetteknél egyéb következmény I nyel nem jár. A mennyiben a panasz más hatóság hatáskörébe tartozik, a szóbelileg I panaszló fél jegyzőkönyv felvétele nélkül panaszának az illetékes hatóságnál I való előterjesztésére utasítandó. (Folyt, köv.)