A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 51. szám - A gyakorlati birói vizsgálat - Állami hivatalnok fizetésének lefoglalása. (Kérdés.)

384 A. JOG. államvizsgálatok felruháztatnak. Az iránt is kifejezte óhajtását az értekezlet, hogy mivel az uj jogi államvizsgálatok tárgyainak összeállításánál a közigazgatási szakok is figyelembe vétettek, a jelenlegi államtudományi államvizsgálat is egészen elejtessék és az elméleti, egységes minősítést nyújtó új államvizsgálatok, a jelenlegi bifurkáció megszüntetésével, ugy a tisztán jogi, mint a közigazgatási pályára is képesítsenek. A tanácskozás befejezése irtán Berzeviczy Albert államtitkár — ki az utolsó uapou a meg jelenésben akadályozva volt Csáky gróf miniszter helyett elnökölt — meleg szavakban mondott köszönetet az értekezlet tagjainak sziv'es megjelenésükért és közremunkálkodásukért. A gyakorlati birói vizsgálat szabályozása tárgyában már megjelent az igazságú")ministeri rendelet a hivatalos lapban. A rendeletből a következőkben soroljuk elő a főbb intézkedéseket: A birói vizsga a Budapesten szervezett birói vizsgálat előtt teendő le. A bizottság az elnökön kívül három tagból áll. A vizsgálatra bocsátás kérdésében a bizottság szótöbbséggel határoz. A megtagadó határozat ellen a jelölt az igaz-ágúgyministerhez fol)amodhatik. A gyakorlati birói vizsgálat tárgyai : a) a magyar közjog, polgári, büntető, bánya, váltó és kereskedelmi anyagi és ajaki jog; továbbá: h) a közigazgatási és pénzügyi törvények és szabályrendeletek. A vizsgálat írásbeli s szóbeli s lényegesen gyakorlati jellegű. Az Írásbeli vizsgálat két egymásután következő napra terjed ; a szóbeli vizsgálat az Írásbeli vizsgálat befejezése után egy nap közbeestével teendő le. Az Írásbeli vizsgálat egy po'gári t's egy büntető perben, kivonat készítésében és Ítélet szerkesztésében áll; e célra ugy folyamaiban levő, valamint bevégzett perek használhatók. A Budapesten székelő bíróságok elnökei a fentebbi használatra, a vizsgáló bizottság elnökének megkeresésére, a vizsgálatra alkalmas percsomókat bocsátanak rendelkezésére. Az Írásbeli vizsgánál a jelölt könyveket használhat, de senkivel sem érintkezhetik és dolgozatának átadása előtt a helyiséget el nem hagyhatja. Ha mindkét Írásbeli dolgozat annyira tökéletlen, hogy azoknak tartalmából a jelölt további gyakorlati kiképzésének szüksége kétségtelenül kitűnik: a vizsgáló bizottság a jelöltet szóbeli vizsgálatra nem bocsátja. A szóbeli vizsgálat rendszerint két óráig tart. E szabály alól kivételnek csak annyiban van helye, a mennyiben a vizsgálat második óra folyama alatt abbanhagyható, ha a jelölt az első óra alatt adott feleletei által készúletlenségét oly kétségtelenül árulja el, hogy visszautasítása a további vizsgálat mellőzésével megállapítható. Ha a bizottság a jelöltet visszautasította, ezt a vizsgálatot a bizottsági által meghatározandó idő letelte után ismételheti. A visszautasitási idő legrövidebb tartama hat hó, a leghosszabb egy év. Másodszori visszautasítás esetében a birói vizsgálat újábbi ismétlését csak az igazságügyminister engedélyezheti. Harmadszori visszautasítás esetében további ismétlésnek helye nincs. Ha a vizsgáló bizottság a jelölt készültségét a vizsgatárgyak egy részéből kielégítőnek, ellenben egyes szaktárgyakból elégtelennek itéli: azon tárgyakból, a melyekből őt készületlennek találta, pótvizsgálatra utasíthatja, mely hármas bizottság előtt teendő le. A képesítésnek két fokozata van : »kitünő« és az egyszerű, megjelölés nélküli képesítés. »Kitünő« képesítési fokozatot a jelölt csak akkor nyerhet, ha vizsgálata egyhangúlag fogadtatott el és ha annak kitűnő sikere mellett a vizsgáló bizottság három tagja nyilatkozik. A pótvizsgálat folytán nyert képesítés kitűnőnek sohasem minősíthető ; a teljes vizsgálatnak ismétlése azonban e fokozat elnyerhetését nem zárja ki. A birói vizsgálatért a képesítési oklevélre illesztendő bélyegjegy költségén felül 2 frt ; a pótvizsgálatért pedig 18 frt díj jár. A szegedi jogász-egylet a szegedi ügyvédi kamaránál bejegyzett ügyvédjelöltek és az annak területén levő bíróságoknál alkalmazott joggyakornokok részére következő két kérdés kidolgozására, u. m.: 1. Minő hatással van a külföldön elrendelt csőd a közadósnak Magyarországban levő ingó és ingatlan vagyonára. 2. Ha valaki saját biztosított vagyonát több személy közreműködése mellett felgyújtja vagy felgyújtatja, elégeti, miként minősül a cselekmény a tulajdonos, a tettes társ, a felbujtó és bűnsegéddel szemben és mily beszámítás alá vehető külön-külön vonatkozásban — pályázatot hirdet. A pályaművek jeligével ellátott zárt borítékban egyleti titkárnál 1892. január végéig nyújtandók be. A pályadíj a szegedi ügyvédi kamara által felajánlott összegből egyenkint 50—50 frtban állapíttatott meg. Díjazásra azonban csak absolut értékű mű tarthat igényt. A használt források az illető helyeken pontos hivatkozással megjelölendők. A pályamüvek 30 nap alatt fognak az alakított bíráló bizottság által megbiráltatni. Kelt a szegedi jogászegylet igazgató választmányának 1891. november 4-én tartott üléséből. M u s k ó Sándor, egyleti elnök. Dr.I v á n k o v i t s, egyleti titkár. Baján a kir. törvényszék visszaállítása iránt megindított mozgalom mind nagyobb hullámokat ver. F. hó 5-én a városházán nagy értekezlet volt, melyen határozatba ment, hogy a törvényszék helyiségeinek céljaira a szükséges felszerelésekkel és megfelelő börtönhelyiségekkel 50,000 frt értékű palotát ajánlanak fel ingyen az igazságügyministernek. Ausztria és külföld. Az ártatlanul vizsgálati fogságot vagy büntetést szenvedettek kártérítési igényeire vonatkozó kérdések nálunk is az irodalom által napirendre tétetvén, következőkben közöljük a Dániában 1888 ápr, 5-én hozott törvény jelentősebb pontjait : 1. §. A ki vizsgálati fogságot szenvedett és azután vagy felI mentetik, vagy a nélkül, hogy az ügy ítéletre került volna, szaj badon bocsáttatik, annak joga van a törvényszék által megállapi1 iandó kártérítésre a szabadságvesztés által neki okozott szenvedé: sek, kára és vagyoni vesztesége miatt, ha a nyomozások kiderítik, ! hogy ö ártatlan azon bűncselekményben, mely elfogatását okozta. Megfelelő kártérítésre van igénye annak, a ki oly cselek! mény miatt volt vizsgálati fogságban, a melyre bírságnál vagy j egyszerű elzárásnál nem súlyosabb büntetés van kiszabva. 2. §. E kártérítési igény nem áll fenn, ha a gyanúsított | viselete által maga volt letartóztatásának okozója. A törvényszék| nek mindazonáltal jogában áll viszonylagocan csekélyebb kártériI tést megítélni, ha a bebizonyított helytelen magaviselet félelem, I zavar vagy menthető tévedés által okozottnak tekintendő. 5. §. Ha valaki elitéltetett és büntetését egészben vagy részben már kiállotta és azután kellő módon megállapíttatik, hogy ! a büntetést ártatlanul szenvedte, kártérítést igényelhet az állam| pénztártól a neki okozott szenvedések, kára és vagyoni vesztei sége miatt. ü. §. A vagyoni veszteség miatti kártérítésre való jog a I gyanúsított halála után annak feleségére és leszármazó örököseire j száll át. 7. §. Az ezen törvényben meghatározott kártérítés az állampénztár által fizetendő. Ez utóbbinak viszont viszonkövetelési joga van a bíró ellen, a mennyiben az utóbbi részéről hivatallal való visszaélés, gondatlanság vagy egyéb indokolatlan eljárás esete forog fenn. 8. §. Ha vádlott felmentetik, vagy az ügy másként befejeztetik, a nélkül, hogy elitéltetéssel végződnék, a nyilvános bűnügyek költségeit az állampénztár viseli, a mennyiben azokat nem a vádlott okozta, egészben vagy részben, beszámítható jogellenes eljárásával. A feltételes elitélés eredményei Angliában 1888-tól 1890-ig. Múltkor terjesztettek az angol parlament elé ugy jelentést, melyből azon esetek száma látható, melyekben vádlottak azr 1887-iki Próbádon of first Offenders Act alapján 1888-tól 1890-ig a londoni rendőri kerületben, West Riding of Yorkshire grófságban, valamint Lanoashire, Staffbrdsbire, Warwickshire és Durham' grófságokban — Angliának legsűrűbben benépesített részeiben —'• feltételesen szabadultak. Ezen jelentésből egyszersmind azok száma is megtudható, kiket ezen esetek közül arra köteleztek, hogy a büntetés kiszabása végett a bíróság előtt megjelenjenek, vagy a kikre vonatkozólag később kitudódott, hogy utóbb újabb büntetendő cselekményben mondták ki őket bűnösöknek. A számok azt mutatják, hogy a törvény működését siker koronázta. 614 egyén közül, kik 1888-ban feltételesen szabadultak, 36-an tartoznak itéletkiszabás végett a bíróság előtt megjelenni, résziut az általuk szabadulásuk alkalmával kiállított kötelezvény feltételeinek megszegése miatt, részint azért, mert utóbb más cselekmény miatt újból bűnösöknek mondták ki őket; 1889-ben Londonban és fent emiitett öt grófságban összesen 924-en szabadultak feltételesen, kik közül 69 en nem váltak be és 1890-ben 992 egyén közül 64-et, vagyis 62/3 százalékot kellett bírája elé idézni vagy újabb büntetendő cselekmény miatt bűnösnek mondani. Ezen számok azonban nem mutatják teljesen az ezen törvény alapjául szolgáló elvnek valamennyi bíróság által történő alkalmazását. Némely kiváló bíróság ugyanis — és ide három londoni bíróság is tartozik, az 1887-iki törvény helyet az 1879-iki Summary Jurisdictiou Act 16. sectióját alkalmazza inkább és ily módon ugyanazt a célt érik el, mig ellenben más bíróságoknál hosszú ideig tartó felfüggesztések szokásosak a nélkül, hogy vádlottnak elitéltetéséig (»conviction«) juttatnák a dolgot, vagy pedig kezességet és névleges büntetést mondanak ki. Nyilt kérdések és feleletek. i. Ali ami hivatalnok fizetésének lefoglalása. (Kérdés.) Egy állami hivatalnoknak fizetéséből az illetékes pénztár a végrehajtási törvény 54. §-ában meghatározott y3-nál többet vont le. Ennek a többletnek megfizetése végett az állami hivatalnok pert indit, tehát neki egy követelése keletkezett. De a hivatalnoknak több tartozása is van. Tekintettel arra, hogy ez a követelés a fentebb idézett törvény által a foglalás alól mentesített igényen alapszik, a melynek jogi természetén nem változtathat az illetékes pénztárnak az a jogtalan cselekménye, hogy havonkint a törvény ellenére többet vont le ; de — hogy az ellenkező nézetet is feltüntessem — tekintettel arra, hogy a hitelező a törvény értelmében adósának minden követelését lefoglalhatja: A kérdés az: lefoglalhat ó-e az a követelés, mely az adóst a végrehajtási törvény 54. §-ának meg-