A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 4. szám - Egy francia államügyész a törvényalkotás módszeréről s közegeiről

31 Vegyesek. Wlassics Gyula. l\ hó 19-éu tartotta Wlassics Gyula, az újonnan kinevezett ay. r. tanára a büntető jognak, székfoglaló előadását. Nemcsak az egyetemi ifjúság zöme, hanem számos magasb rangú miniszteri hivatalnok, volt főügyészhelyettes stb. sietett ezen kiváló férfiúnak fogadtatására, midőn a jelzett, napon beleült P a u 1 e r örökébe. Lelkes éljenzéssel fogadva, beszédét azon kezdte, hogy érzi feladatának súlyos voltát, mert hivatva van egy Pauler Tivadarnak tanszékét betölteni, melyet jó időn hazánknak egyik legzseniálisabb embere és jogásza, t S z i 1 á g y i Dezső mint jogosított tanár, ideiglenesen betöltött. () nem hozhatta magával mindazt, a mit e két kiváló ember magával hozott, de hozott magával ugyanis egyet, erős akaratot, mely mindenekelőtt a szellemi szabadságot akarja ápolni, a mely nem fél senkitől és a mely nélkül, minden szabadság csak rejtett szolgaság. Áttérve a büntetőjog mai álláspontjára, kijelenti, hogy ö nem híve a filozófiai német iskolának, sem az olasz iskolák egyikének sem és ha nem is követi Löhninget, ki szerint csak a pozitív, a codifikált jogot kell előadni, mégis legnagyobb súlyt fog fektetni a codex ismertetésére, mert a mi büntetőtörvényünk egyike a legjelesebb codexeknek és örök hálára vagyunk kötelezve azon nagy codifikátornak, Csemeghy Károlynak és a törvényhozásnak, mely ezen nagyszerű müvet meghozta. Befejezésül hallgatóit arra kérte, hogy tekiutsék őt legjobb barátjuknak, ki kész őket bármikor és bármiben tanácscsal gyámolítani és fogadják tőle azt, a mit nekik most nyújt, baráti jobbját. Szűnni nem akaró lelkes éljenzés közt hagyta erre el a katédrát, hol mindjárt az első napon csak lelkes híveket szerzett és magáról bátran elmondhatja : »jöttem, láttam és győztem.« (iratulálunk lapunk kiváló munkatársának e fényes sikeréhez! Farsangi hir. Több lap azon hirt közli, hogy az igazságügyminister Körösi Sándor országgyűlési képviselőt, az igazságügyi bizottságnak ez idő szerinti elnöké*', bizta volna meg a bün vádieljárási javaslat elkészítésével. Bármily bizonyossággal közöltetik is e hir, mi egyszerűen nem tartjuk azt valószínűnek minden tiszteletünk mellett Körösi ur iránt sem. Hát csakugyan hiheti-e Magyarországon valaki komolyan, hogy Szilágyi oly kevéssé volna tájékozva a magyar jogászok állása felett a bűnvádi gyakorlat és tudomány terén, hogy azok értékfokozatában egy Csemegivel és egy W 1 a s s i t s-tsal szemben, kik e nagy feladattal már megbirkóztak, Körösi ur következnék felfelé? Körösi ur érdemeit a világért sem akarjuk kisebbíteni, de arra, hogy a magyar bűnvádi eljárás codexének kidolgozása rá bizassék, nem elég érdem, hogy a minister azzal megbizta, sem az, hogy az országgyűlési bizottság ez idő szerinti elnöke, sőt még az sem, hogy — réges-régi időkben egy vidéki jogakadémián a büntető jogból tauároskodott. Ezen őszinte megjegyzést tenni kötelességünk mindenekelőtt a nagy ügynek, no meg egy kicsit az — igazságügyminister urnák érdekében is, és talán Körösi úréban is. A magyar jogászegyletben f. hó 17-én dr. Mandello Gyula tartott »A valutaváltozás jogi jelentőségérők igen érdekes és alapos tanulmányokra valló fölolvasást. Fölolvasó mindenekelőtt a kérdés irodalmát ismerteti, majd a pénznek jogi élteimét fejtegetve és annak jogi functióit vizsgálva, azon eredményre jut, hogy a pénznek csakis törvényes fizetési eszközként való szereplése alkotja annak jogi fogalmát. Ezután a pénz szereplésének három csoportját különbözteti meg; a valutapénz: 1. végső kielégítési és teljesítési eszköz; 2. pénzhitelnek tárgya; 3. általa teljesíttetik minden, az államot megillető vagy tőle eredő fizetés. A három csoportra nézve különböző jelentőséggel bir a valutaváltozás, mert csakis a második és harmadik csoportbeli fizetések — melyek mindig határozott tételekre szólnak — érzik meg a változást. Kérdés tárgyát képezi tehát részben az átszámítás, részben pedig a régi és az új valuta közti arány; fontos továbbá, vájjon mily időpont döntő a két valuta közötti relatio megállapítására. Fölovasó részletesen foglalkozik a különböző irók nézeteivel és azon eredményre jut, hogy azok nagyobb része nem a valutaváltoztatás, hanem a lejárat időpontja mellett foglalnak állást a relatio megállapítására nézve. Fölolvasó ezen kérdés tüzetes megvilágítása után a valutakötelmek közjogi értelmezésére tér át, azon helyes elvet állítván fel, hogy csak az állam van jogosítva megállapítani, mi a fizetési eszköz és csakis az államot illetheti meg a relatio meghatározása. Fölolvasó ezután az állami interventio tartalmát vizsgálja s szól a relatio gazdasági kihatásairól és annak a külfölddel szemben való jelentőségeiről s végre behatón elemzi a relatio-megállapitás gyakorlati módoza tait. A jelenvoltak — kik közt több egyetemi tanárt és szaktudóst láttunk — élénken megéljenezték, az elnöklő Manojlovich curiai tanácselnök által is hízelgő elismeréssel fogadott felolvasást. A maary. hir. pénzügyi közigazgatási bíróság elnöke ("2. Eln. sz. a.) a pénzügyi közigazgatási bíróság bírói karához és fogalmazó személyzetéhez a következő érdekes körözvény! bocsátotta ki: <>A vezetésemre bizott, m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 18Ü0. évi tevékenységét feltüntető ügyforgalmi kimutatás szerint ebben az évben — az előző évről maradt hátralékkal együtt — összesen 13,505 ügydarab volt elizlézendő, a miből 12,335 ügydarab tényleg elintéztetvén az év végével hátralékként csak 1,170 darab maradt, vagyis körülbelül annyi, mint a mennyi egy hónap alatt beérkezni szokott. Bátran léphetünk tehát azzal az örvendetes tudattal az új évbe, hogy hátralékunk alig van. Ez a rendkívüli eredmény, a melyre bármely hatóság büszke lehetne és melyet érdeme szerint méltányolni csakis az képes, a ki tudja, hogy az egyes ügyek elintézésénél mily nagy ehézségekkel kell c bíróságnak sokszor küzdenie, csakis oly lankadatlan buzgalom és pihenést nem ismerő, mondhatni önfeládozó tevékenység mellett volt elérhető, mint a milyet a pénzügyi közigazgatási bíróság kitűnő birói kara és a hozzá beosztott derék fogalmazó személyzet kifejtett. Örömmel ragadom meg tehát az ügyforgalmi kimutatás közzététele által nyújtott alkalmat arra, hogy úgy a birói kar, mint a fogalmazó személyzet minden egyes tagjának, eme vasszoigalommal és ritka kitartással, sőt az ügy iránti valóságos le.kesedéssel teljesitett rendkívül eredménydús működéséért köszönő elismerésemet kifejezzem. Fogadják őszinte szerencsekivánataimat ! Budapesten 1891. évi január hó 6-án. Madár assy Pál m. k., elnök. A magyar királyi pénzügyi közigazgatási bíróság ügyforgalmi kimutatása 1890. érről. I. Elnöki ügyekben: Mult évi hátralék 0, 1890. évben beérkezett 150, összesen 150 darab, elintézve lett 1",0 darab. — II. Pénzügyi vitás ügyekben: Mult lft89. évről maradt hátralék 252, 1890. évben beérkezett 1.3,253, összesen elintézendő volt 13,505 ügydarab. Ebből elintéztetett 1890. évben 12,335. Marad 1890. év végéve! elintézetlen 1,170 ügydarab. Az elintézett ügydarabok közül elintézést nyert : 1. Tanácsülésben : a) Ítélettel helybenhagyva 4,6^3, megváltoztatva 2,091, összesen 6,714 ügydarab ; 6) végzéssel helybenhagyva 518, megváltoztatva 121, megsemmisítve 675, egyébként elintézve 941, összesen 2,285, tehát tanácsülésben összesen 8,999 ügydarab. 2. Tanácsülésen kívül rendelvényileg kiadatott 3,336 ügydarab. 3. A tanácsülésben elintézett 8,999 vitás ügyben a felebbezés benyujtatott : a) a felek által 8,356, i) a kincstári képviselő által 64'-!, összesen 8,999 esetben. 4. A tanácsülésben Ítélettel elintézett ügyekből esik és a megfelebbezett összeg tesz tekintettel a birói határozat eredményére : gydarabok | Felebbezelt Helybenhagyott • Leszállítva meg[•'• 1ve 11a' Ezek alapján összesen gydarabok | összeg össze állapító : I pifc l kevesbedés szaporodás frt kr frt kr.j frt kr. frt kr. frt kr. frt kr 17 12877 83 1195887 7 — 911 11 — — 170 533798 455058 17432 14540 61308 145 40 17 109005 107135 3 4 1570 4 1 67176 671 76 1366 126435 V" 77 103811 '/a l!l 10346735597 01 12277 85 5597 01 4 79 75 7975 2 101 4:', 101 13 98 19470*4 13922 289131 692 51 525971 69251 3 119140 6640 1125 33 29817 04 2234994 276632 38191 470078 38191 16 192841 1928:41 6473 6473 8 262 118 98 23 46 23 2251 1,125.97036^823297 34tt 1832442 184348 60 2614 4701732 3384057 169651 11480 •24 114 84065 04 4331 6-2 — — — 79733 42 — — 6714 1,456.316 98 1,022.099 21 18870628690856 300511 49 6908 56 Földadóban Házadóban I. o. ker. adó II. V III. » » » IV. » »> » Fegy véradó Tőkék, s jár.-adó Bánya-adó Ny.sz. köt. adója Alt. jöv. pótadó Hadment. díj ... Jogilletékben ... Bélyegillelékben Bírságokban Összesen ... 5. A in. 1 illeték-ügyekbe Curiai és táblai értesitések. Apatin. Dr. K. L. A f. k. Drescher J. — Deutsch J. ügyet a T. f. hó 20-án mv. — 15.-Hunyad. 1$. L. Özv. Bartha J.-né — Kósa J. érk. 5850/90 sz. a., n. e., eld. Németh. — Kelényes. I. V. A f. k. Hermán L. — Gavrucza Sz. ügyet a T. f. hó 14-én hh. — Kékéi. J. K. A f. k. Salamon A. (Békés város) — Valiinger A. ügyet a C. f. hó 16-án hh. ; Kálhofert J. — Molnár B. és tsa ügyet f. hó 15-én hh. — K.-Csaba. F. K. A f. k. Aichler A. — Izsó E. ügyet a T. f. hó 13-án rhh., rmv. — If.-Gyula. S. K. A f. k. Danczkai A. és neje — Danczkai I. és neje ügyet a T. f. hó 16-án hh. — Csongrád. R. F. Ad 1. Simon Gy. — Bagi M. érk. 54175/90 sz. a., n. e., eld. Illyasevits ; ad 2. Bagi Rozál — Bagi Mih. ügyet a T. 50308/90 sz. *. f. hó 13-án mv. ; ad 3. Bagi R. — Boczkó K. és tsai érk. 63139/90 sz. a., n. e., eld. Kiss ; ad 4. Nagy P. J. — Major Istv. ügyet a T. 35260/90 sz. a. dec. 29-én rend. — Debrecen. Dr. K. K. A f. k. Oláh Gy. és neje — özv. Laky J.-né és tsai ügyben a T. f. hó 12-én ms. az e.-b. határozatát. — Dr. K. M. A f. k. Franki R. — Benedek M. ügyet a C. f. hó 21-én hh. — Derecske. Sz. S. A f. k. Nagy M. — Cseke J. és tsai ügyet a T. f. hó 15-én hh. ; Iklódy F.-né — Cseke J. és tsai ügyet hh. — Dunaföldvár. Sz. Gy. Jövő számban. Eger. T. Á. A f. k. Bokor I. — Vassányi Gy. ügyet a C. f. hó 20-án hh. — Eperjes. Dr. S. S. A f. k. Lövinger B. — br. Luzsénszky J -né ügyet a T. f. hó 21-én mv.; Rosenwasser S. — Bottenstein B. érk. 8574/dO ker. sz. a., n. e., eld. Jókuthy; Wertheimer J. M. - Féder S. érk. 56050/90 sz. a., n. e., eld. SkofF; Thomola S. — Szonyoghy J. ügy még n. j. fel ; Winter H. — Gocs A. és tsai érk. 53241/90 se. a., n. e., eld Barthos. A többiről jövő számban. -- Érsekújvár. Dr. W. K. A f. k. Grünwald D.— Szabó A. ügyet a T. f. hó 12-én rhh , rmv. — Galantlia. Dr. N. M. A f. k. özv. Klapta G.-né — Takács P. és neje ügyet a T. f. hó 14-én mv. — GalgÓP. Dr. S. M. Ad 1. Vancsó J. — Vancsó J. ügy a C.-hoz kir. pénzügyi közif 3 esetben. bíróság döntvényt hozott : bélyeg- és