A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 48. szám - Dr. Wenczel Gusztáv

192 A JOG. fogva és azért is helybenhagyja, mert a sértett fél indítványára üldözendő bűncselekményeknél is a vizsgálati fogságnak elrendelése az illető károsultnak vagy panaszosnak akaratától egészen függetlenül állván, az azzal járó költségek megfizetésére károsult vagy panaszos egyáltalában nem kötelezhető. A m. kir. Curia (1890. okt. 7. 6,446. sz. a.): Tekintve a jelen esetben fenforgó azon körülményt, hogy a feljelentést W. Márton szállodabúrlö tette és csak az 1889. évi szept. 25-én tartott végtárgyaláskor állapíttatott meg, hogy vádlott a szállodabeli szobaasszony Sch.-né szolgálatában állott, a ki azon első alkalommal történt kihallgatásakor az eljárás megszüntetését kérte, azelőtt pedig feljelentéssel, illetőleg magánváddal nem élt; ebből folyólag a kérelme nélkül folytatott eljárási és a vádlott vizsgálati fogsága következtében felmerült élelmezési költségek megfizetésére nem kötelezhető; ezen indokoknál fogva a kir. ítélő tábla végzésének a költségekre vonatkozó feltbbezett része helybenhagyatik. Belépés földszintes szobába nyitott ablakon át a 15. T. K. 380. §. 3. pontja alá esik. Az ügyész indítványa a büntetés neme tekinteti ben köti a birdságot. A b.-gyulai kir. törvényszék : Ifj. P Mátyás vádlottat a B. T. K. 333. §-ába ütköző s a 336. §. 3. pontja szerint minősülő lopás bűntettébeu bűnösnek mondja ki és ezért jelen Ítélet foganatba vételétől számítottan, a B. T. K. 340. és 92. §-áuak alkalmazásával hat havi börtönre és három évi hivatalvesztés s politikai jogainak ugyanannyi időtartamú felfüggesztésére ítéli. Indokok: A végtárgyalás folyamán káros előadásával s vádlott teljes beismerésével beigazolást nyert azon körülmén)', hogy vádlott ifj. P. Mátyás az 1889. január hó 18-án szomszédja F. Mihály lakására menvén, a szobának nyitva lévő ablakán a szobába hatolt s onnan egy nyitva lévő ládából 40 krt ellopott. Mely tényállás alapjáD, tekintettel arra, hogy bár a szoba ablaka a földtől csak 3 lábnyi magasságban feküdt, de mert épen szobába s nem nyilt helyre való behatolás követtetett el, vádlottat a B. T. K. 333. §-ába ütköző s a 336. §. 3. pontja szerint minősülő lopás bűntettében bűnösnek kimondani s enyhitő körülményül véve büntetlen előéletét, a kár túlcsekély voltát, a B. T. K. 340. és 91. §-ai alkalmazásával a rendelkező részben meghatározott büntetéssel sújtani kellett. (1890. évi április hó 10-én, 673. sz.) A budapesti kir, itélö tábla (1890. évi június hó 17-én, 19,699. sz.): A kir. törvényszéknek Ítéletét az abban felhozott indokok alapján helybenhagyja. A m. kir. Curia (1891. április 23. 1890. évi 10,717. sz.) : Minthogy a kir. ügyész véginditványában a B. T. K. 336. §. pontjára alapított vádját elejtette s vádlottat csak lopás vétségeért kérte feleletre vonni; minthogy e szerint a vádba vett cselekményre oly büntetést nem szabhatni, mely azt bűntetté minősítené ; annálfogva mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik ; vádlott a B. T. K. 333. §-ába ütköző s a 334. §.' szerint minősülő lopás vétségében mondatik ki bűnösnek s az alsóbiróságok Ítéletéből elfogadott enyhitő körülményekhez képest a 339., 341., 91. és 57. §-ok alapján egy hónapi fogházra és két évi tartamra hivatalvesztésre és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére Ítéltetik. Egyebekben a kir. itélö tábla ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. Ha a vádlott az elsöbirósági ítélet hozatala után ismeretlen helyre távozott, a másodbirói itélet hivatalból kinevezendő védőjével közlendő. Curiai 57. sz. döntv. (M. kir. Curia 1891. ápr. 15. 10,197. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Behajtott pénz visszatartása miatt ügyvédségtől való elmozditá-. Az ügyvédi rendtartásnak 74. §-a nem szolgáltat elegendő támpontot arra, hogy a fegyelmi bíróság azt az ügyvédet, ki az ellene felnit rült panaszok iránt — a kamara választmányának felhívása dacára — magát nem igazolja, ugyanazon törvény 69. §-ának c) pontjába ütköző vétségben bűnösnek mondja ki. A temesvári ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1891. évi szept. 17-én 651. sz. a.): H. Kálmán ügyvédet a D. Mihály kárára elkövetett, az 1874 évi XXXIV. t.-c. 48. és 49. §-aiba ütköző és ugyanazon törvény 68. §-ának b) pontja és 69.' §-ának c) pontja szerint minősülő kétrendbeli fegyelmi vétségben vétkesnek mondja ki és az ugyanezen t.-c. 70. §-ának 4. pontjában meghatározott negyedfokú fegyelmi büntetésre, vagyis az ügyvédségtől való elmozdításra ítéli, stb. Indokok: Miután a fehértemplomi kir. törvényszéktől átvett s másodbiróságilag is helybenhagyott 6,437/888. p. sz. a. hozott marasztaló ítéletével közokmányerejűleg be van igazolva az, hogy panaszlott ügyvéd a panaszos javára behajtott °170 frt tőkét az 1887. június 14-ik napja óta jogtalanul visszatartja, miután továbbá panaszlott ügyvéd az ezen bírósági Ítéletben terhére rótt váddal szemközt, noha erre neki a hozzá intézett négyizbeni felhívásban bő alkalom adatott, magát igazolni meg sem kísérletté miután panaszlott ezen renitens magatartásával teljesen kétséo--' telenitette a most hivatolt bírói Ítéletben foglalt súlvos vád alapos . . • . i„„ KíVmivitékot nvuitott arra nézve és igaz voltát és ketseg telea buo n>'^ot J hogy az elkövetett nagy kof^^^ emez eljárása az ügyjóvá tenni nem akarja min£ P£>«^ Ja hivatá88z&5 védnek az ugyv. rdts. 48 §-af™ ™<< » édj ]ninöségben kötelességébe, miszerint az ügyfele részére^ ugy » behajtott pénzt és egyéb értek argyakat azonna az^B7» natára és annak utasítása szerint szolgaitassa ki, ütközik es az ügyvédi áll? és hivatás alapját képező közbizalom oly mely es 3y nagyfokú megsértését foglalja magában, mely a legerezhc^obb és miután panaszlott ezen kötelességszegese az 1871 -f™^ t -c 68 S-ának b) pontja szerint m.nósulo fegyelmi vétség tcnyálladékát megállapítja,- őt ezen fegyelmi vétségben vétkesnek kenett^mondan^ paaasz.ott abbeli mulasztása, miszerint a hozzá intézett négyizbeni felhívás dacara sem adta be igazoló nyilatkozatát, az ügyv. rdts. 74. §-a értelmében onallo fegyelmi vétség tényálladékának megállapítására alkalmatos es figyelemmel arra, hogy ezen mulasztás a saját rendi hatosaga iránt köteles tisztelet oly érzékeny megsértését képezi, mdyet szintén büntetlenül hagyni nem lehet és tekintettel arra, hogy panaszlott ebbeli kötelességszegése az ügyv. rdts. b9. fc-anak e) pontja szerint minősülő fegyelmi vétség alkatrészét képezi, ugyanazért ezen fegyelmi vétségben is vétkesnek volt kimondandó. Ezen halmazatnak, ez ezen rendbeli halmazatot kepezo kétrendbeli fegyelmi vétség súlyos voltának és azon ténykörülmény tekintetbe vételével, miszerint panaszlott már két izben lett pénz jogtalan visszatartása miatt fegyelmiieg másod-, illetve harmadfokú fegyelmi büntetéssel büntetve és hogy csak a fegyelmi buntetésnemek sorrendje tartatik meg, ha a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sujtatik, az Ítéletben kiszabott fegyelmi büntetés volt kiszabandó, stb. A m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa 1891. nov. 14-én, 424. sz. a.) : Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának Ítélete a minősítésre nézve részben megváltoztattatik és vádlott az 1874: XXXIV. t.-c. 68. §-ának a) és b) pontjába ütköző fegyelmi vétségben mondatik ki vétkesnek; a büntetésre nézve azonban helybenhagyatik. Indokok: Az elsőbiróság ítéletének az idézett 68. §. b) pontjába ütköző fegyelmi vétség fenforgására vonatkozó indokolása ama törvényszakasz alkalmazásának helyességét bizonyítja. E mellett az ügyfele részére behajtott pénznek éveken át visszatartása az idézett t.-c. 68. §-áuak a) pontjába ütköző kötelességszegést is képez. Ellenben az ügyvédi rendtartásnak 74. §-a nem szolgáltat elegendő támpontot arra, hogy a fegyelmi bíróság azt az ügyvédet, a ki az ellene felmerült panaszok iránt - a kamara választmányának felhívása dacára — magát nem igazolja, ugyanazon törvény 69. §-ának c) pontjába ütköző vétségben bűnösnek mondja ki, a mennyiben eme 74. §. csak az iránt intézkedik, hogy a kamara választmánya az eléje került panasz alapján az illető ügyvédet a maga igazolására nemcsak pénzbirsággal, hanem azzal a fenyegetéssel is szoríthatja, hogy ha magát nem igazolja : az ekképén igazolatlanul maradt panasz — a választmány által célba vett békés elintézés mellőzésével — további intézkedés végett az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságához fog áttétetni. Mely oknál fogva az Ítéletnek erre vonatkozó része mellőztetett. Ugyanazon itélet a büntetés tekintetében a vonatkozó indokoknál fogva hagyatott helyben, stb. Kivonat a Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Baner Mór e., budapesti tszék, bej. dec. 30, félsz. jan. 27, csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Fülöp Károly. — Hamburger Vilmos <*., győri tszék, bej. dec. 29, félsz 2, csb. Guóth István, tmg. dr. Mayer Lajos. BárdOS Érnma e., budapesti ker. és váltótszék, bej. jan. 10. félsz. febr. 3, csb. dr. JBertényi Iván, tmg. Petrovics László. — Szász FereilCZ e., székelyudvarhelyi tszék, bej. dec. 21, félsz. jan. 9, csb. Györfy Titus, tmg. Sebesi Ákos. — Glöckner Ignácz e., kaposvári törvényszék, bej. jan. 2., félsz, január hó 18. csb. dr. Krammer József, tmg. dr. Fleiner Mór. — FucllSZ Jakab e., szolnoki tszék, bej. jan. 5, félsz. jan. 27, csb. dr. Görgey Sándor, tmg. Bagossy Lajos. — lik József e., szatmárnémetii tszék, bej. dec. 7, félsz. jan. 15, csb. Visky Károly, tmg. Koroknay Károly — ifj. Spitzer Károly e., szabadkai tszék, bej. dec. 20, félsz. dec. 23, csb. dr. Bányai Miksa, tmg. dr. Kobelrausch József. — PctrOVÍCS Tamás e , fehértemplomi tszék, bej. dec. 24, félsz jan. 21, csb. dr. Lallossevics János, tmg. Nemesik Gyula. — Kovács Ignácz e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. jan. 14, félsz. febr. 9, csb. dr. Bertényi Iván, tmg. Melha Kálmán. — Hochstiidter Jakab e., nagykanizsai tszék, bej. jan. 10, félsz. jan. 25, csb. Nábráczky Lajos, tmg. Szabó Pál. Pályázatok: A maros-vásárhelyi itélö táblánál 11. oszt. bírói áll. dec. 5-ig. — A nagy váradi itélö tábla kerületében egy díjas j o g g y a k o rn oki áll. dec. 4-ig. — A beregszászi tszéknél egy birói és két a 1jegyzöi áll. dec. 6-ig. — A munkácsi jbiróságnál al birói áll. dec. 6-ig. — Az ipolysági tszéknél aljegyzői áll. dec. 6-ig. — A m.-szigeti törvényszéknél II. oszt. jegyzői áll. dec. 6-ig. — Az ipolysági tszéknél jegyzői áll. dec. 6-ig. — Az ar.-maróthi tszéknél II. oszt. jegyzői áll. dec. 6-ig. — A szegedi tszéknél II. oszt. jegyzői áll. dec. 8-ig. — A szászvárosi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. dec. 8-ig. — A medgyesi jbiróságnál al birói áll. dec. 8-ig. — A kun-szent-miklósi jbiróságnál aljegyzői a 11. dec. 9-ig. — A sárkányi jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 9-ig. — A ubloi jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 6-ig. — A bártfai jbiróságnál a 1b í r ó i áll. dec. 9-ig. _ A besztercei kir. ügyészségnél ügyészi áll. dec 9-ig. — A pécsi kir. Ítélő tábla kerületében több díjas ioggyakornoki all. dec. 10-ig. 3 J 6 8 3 Nyomatott a .Pesti bonyvnyomd.-részvény-társasáq-.nál. Hold-utca 7.