A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 48. szám - Dr. Wenczel Gusztáv

358 IV. A kezelőszemélyzet (igazgató, irodaigazgató, irodatiszt, irnok, dijnok) esküje : ?Én N. N. esküszöm az igaz és mindenható Istenre, hogy Ü császári és apostoli kir. Felségéhez, Első Ferencz József urunkhoz és királyunkhoz, Ő Felsége uralkodó házához, Magyarországhoz és ennek alkotmányához bármi viszonyok közt hü maradok ; a törvényeket és rendeleteket megtartom; elöljáróim iránt engedelmességgel viseltetem ; a hivatalos meghagyásokat pontosan és lelkiismeretesen teljesitem ; a hivatalos iratokat rendeltetésükhöz és a nyert utasításhoz képest híven kezelem ; azokat vagy azok másolatát másnak, mint a kit szabály szerint illet, ki nem adom ; az azokban előforduló vagy más módon tudomásomra jutott hivatali titkokat senkinek fel nem fedezem ; a hivatali könyveket és jegyzékeket lelkiismeretesen vezetem; mindenre, a mi hivatalomhoz tartozik, gondosan felügyelek ; tisztemben híven, pontosan és serényen eljárok. Isten engem ugy segéljen !« V. A szolgák és segédszolgák esküje : »En N. N. esküszöm az isjaz és mindenható Istenre, hogy O császári és apostoli kir. Felségéhez, Első Ferencz József urunkhoz és királyunkhoz, 0 Felsége uralkodó házához, Magyarország és ennek alkotmányához bármi viszonyok közt hü maradok ; elöljáróim iránt engedelmességgel viseltetem, meghagyásaikat lelkiismeretesen teljesitem ; ssolgálatomban pontosan, híven és serényen eljárok. Isten engem ugy segéljen !« Eskületételi jegyzőkönyv. 26. §. Az eskületételről jegyzőkönyv vétetik fel és az eskületétel megtörténte a kinevezési okiratra feljegyeztetik A teljes ülésben történt eskületétel a teljes ülés valamennyi tárgyáról felvett általános jegyzőkönyvbe foglalható Az eskületételröl az igazságügyminiszternek jelentés teendő. (37 , 42. §§.) Személyi táblázat. 27. § Minden ítélőbíró és bírósági hivatalnok köteles hivatalba lépése alkalmával személyi táblázatát a vonatkozó rovatok kitöltésével két példányban kiállítani és azokat a hivatkozott okiratok csatolása mellett az illető biróság elnökének, ha pedig járásb rósághoz neveztetett ki, azon törvényszék elnökének átadni, a melynek kerületébe a járásbíróság tartozik. Az elnök a beadott táblázat minden tételét a bemutatott okiratokkal egybeveti, ehhez képest a táblázatot vagy hitelesíti, vagy a kinevezettet új táblázat készítésére utasítja és a hitelesített táblázat egyik példányát hivatala számára megtartja, a másik példányt az igazságügyminiszterhez felterjeszti, az okiratokat pedig az illetőnek visszaadja. A személyi táblázat az illetőnek hivatalos állására vonatkozó minden további változás és általában a táblázat rovataiban feltüntetett minden ténykörülmény felemlitésével esetröl-e^etre kiegészítendő. Az ily változást és ténykörülményt tehát köteles az elnök az igazságügyminiszternek bejelenteni és az általa őrzött táblázatban szintén bejegyezni A bejelentés csak abban az esetben maradhat el, ha a felmerült változásról vagy ténykörülményről az igazságügyminiszter különben is hivatalos tudomással bír. 28. §. Ha az ítélőbíró vagy bírósági hivatalnok más bírósághoz, illetve más törvényszék kerületébe tartozó járásbírósághoz helyeztetik át, vagy más államhivatalba lép, az elnöknél őrzött személyi táblázata a további nyilvántartásra illetékessé vált hatósághoz küldetik át. 29. §. A hivatalszolgák és segédszolgák szolgálatba léptük alkalmával az elnök állal berendezett kimutatásba jegyeztetnek be és ekként nyilvántartatnak szolgálatuk megszűntéig. A kimutatás tartalma tekintetében a 27. §. szabályai megfelelően alkalmazandók. A szolgákra nézve történt változások az igazságügyminiszternek esetröl-esetre szintén bejelentendők. II. FEJEZET. Kötelességek és jogok. Lakás a biróság székhelyén. 30. §. Az itélőbirák, a bírósági hivatalnokok és a szolgák kötelesek állandóan a biróság székhelyén lakni. A székhelyről való távozás akár hivatalos eljárás okából, akár szabadságolás esetén, a biróság vezetőjének bejelentendő. A székhelyhez közelfekyő helyen időnkint való tartózkodásra, ha ez a közszolgálat érdekeivel nem ellenkezik, a felügyeleti hatósága alatt állóknak a kir. Ítélőtábla elnöke, a kir. Cariánál alkalmazottaknak a kir. Curia elnöke engédélyt adhat. Összeférhetlenség. 31. ij. Ugy az itélöbirákra, mint a bírósági hivatalnokokra nézve az összeférhetlenség törvény által lévén szabályozva (1869: IV. t.-c. 8., 11., 12. §§., 1891 : XVII. t.-c. 39., 40. §§.), az abbeli rendelkezések kiegészítéséül és az itélöbirákra vonatkozólag az 1871: VIII t-c. 21. §-ában foglalt szabályok hasonlatosságára mé,' a következők állapíttatnak meg: A bírósági hivatalnoknak nem szabad a feleket biróság vagy hítóság előtt képviselni, azoknak birói elintézést vagy intézkedést igénylő ügyeiben az ellenfélnél vagy az érdekelteknél közbenjárni, sem a felek érdekében kérnyeket vagy periratokat szerkeszteni. Ez a szabály nem alkalmazható abban az esetben, mikor a bírósági hivatalnok az említett cselekményeket saját vagy vele harmadizig rokonságban vagy másodizig sógorságban levő személyek ügyeiben teljesiti a menynyiben ezzel töivény rendelete nem sértetik meg. Hivatalos órák. 32. §. A segédhivatalok hivatalos órái náponkint hét, ünnep- és vasárnapokon három órát tesznek. A naponkinti hivatos órák beosztása, a mennyiben külön felsőbb rendeletben vagy utasításban másként meghatározva nincs, a biróság főnökét illeti. Sürgős munka esetén az elnök a munkaidőt naponkint egy órával meghosszabbíthatja. Szolgálattétel kötelezettsége. 33. §. Az ítélőbíró és a bírósági hivatalnok nem tagadhatja eg szolgálatát a hivatala körébe eső ügyekre és teendőkre nézve, a melyeket hozzá hivatalos ellátás végett a biróság vagy ennek vezetője utasított, azon esetek kivételével, melyekben az Ítélőbíró az 1868 : LIV. t.-c. 56. §-a és a jelen ügyviteli szabályok 154. §-a szerint fenforgó érdekeltségnél fogva részt nem vehet. Bánásmód a felek irányában. 34. § A birák és bírósági hivatalnokok a felek irányában higgadt | és előzékeny bánásmódra köteleztetnek. Kérdezősködés esetén a feleket a | szükséges felvilágosítással vagy értesítéssel kötelesek ellátni. »É r t e s i t é s.« 35. §. Az itélőbirák a bíróságnál folyamatban lévő ügyekre nézve a felektől vagy ezek képviselőitől értesítést (informatiót) elfogadni általában nem kötelesek ; oly ügyek tekintetében pedig, a melyek szóbeli tárgyaiái alá kerülnek, ily érteiitést elfogadniok nem szabad. A hivatalos működés helye. 36. §. A segédszemélyzet és a kezelő-személyzet hivatalos teendőit — kiküldetés esetét kivéve — a részére kijelölt hivatali helyiségben köteles j végezni. Az itélőbirák tekintetében nincs kizárva, hogy az ügyiratok tanulmányozását és az írásbeli munkát magánlakásukon végezzék. E célra azonban az ügyiratokat a hivatalos helyiségből az egyes birák rendszerint csak a hivatalos órákon kívüli időre, társas biróság tagjai pedig csak annak fel. tétele alatt vihetik vagy vitethetik el, hogy az elvitel az ügymenetet, különösen az iratoknak más bíró által netalán szintén szükséges tanulmányozását és a tárgyalás vagy tanácskozás előkészítését ne akadályozza. Az ügyiratok hivatalosan a hivatali helyiségben adatnak át. Azoknak j teljesen és sértetlenül leendő visszakerüléseért a magánlakásra való átvitel | esetében az ítélőbíró felelős, a ki által, vagy a kinek kívánságára az átvitel történt. Ha azonban külön hivatali helyiség a bírónak rendelkezésére nem áll, az átadás magánlakásán történik és az átadott ügyiratokért őt a felelősség csak annyiban terheli, a mennyiben az iratok az ő hibájából sérültek meg vagy vesztek el. Hivatali járandóságok utalványozása, felfüggesztése, megszüntetése. 37. §. A kinevezett ítélőbíró, bírósági hivatalnok és szolga fizetése j és lakpénze, ha a kinevezteléskor nem volt fizetéses államhivatalnok, illetve államszolgálatban, a hivatali eskü leiételének napjától jár Ha a kinevezés előléptetéssel történt, a magasabb fizetés az itélöbirónak az 1869: IV. t.-c. 14. §-a alapján az új eskü letételének napjától, | a bírósági hivatalnoknak és szolgának az ujabb hivatali esküt, vagy ha újabb eskü nem kívántatik, az újabb állás elfoglalását követő hó első nap' jától, a magasabb lakbér pedig ugy az itélöbirónak, mint a bírósági hivatalnoknak és szolgának az újabb eskületételt, illetve az újabb állás elfoglalását l követő évnegyedtől jár. Azon bírósági hivatalnoknak és szolgának, a ki magasabb fizetéssel ' ellátott új állásának elfoglalásában hivatalosan akadályoztatik (23. §.), min, denkor a kinevezési okirat kézbesítésének napját követő hó elsejétől kezdve | jár magasabb fizetése A magasabb fizetési fokozatba való előléptetés esetében a magasabb fizetés úgy az icélőbiráknak, mint a bírósági hivatalnokoknak és szolgáknak azon napot követó' hó elsejétől fogva jár. a melyen a magasabb fizetésű állás megüresedett. ^1891 : XVII. t.-c. 48. §.) 38. §. A birák és bírósági hivatalnokok fizetése havonkint, lakpénze évnegyedenkint január, április, július és október hó elsején előlegesen, a díjnokok napidíja utólagos havi részletekben, a szolgák fizetése és lakbére havonkinti előleges részletekben adatik ki. A díjnokok napidiját az elnök utólagos heti részletekben is fizetheti. A joggyakornokok díjazásáról külön rendelet intézkedik. i9. §. Lemondás esetében a hivatali járandóság (38. §.) azzal a nappal, a melytől fogva a lemondó hivatalától felmentetett, ha pedig hivatalát igazolatlanul már előbb odahagyta, az odahágyás napjával szűnik meg. A lemondó az előre kiszolgáltatott járandóságokat ettől a naptól számítva visszafizetni köteles. 40. §. Nyugdíjaztatás, végkielégítés vagy elhalálozás esetében az itélőbirák, a bírósági hivatalnokok és a szolgák fizetése annak a hónapnak, lakpénzük annak az évnegyednek utolsó napjával szűnik meg, melyben a nyugdíj vaay a végkielégítés engedélyeztetett, illetőleg a melyben a halálozás történt. 41. §. A fegyelmi vagy bűnvádi úton hivatalvesztésre ítélt Ítélőbíró vagy bírósági hivatalnok fizetése annak a hónapnak, lakpénze annak az év• negyednek végével szűnik meg, melyben a hivatalvesztést kimondó határozat ' jogerőre emelkedett. A mennyiben felfüggesztés folytán a hivatalvesztésre itéltnek fizetése felének vagy kétharmadának erejéig visszatartatott (1871 : VIII. t.-cikk : 64. §.), a fizetés visszatartott része annak a hónapnak végével szüntettetik I meg, a melyben a felfüggesztés történt. 42. §. Az itélőbirák, bírósági hivatalnokok és szolgák fizetését és i lakpénzét, valamint a joggyakornokok diját az igazságügyminiszter teszi folyóvá és szünteti meg az e tárgyban tett jelentés alapján. A jelentésben az a ténykörülmény, mely a járandóság folyóvátételét i vagy megszüntetését maga után vonja és a ténykörülmény bekövetkeztének I napja határozottan kiteendő. Halasztást nem tűrő esetekben a biróság vezetője felfüggesztheti a/, annál alkalmazottaknak járandóságait ; ebbeli intézkedéséről azonban köteles az igazságügyminiszterhez haladéktalanul indokolt jelentést tenni. Vegyesek. f Dr.Wenczel Gusztáv. A m. jogtudománynak halottja van. i Dr. W e n c z e I Gusztáv, budapesti egyetemi jogtanár f. hó 23-án I hosszas és munkás élet után örökre behunyta szemét. Ez alkalommal nem kívánjuk nagybecsű tudományos munkálkodását beI hatóbban fejtegetni; csak röviden annyit jegyzünk meg, hogy a hazai jogtörténelem tudományának ö volt a megalapítója, első • úttörője. Életrajzi adatait a következőkben közöljük : »Wenczel Gusztáv 1812-ben született I.ukanban (Alsó, Lausitzban). Atyja ez időben huszárkapitány volt s mint ilyen állomásozott e városban, melyet kevéssel a kis Wenczel születése j után a francia hadak megszállottak s cz alkalommal a kisdednek I életét csak nehezen, ezernyi veszély között lehetett megmenteni. | Atyja később őrnagy lett. Zaklatott katonai élete igen változa• tossá tette Gusztáv fiának életét. Midőn atyjának ezrede Lombar-