A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 46. szám - Birói ügyviteli szabályok. (A m. kir. igazságügyminiszter 1891. évi aug. 19-én kelt 4291. I. M. E . sz. rendelete az új birói ügyviteli szabályok kiadása tárgyában.) (Folytatás.)

184 tábla a kir. törvényszék Ítéletét megváltoztatja s S. Istvánnét az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmenti stb. A m. kir. Curia (1891. okt. 21-én 3,349.): A budapesti kir. itélö tábla Ítélete megváltoztattatik, vádlott bűnösségére nézve az eljárt kir. törvényszék Ítélete hagyatik helyben, azonban a büntetésre nézve ezen Ítélet is részben megváltoztattatik vádlott három napi fogházra Ítéltetik stb. Indokok: K. Mór községi végrehajtó vádlottnál hatósági meghagyás végrehajtásában jelent meg és vádlott ebben akadályozta meg erőszak használatával ; azon körülmény, hogy a tartozás — mely miatt a végrehajtásilag lefoglalva volt sertések elszállítása foganatosítandó lett volna — nem vádlott, hanem D. István és társai tartozása volt: minthogy K. Mór végrehajtó a köréhez tartozó ügyben járt el, az ellenében használt erőszak — ha mindjárt a végrehajtás jogos nem volt is'— a hatóság elleni erőszakot megállapítja; ennélfogva a kir. itélő tábla Ítéletének megváltoztatásával vádlott bűnösségére nézve az eljárt kir. törvényszék Ítéletét kellett helyben hagyni, a büntetést azonban a fenforgó enyhítő körülményekre figyelemmel, a fenti tartamban állapítani meg stb. Vádlott, a ki az ismeretlen hajcsártól állítólag marha-levél nélkül vett malacot oly marha-levéllel adta el, mely nem ezen, hanem más malac minősedének s az ahhoz való jognak bizonyítására szoltralt s igy azon marha-levél közhitelességét felhasználva, tudva valótlan tényt bizonyítóit azon közokirattal, tehát a közokiratnak közhitelességét tudva hamis teny bizonyítására hnsz nálta: az állategészségügyi törvénybe ütköző kihágás helyett a B. T. K. 405. §-ában meghatározott s hamis közokirat tudatos használása íiltal elkövetett okirathamisitáshan bűnös. A győri kir. törvényszék (1890. december 12-én 4,562.): V. Elek vádlottat a btkv. 391. §-ába ütköző közokirathamisitás bűntettének vádja és következményei alól felmenti; ellenben az 1888. évi VII. t.-c. 154. §-ának a) pontjába ütköző kihágásban vétkesnek mondja ki s ezért a hivatkozott §. alapján az ugyanazon t.-c. 157. §-a és a kihágási törvény 22. §-ának alkalmazása mellett 20 frt pénzbüntetésre itéli stb. Indokok: A végtárgyalás folyamán igazolva lett a következő tényállás: özv. K. Istvánrjé egy 10 —11 hónapos hamvasszőrű malacát el akarván adni, f. é. április hó 4-én a pécsi elöljáróságnál marha-levelet váltott, a mely marha-levél részére 1890. évi április hó 4-iki kelettel ki is állíttatott s mely napló l/e. sz. a. van csatolva. Özv. K. Istvánné malacát ezen marhalevéllel együtt Győrben 1890. évi április hó 5-én eladta 11 frtért V. Eleknek, ki ezen malacot még április ll-én eladta S. Adolfnak, de neki a sertéssel egy egészen idegen — más sertésre vonatkozó — járlatot adott át.' Később, április 13-án Y. Elek egy ismeretlen hajcsártól vett egy másik malacot, a melyet április hó 26-án N. István közbenjárása mellet eladott K. Józsefnek és pedig azon marha-levél ki séretében, melyet ő özv. K. Istvánnétól kapott azon malac után, melyet ettől vett. K. József a vett malacot azonban csak május 3-án íratta magára, a mikor az átíratást eszközölt Sz. Gyula a marha-levélen — 14. naplószám alatti vallomása szerint — hamisítást nem vett észre. K. József a malacot átvévén, rövid idő múlva észlelte, hogy a malac beteg, miért is P. Arnold állatorvos által kezeltette, kinek a n. l/e. alatti járlatot felmutatván, P. Arnold észrevette, hogy a kérdéses járlaton a kelet feltűnően olykép volt meghamisítva, hogy az április 4-ből április 25-ike lett készítve, minek folytán P. Arnold állatorvos feljelentését a rendőrségnél megtette. A végtárgyalás folyamán azonban ezen tényállás kiderítése alkalmával nem merült fel olyan adat, a melylyel megbizhatólag igazolva volna, hogy a napló l/e. szám alatt fekvő marha-levélen a kiállítás keltét ki hamisította meg, vájjon V. Elek-e vagy K. József, kiknek kezén a marha-levél az özv. K. Istvánnétól való vétel után keresztül ment, bár a kir. ügyész indítványában foglalt terhelő körülmények a tettesség tekintetében inkább V Elek vádlottra utalnak. Ily terhelő körülmények, hogy vádlott az özv. K. Istvánnétól megvett malacot S. Adolfnak adta el és még sem adta át az özv. K. Istvánnétól kapott és ezen általa vett és ismét eladott malacra vonatkozó marha-levelet S.-nek, hanem egy később marhalevél nélkül vásárolt malac eladásánál használta fel a K. Istvánnétól kapott járatot; továbbá, hogy vádlott V. Elek kezdetben tagadta, hogy a S. Adolfnak eladott malacot marha-levéllel adta volna el azon malac képében, melyet özv. K. Istvánnétól vett, holott ezen malacot S. Adolfnak már eladta volt és végre, hogy hagyta K. Józsefet özv. K. Istvánné ellen kártérítési igénynyel fellépni, később azután mégis kártalanította K. Józsefet a beteg és elpusztult malacért. Tekintve azonban, hogy K. Józsefnek szintén érdekében állott a keltet április hó 25-ére kijavítani azon okból, hogy ily uton beaigazolhassa, miszerint az általa 1890. április 26-án vásárolt malac az átvételtől számítandó 10 nap alatt lett beteg, hogy ennek alapján a fennálló gyakorlat értelmében az előző ellenében visszkeresetet indíthasson; tekintve továbbá, hogy a tettességet az átíratást a hátlapon eszközölt Sz. Gyula 14. naplószám alatt fekvő vallomása is kétessé teszi, a mennyiben oda nyilatkozik, hogy a május 3-iki áliratáskor a marha-levél kelte még meghamisítva azért nem lehetett, mert <"> az abban foglalt adatokat és kiállítási helyet az átiratási könyvbe köteles bevezetni és a durva módon eszközölt javítást nyomban észre kellett volna venni, figyelmét azonban mi sem keltette töl és igy csaknem bizonyos, hogy a marha-levél V. Elek kezén még nem volt meghamisítva, azért ezen ellentétes terhelő körülmények fenforgása mellett a súlyos bessámitású közokirathamisitás bűntettének tettességét birói meg! nyugvással V. Elekre vonatkozólag kimondani nem lehetett és őt ennélfogva a közokirathamisitás bűntettének vádja és következményei alól fel kellett menteni. Ellenben, miután vádlott maga is beismeri, hogy a K. Istvánnétól vásárolt malacot egész idegen marha-levéllel adta el S. Adolfnak, azon sertést pedig, melyet K. Józsefnek adott el és mely utóbb elpusztult, 1890. évi április hó 13-án marha-levél nélkül vette egy ismeretlen hajcsártól, a mely eljárása pedig az | ítélet rendelkező részében megállapított kihágást képezi, azért i vádlottat a fentirt kihágásban bűnösnek kimondani és a rendeli kező részben kimért büntetéssel sújtani kellett stb. A budapesti kir. itélö tábla (1891. február 9-én 120.): Minthogy P. Arnold állatorvos is azt jelentette, hogy nem valószínű, mikép a járlat május 3-án már is meghamisítva lett volna, a kir. itélő tábla a kir. törvényszék Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja stb. A ni. kir. Curia : Tekintve, hogy a fenforgó bűnvádi ügyben K. József mint panaszló és tanú s nem mint vádlott fél je| lentkezett: az elsőfokú bíróság Ítéletének indokaiban foglalt azon ' gyanú kifejezése, hogy a kérdéses marha-levél meghamisítását K. József is elkövethette, mellőztetik; s tekintve, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének indokaiban helyesen előadott tényállás | mellett és bizonyítási adatok alapján nem lévén bebizonyitottnak j vehető, hogy ama közokirat meghamisítását V. Elek vádlott követte légyen el: e részben a budapesti kir. itélő tábla ítélete az abban felhozott és az elsőfokú bíróság ítéletéből elfogadott vonatkozó indokoknál fogva helybenhagyatik ; tekintve azonban, hogy V. Elek vádlott maga is beismeri, hogy K. Józsefnek uem az özv. K. Istvánnétól, hanem az ismeretlen hajcsártól megvett malacot aclta el, nem az ezen malacra, hanem a K. Istvánnétól vett és S. Adolfnak eladott malacra vonatkozó marha-levéllel; tekintve, hogy e szerint vádlott az ismeretlen hajcsártól állítólag marha-levél nélkül vett malacot oly marha-levéllel adta el K. Józsefnek, mely nem ezen, hanem más malac minőségének és az ahhoz való jognak bizonyítására szolgált s igy — azon marhalevélnek közhitelességét felhasználva — tudva valótlan tényt bizonyított azon közokirattal, tehát a közokiratnak közhitelességét tudva hamis tény bizonyítására használta ; tekintve, hogy a kérdéses tényt illetőleg a bizonyíték kétségtelenül hamis volt ; tekintve, hogy vádlott ezen cselekménye által jogsérelem K. Józsefre csak az által nem háramlóit, mert ezt vádlott az elhullott malacért kártalanította; ellenben kétségtelen, hogy jogsérelem háramolhatott volna, a mi kitűnik abból is, hogy K József vevő a hamis marha-levél alapján visszkeresetével előzőleg özv. K. Istvánné ellen fordult; mindkét alsóbb fokú bíróság ítéletének e részben való megváltoztatásával, vádlott az állategészségügyi törvénybe ütköző kihágás helyett a btkv. 405. §-ában meghatározott s hamis közokirat tudatos használása által elkövetett okirathamisitáshan mondatik ki bűnösnek s figyelemmel büntetlen előéletére s hogy a kárt jóvátette és cselekménye által további jogsérelem senkire sem háramlóit, a -392. §. alapján s a 92. §. alkalmazásával, vétség miatt, hivatkozással a 20. §-ra, három heti fogházra ítéltetik s egyebekben a budapesti kir. itélő tábla Ítélete az elsőfokú biróság Ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. Kivonat a ,,Budapesti Közlöny-bői. Csődök: Seflsik József e., aradi tszék, bej. dec. 30, félsz. jan. 21, csb. Bélkey Pap Mihály. — Glücksmanu Mór e., n.-becskereki tszék, bej. jan. 2, félsz. febr. 1, csb. dr. Végh Imre, tmg. dr. Stern Lázár. Pályázatok: A n.-becskereki tszéknél II. oszt. jegyzői áll. nov. 21- ig. — A fehértemplomi tszéknél joggyakornoki áll. nov. 20-ig. — A kassai Ítélőtábla területén díjas joggyakornoki áll. nov. 20-ig. — A temesvári tszéknél díjas joggyakornoki áll. nov. 20-ig. - Az aradi tszéknél birói áll. nov. 21-ig. — A lőcsei tszéknél birói áll. nov. 22-ig. — A gyulai tszéknél II. oszt. jegyzői áll. nov. 22-ig. — Az egri kii. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. nov. 20-ig. — A karánsebesi tszéknél a 1jegyzői áll. nov. 2á-ig. — A temesi jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 22- ig. — A késmárki jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 22-ig. — A szászkabányai jbiróságnál albirói áll. nov 24-ig. — A zombori tszéknél j e g yz ő i áll. nov. 22-ig. — A hidalmási jbiróságnál albirói áll. nov. 25-ig. — A kassai itélő tábla területén (egyelőre a beregszászi tszéknél) díjas joggyakornoki áll. nov. 25-ig. — A hosszuaszói jbiróságnál járásbirói áll. nov. 26-ig. — A berettyó-ujfalui jbiróságnál albirói áll. nov. 26-ig. — A füleki jbiróságnál albirói áll. nov. 26-ig. — A füleki jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 26-ig. — A szombathalyi és komáromi tszéknél, valamint a veszprémi és kismartoni jbiróságnál egy-egy díjas j o ggyakornoki áll. nov. 25-ig. — A lengyeltóti jbiróságnál albirói áll. nov. 26-ig. — A nagyváradi tszéknél joggyakornoki áll. nov. 25-ig. — A dicső-szt.-mártoni jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 2 -ig, — A magyar-csekei jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 26-ig. — A bajai jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 26-ig. — A pécsi tszéknél IT. oszt. jegyzői áll. nov. 27-ig. Nyomatott a .Pesti könyynvomd>-réazvény-táraasáq"-nál. Hold-utca 7. sz.)