A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 45. szám - Az elévülési és záros határidők a magyar kereskedelmi jogban - Nota-per. (Kossuth Lajos irói életéből és egy jogi szaklap meginditásának küzdelmeiről.) 2. [r.]

A JOG. követelések, továbbá a kikötött vételár leszállítására és a megkötött ügyletektöli elállásra irányzott keresetek ; ugyszinte a kiadói ügyletből (p. o. kiadó és szerző közt) származó kártérítési vitás jogigények állatában hat hó alattévülnek el. A szóban forgó elévülési határidő eltelte előtt tehát eme jogigények érvényesíthetők, feltéve, hogy azok a keresk. törv. értelmében, annak rendje és módja szerint, a kár és illetve a szerződésszegés mibenlétének megállapítása által, kellő időben már fentaríatván (ktv. 346 - 358. §§) concret alakot nyertek. A kereskedelmi vétel- és szállítási ügyletekre visszatérve megemlítjük, hogy az adásvételi és szállítási ügyletekből eredő jogigényekre vonatkozólag a keresk. törvény által csak egy helyütt, a 349. §-ban szabatik meg az elévülési idő. Vonatkozik pedig ezen elévülési idő a vevőnek az árúminöségi hiányokra alapított — a keresk. törv. 318. §-ban felsorolt — kártérítés s illetve elégtételadásra irányuló kereseti és illetve kifogásolási jogára. 7 A ktv. 349. §-ának eme rendelkezése a következőkép szól: »A vevő azon kifogással, hogy az árú a kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felel, nem élhet, ha a hiányokat az átvételtől számítandó hat hó eltelte után fedezi fel vagy ha az eladót a hiányokról az átvételtől számítandó hat hó alatt nem értesiti. A vevőnek a hiányokra alapított kereseti joga az eladó ellen az átvételtől számítandó hat hó alatt elévül. Ezen határozatok által a törvényes intézkedéseken, illetőleg ,i kereskedelmi szokásokon, melyek bizonyos ügyletekre nézve rövidebb elévülési időt állapítanak meg, változás nem történik. Ha az eladó felelőssége szerződésileg rövidebb vagy hosszabb időre állapi?taMk meg, a megállapodás szolgál irányadóul. « Az imént idézett törvényi rendelkezés tehát intacte hagyja azon elévülési jogeseteket, midőn azokra nézve a külön törvényi intézkedés és illetve a keresk. jogszokás »rövidebb« elévülési határidőt állapit meg.s És a szerződő feleket ' A keresk. törv. 348. szerint: > ha az árú a kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felel, a vevőnek jogában áll az ügylettől slállani, vagy a vételár aránylagos leszállítását igényelni." E mellett mindegyik esetben a netáni kár megtérítését is követelheti a vevő. feltéve, hogy az ezen jogok érvényesithetésének előfeltételét képező, a ktv. 346., 347. és illetve (midőn a teljesítés helyett kártérítés avagy a -zerzödéstöli elállás követeltetiki a ktv. 354. §- rendelkezéseit betartotta. A német keresk. törvény 349. §. idevonatkozó rendelkezése ekként hangzik : »D e r M a n g e 1 der vertragsmássigen Beschaffenheit der Waare, kann von dem Kaufer nicht geltend gemacht werden, wenn derselbe erst nach Al lauf von sechs Monaten seit der Ablieferung <>n den Kaufer entdeckt worden ist.c " Az o s z t r. p o 1 g. t v k ö n y v 1,502. §-a szerint, a törvény által cél elérésére okvetetlenül szükséges volt egy szaklap alapítása, mely a köznyilvánosság ellenőrzése alatt kell hogy álljon és hozzátevé, hogy ily módon gondolta elérni, hogy minden polgár, gazdag és szegény, hatalmas és gyenge — tehetsége szerint — a közjó nagy épületéhez egy-egy téglával hozzájáruljon. Panaszosan fejezte bt, hogy midőn ily nemes célra törekedett, e cél és törvényesség mellett fogságba került. A 9-ik kérdés oda irányult, hogy Kossuth a szaklapjával oly tudósításokat közlött, melyek félszeg értelmezésen alapultak ás a megyék gyűléseibe ingerültséget vittek be. Erre a felelet határozott tagadás volt. A 10-ik kérdésnél a nyomozó bíró kimutatni iparkodott, hogy Ágoston József ügyvéddel, Szombathelyi Antal, Török Gábor és Deák Ferenc táblabirákkal, továbbá Besze fános és Péter fi Károlyival titkos levelezésben állott, melyből kitűnik, hogy az ő tudtával és befolyásával titkos társaság alakíttatott A vádlott ezen leveleket eredetiben kérte fölmutaltatni és midőn az megtörtén', előadta, hogy nála szakférfiak gyülekeznek össze, kiket a vélemény morális rokonsága vele összefűz és kikkel nem egyébről, mint a systematicum operatumról, melyre maga Fere nc király adta az első buzdító szót, tanácskozott. Kiemelte, hogy a nemzet e fölött két pártra szakadt, az egyik javítva haladni, a másik a régi mellett maradva, tespedni akar. O az előbbi párt barátja. Befejezésül hozzátevé, hogy »a képzelt eonsociatiók oly rémek, melyek a valóban seholsem léteznek.« A 11-ik kérdésben vádul hozatott fel, hogy br. W e s s e 1 é n y i Miklóssal is titkos levelezésben állott és lefoglalt naplóját is, melykorabeli történeti dolgok megírására jegyzeteket tartalmazott, neheztelték. A 12-ik kérdésben fölhozatott, hogy irodája vezetőjét: Farkas Jánost és Kúthy Lajost mi célból küldötte Erdélybe. A vádlott kifejtette, hogy azok Beöthy Ödön meghívására mentek oda, az erdélyi országgyűlési tudósítások szerkesztésére, az ő tudósításainak példájára. (Igen mulattató részét képezi a feleletnek az, hogy Farkas és Kúthy 10 rizsma papirost Kossuth hitelére vásároltak össze.) Egy befejező közleményben, ha az olvasóközönséget untatni nem fogom,* a további részleteket és a védelmet terjesztem elő. * Ellenkezőleg, érdeklődéssel várja. A szerkesztőség. egyátalán nem korlátozza abban, hogy ők a törvényes és szokásosnál akár »rövidebb«, akár pedig »hosszabbra« is szabhassák az elévülési határidőt és igy az csak a felek akaratát pótló és nem pedig feltétlenül kötelező jogintézményt képez. '•' A mennyiben tehát az elévülési időre nézve a szerződő ügyfelek kölcsönösen rövidebb vagy hosszabb elévülési határidőt állapítottak meg, annyiban ezen határidő tekintetik irányadónak. Vita esetén az árúk azon naptól kezdve tekintetnek jogilag átadottaknak, a mely naptól kezdve a vevőnek az árúk feletti rendelkezési jog megadatván, az árúknak átvétele neki módjában állott. A vevőnek a más helyről küldött árúszállitmányt illetőleg a rendelkezési jogot rendszerint az árúnak hozzá történt küldését jelző (kisérő levéllel ellátott) számla (Factura) és továbbá az árúk megérkeztét tudató értesítvén y (Aviso) 10 és különösen pedig az annak visszaadásával egyben általa kézhez vett (kiváltott) árúkisérő-okiuányok, úgymint a fuvarlevél, stb. adják meg. Megemlítendő még, hogy a szóban forgó elévülési időnek kezdőpontját a kötelezett árú átadási s illetve átvételi napja, míg annak végpontját az ezen naptól számított 6. hónap utolsó napja képezi. 11 Végül még ezúttal is kiemeljük, miszerint a hat havi rövid elévülési idő csakis az árú minőség kifogásolására s nem pedig más, p. o. mennyiség vagy késedelmes szállítás miatti kifogásra alapított actióra vonatkozik. 12 Részünkről még azon jogelvet véljük felállithatónak, miszerint a menuyiben a v e v ő akár az árú mennyiség hiánylat a, akár pedig az árú elkésetten történt szállítását illető kifogásai alkalmával nem képes igazolni, hogy ő (a kt. 271. §. kívánalmához képest rendes kereskedő gondosságával eljárva) az árút kiszolgáltató szállítmányozót s illetve fuvarozót a ktv. 390. és illetve 410. §-hoz képest 13 az eladó érdekében és kereshetőségi jogának (regressus) megóvhatása céljából felelősségre vonta s illetve ennek eszközölhetese végett az eladót haladék nélkül értesítette; az esetben az ezen mulasztásból származható hátrányok avevőt terhelik. Elvként felállítható továbbá, hogy az eladó irányában a vevő hiánylat és késedelem okán csak annyiban szerez kereshetőségi jogot (és szerezvén, érvényesítheti azt a hosszú közpolg. határozottnál hosszabb elévülési határidőt kikötni nem lehet, valamint az elévülésről előre lemondani nem lehet. A mi a porosz »L a n d r e c h t e t« illeti, annak 565. § ában az eléj vülési jogintézmény tekintetében — a magyar keresk. törv. megfelőleg — a szerződési szabadság jogelve (Freedom of Contracts) teljesebb l mérvben nyilatkozik, mert a szerint a szerződő felek az elévülési jogot kor' látlanul szabályozhatják. 9 így P- °- rövidebb elévülési határidőt állapit meg az osztr ált. polg. törvénykönyv vonatkozó rendelkezése alapján a keresk. jogszokás a háziállatok hibás volta miatt emelendő jogigények érvényesithetése végett stb (L. Schnierer »keresk. törv. magyarázata* 343. §.) lr) Az árút rendelkezési helyére fuvarozó intézet értesitvénye (aviso) fontos bizonyítási instrumentum. Az árú megérkeztéről és a címzett rendelkezésére történt bocsátásáról a címzett (vevő, bizományos stb.) ezen értesitvény kézbesítése utján értesíttetik. A címzett azután az ezen értesitvényen kitüntetett — az árút netán terhelő — összegnek p. o. fuvardíj, I vám stb. kifizetésével egyidejűleg az árút kísérő szállitólevet és illetve azzal I együtt magát az árúszállitmányt is átveheti. Az árúszállitmány átvétele magán az ez alkalommal visszamutatott avison ismertetik el. 11 Hogy melyik (hányadik napra esik a hatodik hónap »u t o 1 s ó n a p j a« és illetve több hónapra terjedő záros határidőt illetőleg, melyik nap képezi az utolsó lejárati napot; erre nézve sem kereskedelmi, sem pedig közpolgári törvényünk, sem pedig az ált. osztr. polgári törvénykönyv nem intézkedik. A porosz »A 11 g e m. L a n d r e c h t« 550. i;-a ily esetre következőleg intézkedik : »I st die Verjahrung auf Mouate eingeschrankt, so werden so vielmal dreissig Tage als Monate sind, gerechnet.* 12 L. 488/1886. sz. Curiai ítélet »A Jog. 1886. dec. hó 19 ik lapszámában. 13 A ktv. 390. §. a következőkép szól. >A szállítmányozó ellen az árú teljes vagy részbeni elveszése, megsérülése vagy elkésett kiszolgáltatása miatt támasztható keresetek egy esztendő alatt évülnek el. Ezen határidő az árú teljes elveszése esetében azon nappal, melyen a kiszolgáltatásnak történni kellett volna, egyéb esetekben pedig azon nappal veszi kezdetét, melyen az árú tényleg kiszolgáltatva lett. Hasonló módon évülnek el az árú teljes vagy rész'jen elveszése, megsérülése vagy elkésett kiszolgáltatása miatt emelhető kifogások is, ha a tudósítás a tényekről a szállítmányozó részére egy év alatt el nem küldetett. A ozállitmányozó által elkövetett csalás vagy sikkasztás esetébeu ezen határozatok alkalmazást nem nyernek«. A ktv. 410. §-a pedig ekként rendelkezik : »Az árú átvételével és a fuvardíj kifizetésével a fuvaros ellen minden igény megszűnik. A hiány vagy sérülés miatt azonban, mely a kiszolgáltatáskor külsőleg felismerhető nem volt, a fuvarozó az árú átvétele és a fuvardíj kifizetése után is felelősségre vonható, ha a hiány vagy sérülés a 409. §. értelmében a felfedezés után azonnal megállapíttatik s egyúttal igazoltatik, hogy a hiány vagy sérülés a feladás és kiszolgáltatás ideje közt történt. A 390. §-nak a kereset és kifogások elévülésére vonatkozó határozatai a fuvarozás tekintetében is alkalmazandók*:. [L. >A Jog<. 1890. július i . lapsz.]