A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 44. szám - A szabadságbüntetés tartamának számítási módjai. (A btk. 3. §-a.)

A J O Gr. akár csak in subsidium is, mert nem lehet tíírni annak a lehetőségét sem, hogy a hatalom bizalmi állásának a fölhasználásával rút törvénysértéssel a törvény kijátszására eleve megalkudva szövetkezzék. Kötelességemnek tartottam ezen esetet nyilvánosságra hozni ázért, mert lelkem mélyében gyökeret vert a hit azon a Curia epületének homlokzatát is díszkő mondat igazságos, alapos voltában : »Justitia est regnorum fundamentum.« Dr. Stefanovics Milos, pozsonyi h. ügyvéd. Vegyesek. A büntetőtörvényköny v módosítása. A büntetőtörvénykönyv módosításáról tanácskozó szakértekezletet újabban a csalás körül felmerült kérdésekkel foglalkozott. A csalás körülírásában némi módosítást javasol. A fraudulosus vagyonátruházásokról szóló szabványokat szigoritandónak véli; ellenben feleslegesnek tartja a többség, hogy az ingatlanok másodszori eladásáról külön intézkedés tétessék, minthogy ez iránt a csalási határozmáuyok kellő oltalmat nyújtanak. Végül kimondatott, hogy a ki azon valótlan ürügy alatt, hogy hatóságnál, közhivatalnál, vagy ezeknek közegénél befolyása, vagy összeköttetései vaunak, közbenjárásáért vagy megvesztegetés fejében pénzt köteleztet, büntettessék. — Október hó 30-án tartott ülésében pedig kimondta a szakértekezlet, hogy hivatalból üldöztessenek az olyan üzletszerű csalások, melyeket a mai forgalmi élet és különösen a hirlaphirdetéseknek nagy elterjedése okozott, mint pl. a helyszerzési, pénzszerzési és pénzkölcsönzési csalások, az úgynevezett szövetkezési és kauciószédelgések stb., melyek gyakran igen sok embert megkárosítanak és a közérdekre veszélyesekké válnak. A decentralizált királyi táblák működésének első Öt havi eredményeiről érdekes adatokat közölt az igazságügyrainiszter a képviselőház pénzügyi bizottságával, melynek üléséről a fenti jelentésünk szól. A megosztoit királyi táblák működésének kezdete a nyári hónapokra a törvénykezési szünetnek s a tömegesb szabadságolásnak szokásos időszakára esett, ezen hónapoknak eredménye tehát már ezért sem szolgáltathat biztos mértéket a kir. táblák működésétől várható eredmények megítélésére, egészen el is tekintve az átköltözésekkel járó nehézségektől. A lefolyt öt hónap közül normálisnak legfeljebb az utolsót, szeptembert lehet tekinteni s ez azon eredményt mutatja fel, hogy csak a budapesti táblából alakult kir. táblák területén ezernél többel múlja felül a szeptember hóban elintézett ügyek száma a beérkezettekét. A mi általában a kir. táblákhoz beérkezett ügyek számát illeti, az a lefolyt öt hónap alatt állandó — bár kis mérvű — emelkedést mutat, a mely csakis az első hónapban, májusban volt nagyobb arányú. Ennek természetes okát az a körülmény képezte, hogy az igazságügyminiszter intézkedése folytán április hó közepe óta nem voltak felterjesztve az elsöbiróságok által az ügyek a régi két kir. táblához s így azoknak május hó folyamán tömegesebben kellett felérkezniök a megosztott kir. táblákhoz. A hátralékok száma a régi két kir. táblánál a mult év végén 28,744 volt; a megosztott kir. tábláknál a hátralékok egész összege ez idő szerint 33,000-re megy. Ez a körülbelül négyezernyi különbözet azonban nem múlja felül a törvénykezési szünet után minden évben mutatkozni szokott hátralékszaporodást A képviselőház igazságüjryi bizottsága K ő r ö s y Sándor elnöklete alatt f. hó 29-én tartott ülésében tárgyalás alá vette a határ- és földmérési jelek rongálása és megsemmisítése tárgyában alkotandó büntető határozatokról szóló törvényjavaslatot; Krajtsik előadó, utalva a monarchiánk és Románia közt kötött határegyezményre, mely szükségessé teszi az e javaslatban foglalt intézkedéseket, a javaslatot általánosságban elfogadásra ajánlja. Bokross Elek és Szilágyi miniszter néhány megjegyzése után a törvényjavaslat általánosságban elfogadtatott. Az 1. §. azon rendelkezése, mely büntetendőnek mondja ki azt, ki a határoszlop feliratát, vagy egyéb megjelölést részben, vagy egészben olvashatlanná teszi, akként módosította, hogy büntetendő, a ki a határoszlop feliratát vagy egyéb megjelölését részben vagy egészben olvashatlanná, vagy felismerheti enné teszi. A törvényjavaslat többi szakaszának érdemleges módositás nélküli elfogadása után az ülés véget ért. A budapesti ügyvédi kamara november hó 8-án délelőtt 10 órakor a kamara hivatalos helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melynek egyetlen tárgyát a kamarai választmánynak a büntetőtörvénykönyv módosítására vonatkozó felirat-tervezete képezi. Előadó: dr. Gruber Lajos választmányi tag. A kamarai tagok a felirat-tervezetet november 2-ikától kezdve vehetik át a kamara hivatalos helyisegében. A magyar jogászegylet megváltoztatta az alapszabályokat annyiban, hogy a titkárok száma kettőről háromra, a választmányi tagok száma húszról harmincra emeltetett. Megválasztanak : titkárokká : G y ő r f f y Gyula, országgyűlési képviselő és Reichard Zsigmond, ügyvéd. Választmányi tagokká: Baurngarten Izidor, tvszéki biró, Bodor László tvszéki biró (Kolozsvár), Cserna Vince főügyész (Nagyvárad), Gruber Lajos ügyvéd, Halmágyi Sándor táblai biró, Heil Fausztin táblai biró, Imling Konrád curiai biró, Kelemen Mór curiai biró, Kováts Gyula egyetemi tanár, Lukács Adolf táblai biró (Pécs), Nagy Dezső ügyvéd, Nagy Ferenc / egyetemi tanár, Tóth Gáspár ügyvéd (Selmec), Vargha Ferenc kir. ügyész (Kecskemét), Wlassics Gyula egyetemi tanár, Zsögöd Benő egyetemi tanár. A budapesti ügyvédi kör f. hó 29-én tartotta évi rendes közgyűlését Unger Alajos elnöklete alatt. Az évi jelentést B e r n á t h Béla titkár olvasta föl. A kir. táblák decentralizációjával összekötött birói és ügyészi szervezeti változások, valamint a kormány által célba vett közigazgatási reformok körüli teendők, úgymond többek közt a jelentés, a törvényhozási tényezők figyelmét a szorosabban vett igazságügyi reformok létesítésétől elvonták s azoknak létesítését hosszabb időre elodázták, mivel a kör sem juthatott oly helyzetbe, hogy az igazságszolgáltatás és az ügyvédség érdekeinek előmozdítása körül hathatósabb tevékenységet fejthetett volna ki. A kör mult évi bevétele 4,435 frt 74J/2 kr. volt s kiadása 3,994 frt 88y-2 kr., a pénztári fölösleg tehát 440 frt 86 krra rug. A körnek most 297 tagja vau. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette. Ezután megválasztattak: elnökké Unger Alajos, alelnökké B a i n t n e r Imre, gazdává Konkol y-T hege József, titkárrá B e r n á t h Béla, pénztárossá Nóvák Sándor, ügyészszé Németh József, könyvtárossá Eulenberg Salamon. A hazai börtönügyi viszonyokról igen részletes statisztikai táblázatokkal s azokhoz fűzött kommentárokkal fölszerelt i jelentés készült az igazságügyminiszteriumban. A jelentés, melynek függeléke a szegedi állami fogházra is kiterjeszkedik, már sajtó alá van adva s az igazságügy miniszter által még ez év folyamán, mindenesetre jóval az igazságügyi tárca költségvetésének képviselőházi tárgyalása előtt le fog tétetni a ház asztalára. Az ügyvédjelöltek és joggyakornokok körében az örökösödési eljárás tervezetéről tartott mult hó 28-án felolvasást Krieszhaber Adolf dr. nagy számú hallgatóság előtt. A felolvasó behatóan ismertette az új tervezetet, kiemelve annak üdvös intézkedéseit, de rámutatva hiányaira is. Végül összehasonlította a tervezetet a Weinmanu-féle első tervezettel. A felolvasást zajosan megéljenezték s az utána következett vitában számosan vettek részt. Jelen volt Weinmann Fülöp közjegyző is, a ki az első tervezetet készítette. Kijelentette, hogy azért nem szólhat a kérdéshez, mert ő is tagja az igazságügyminiszter által összehívott szaktai>ácskozmánynak. A keritönö az 187í). évi XL. t.-c. 81. §. alá vont kihá1 gásban mint felbujtó vétkes és ezen szakasz alapján büntettetik. Ily értelmében határozott a m. kir. belügyministerium folyó évi 2,069. szám alatt kelt Ítéletével. ítéletek. Nagyvárad város rendőrbirósága : I. r. vádlott S.Rozália, keresetképen űzött titkos kéjelgés miatt a m. kir. belügyministerium által 62,511/888. sz. a. megerősített bordélyügyi szabályrendelet 27. §-ába ütköző kihágásban vétkesnek kimondatik és ezért a szabályrendelet 52. §. a) pontja értelmében az 1879. évi XL. t.-c. 81. §-a alapján 8 napi elzárásra ítéltetik. II. r. vádlott G. Aronné titkos kéjnő kerítése és kéjelgésre való alkalomadás miatt a fentebb hivatkozott ^zabály| rendelet 46. §-ába ütköző kihágásban vétkesnek kimondatik és I ezért ugyanazon szabályrendelet 52. §. b) pontja alapján 5 napi I elzárásra és 50 frt pénzbüntetésre Ítéltetik. Nagyvárad város tanácsa: A rendőrbiró ítélete I. r. vádlottra vonatkozólag helyben | hagyatik ; ellenben II. r. vádlottra nézve megváltoztattatik és ez utóbbi vádlott a bordélyügyi szabályrendelet 36. §-a helyett az 1879. évi XL. törvénycikk 12 §., valamint a 1878. évi V. törvénycikk 69. §-a alapján az 1879. évi XL. törvénycikk 81. § ába ütköző kihágásban mint felbujtó mondatik ki vétkesnek és ugyanezen szakasz alapján, tekintettel arra, hogy hasonló kihágás miatt már 7-szer volt büntetve, 30 napi elzárásra Ítéltetik. (Hogy miért lett II. r. vádlott a 81. §-ban mint felbujtó marasztalva, a tanács ítéletében megokolva nincsen.) M. kir. belügyministernek 1891. évi szeptember hó 14-én 2,069. szám : »A város tanácsának másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú ítélet megváltoztatásával II. r. v. G. Aronné felbujtói részesség miatt az 1879. évi XL. t.-c. 81. és 12. §-ai és a btk. 69. §-a alapján 30 napi elzárásra Ítéltetett, indokainál fogva helybenhagyatik «. Hivatalból észlelendő semmiséget képez, ha a kir. ügyész csak az illetékesség kérdésében tett indítványt s a törvényszék az ügy érdemében határozott. A szolnoki tszék. Sz. Illésnek neje M. Borbála ellen lopás miatt emelt bűnvádi panaszát, mint a büntető eljárás megindítására nem alkalmasat, elévülés alapján visszautasította. A budapesti kir. tábla következő végzést hozott: »Minthogy ez ügyben Sz. Illés bűnvádi feljelentésére a kir. ügyész a 2. napló alatti beadvány tanúsítása szerint csak az illetékesség kérdésében tett indítványt, minek folytán a törvényszék 2,689. szám alatt kelt végzésével E. Dávid ügyvédet annak a körül1 ménynek bejelentésére hívta fel, hogy a panaszolt cselekmény hol követtetett el, mely körülményeknek a 4. napló alatt történt bejelentése után a törvényszék a kir. ügyésznek újbóli meghall, gatása nélkül érdemileg határozott; az 1871 : XXXIII. tcikk 19. §. rendelete szerint pedig a kir. törvényszék a bünvizsgálat tárgyában a kir. ügyész meghallgatása nélkül döntő határozatot nem hozhat: »ez okból a kir. tábla az elsőbiróság végzését hivatalból megsemmisíti s az eljáró törvényszéket utasítja, hogy a kir. ügyész ujabb indítványát szerezze be s ennek utána hozzon ez ügyben szabályszerű határozatot«. (1891. június 16. 19,044. sz. a.)