A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 43. szám - Kilencedik osztrák ügyvédgyülés

A .1 OG. elállása eredményezte, e megszűnés okozójául a tulajdont átruházó biztosított volna tekintendő s a biztosított a K. T. 486. §. 2. bekezdése értelmében, a már lefizetett biztosítási díjat elvesztené, mivel a K. T. 486. §-a csak azokra az esetekre vonatkozik, midőn a biztosítási szerződés a 465., 475. s 285. §-okban felsorolt körülmények folytán érvénytelenül vagy hatályt veszít, de nem a K. T. 484. §-ának esetére és mivel igy a K. T. nem zárja ki azt, hogy a biztosított, ha a biztosítási szerződés a K. T. 484. § ának alapján szűnik meg, a lefizetett biztositási díjnak a szerződés megszüntetésétől folyó időre eső aránylagos részét visszakövetelhesse ; sőt a biztosítottnak a joga abból, hogy a biztositási díj a bizonyos időn át viselt kockázatnak ellenértéke, egyenesen következik, mivel a biztosító megfelelő kockázat viselése nélkül az ellenérték megtartását rendszerint nem igényelheti. Minthogy azonban a K. T. 472. §-a szerint a felek kölcsönös jogaira és kötelezettségeire nézve, a mennyiben azok a K. T. II. sz. VII. cím II. fejezetében megállapítva nincsenek, a biztositási szerződés feltételei irányadók. Minthogy a K. T. 484. §-a, míg egyrészt megengedi, hogy a biztosító a biztosítás megszűnését szerződésileg kiköthesse, ha a biztosított tárgy tulajdona a biztosítottról másra száll át; másrészt nem rendelkezik arról, hogy ily esetben a lefizetett biztositási díjnak mily része térítendő vissza a biztosítottnak, ennélfogva e kérdésre nézve is, a K. T. 472. §-a értelmében, a szerződők megállapodásának szabad tér van nyitva, a vonatkozó megállapodás létében az szolgál irányadóul. Minthogy továbbá a felek közötti szerződést tartalmazó 2. és 3. sz. a. biztositási feltételek 7. §-a vtgy intézkedik, hogy a biztositási szerződésnek a tulajdonváltozás alapján történt megszűnése esetében a biztosított a már megkezdett biztositási évre előre fizetett díjnak legfeljebb fele részét követelheti és kaphatja vissza, ezt pedig felperes jogelődjei felperesnek a saját előadása szerint is megkapták, felperesnek a megfizetett díj fele részén felüli 171 frt 64 kr. iránti keresetét a kir. ítélő tábla is jogalapot nélkülözőnek nyilvánítja s az elsőbiróságnak csupán felperes részéről felebbezett Ítéletét hagyja helyben. A in. kir. Curia (1891. április 14-én, 1,394. sz. a.): A másodbíróság neheztelt ítélete az abban felhozott s az elsőbiróságtól is elfogadott indoknál fogva helvbenhagyatik. A betéti társaságnak lényeges kellékét képezi a több személy által közös cég alatt folytatott kereskedelmi üzlet. A mely cég tehát mint egyéni Tan bejegyezve, az betéti társaságot nem képez akkor sem, lia valaki mint meg nem nevezett társ (stiller Compagnon) bizonyos betéttel járult az üzlethez és ezen betét erejéig az üzleti veszteségért a cégtulajdonos irányában felelősséget vállalt. Az ily meg nem nevezett társ ellen harmadik személyek mi josrokat sem érvényesíthetne!., a cég tartozásaiért egyedül a cégtnlajddnos lévén felelős. (A m. kir. Curia 1891. május 29-én, 1,191. sz. a.) Ha a vevő az árát rendelkezésre bocsátja és az eladó ezen rendelkezésre bocsátást elfogadja, ngy a vevőt őrzési kötelezettség nem terheli. Ha az eladott faárát az eladó helyezteti el a vevő lerakodó telepén, az eladó eme ténykedése folytán a vevőre nem hárul a kt. 347. §-ában rótt az a kötelezettség, hogy az árú megőrzéséről srondoskodjék, miért is a vevő az abban esett kárért felelőssé nem tehető. (M. kir. Curia 1891. szept. 12. 14. sz. a.) Uj tagnak a betéti társaságba való belépéséhez a társaság összes tagjainak, tehát a kültagnak is, beleegyezése szükséges. (Budapesti kir. tábla 1891. július 6. 4,234. sz. a.) Bűnügyekben. A temetöbeli sírok díszítésére szánt és azok környékére elhelyezett virágok a holtak emlékére állandóan rendelt tárgyak fogalma alá nem vonhatók és igy az azokra nézve elkövetett lopás, egyéb minősítő cselekmények hiányában, csakis az értékre ^aló tekintettel minősíthető. A nagyváradi kir. törvényszék (1891. július 15-én, 7,685. szám) : G. Lajos vádlottat a btk. 333. §-ába ütköző és a 336. §. 2. pontja szerint minősült lopás bűntettében bűnösnek mondja ki s ezért a btk. 340. és 341. S-ain alapuló 9 havi börtönre stb. ítéli. Indokok: A vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint f. 1891. évi május 23—24-ike közti éjjel a várad-olaszi sírkertben nyolc sirhantról 100 darab cserepes virág és 150 tő labélia nevű virág ellopatott és ezenkívül egy másik sirhantról 9 db. tujafa és 8 db. ojtott rózsa tövestül kihúzatott: a virágok gondozásával és ápolásával megbízott panaszos I Mihály sirásó az ellopott virágok értékét 30 frtra tette és minthogy azokat neki újakkal pótolni kellett, kárát 15 frtra számította; a lopás elkövetésével terhelt G. Lajos nem vette tagadásba, hogy a kérdékes időben a sírkertben megfordult, azt pedig, hogy a kérdéses virágokkal őt káros B.Ujfaluban elfogta, beismerte, tagadta azonban, hogy a virágokat ö lopta el, állítván, hogy azokat Nagyváradon a Kovács-ház alatt I F. nevű kertészsegédtől 8 frt 50 krért vette ; tekintve, hogy most nevezett egyén a vizsgálat során nem létezőnek, következőleg vádlott ezen védekezése valótlannak bizonyult; tekintve, hogy be, ismerése szerint terhelt károssal a kárra nézve egyezkedni akart, általában pedig, hogy a nála elfogatásakor talált és káros által felismert virágok jogos szerzési módját igazolni nem tudta : vád] lottat a btkv. 333. §-ába ütköző és a 336. §. 2-ik pontja szerint azért minősített lopás bűntettében, mert a virágok a holtak emlékére a temetőben rendelt és ápolt tárgyakat képeznek, bűnösnek mondani és figyelemmel arra, hogy lopásért már büntetve | volt és hogy a lopással a holtak iránti kegyeletet sértette megr az ítélet rendelkező részében körülirt szabadságvesztéssel fenyíteni kellett, stb. A nagyváradi kir ítélő tábla (1891. augusztus 11 én. S 1,671. sz.): Az elsöbiróság ítéletét helybenhagyja indokainál fogva, stb. A m. kir. Curia (1891. október 8-án, 8,217. sz.): Tekintve, ! hogy a temetőbeli sírok díszítésére szánt s azok környékén elhelyezett virágok a holtak emlékére állandóan rendelt tárgyak I fogalma alá nem vonhatók és igy az azokra nézve elkövetett lopás — egyéb minősítő cselekmények hiányában — csakis az értékre való tekintettel minősíthető : annálfogva mind a két alsóbb fokú bíróság ítélete ugy a minősítés, valamint a büntetésre nézve megváltoztattatik és minthogy a sírokról ellopott virágok értéke káros becslése szerint is az 50 frtot meg nem haladja, G. Lajos vádlott a btk. 333., 334. § ai alapján lopás vétségében nyilváníttatik bűnösnek s kegyeletet sértő cselekménye miatt a B. T. K. 339. §-a [ szerint hat hónapi fogházra Ítéltetik. Ily változtatással egyebekben a kir. ítélő tábla ítélete az j első fokú bíróság Ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyat ik, stb. Jogszerűtlen cselekmény a törvény védelme alatt nem áll és : igy annak megakadályozása nem vonható a btkv 165. §-ának súlya alá. A ni. kir. Curia 1891. szept. 23. 2,512. sz.) : A vizsgálat folyamán kiderített adatok alapján, tény, hogy B. A. körjegyző és P. D. községi bíró panaszosok 12 frt pénzbírság behajtása végett a főszolgabíró meghagyására vádlott ellen eszközölt végrehajtás alkalmával — egyéb ingóság hiányában — vádlott asztalosmesterségéhez tartozó szerszámokat foglalták le és hogy vádlott ugyanekkor a községi esküdtet, midőn ez a szerszámokat elszállítás végett kosárba rakta, meglökte, a kosarat kezéből kiragadta, a szerszámokat szétszórta és azonfelül panaszosokat azzal fenyegette, hogy a házat fejük felett meggyújtja. Tekintve azonban, hogy a végrehajtási törvény 51. §-a n) pontja alapján az iparosok munkaszerei semmi körülmények között le nem foglalhatók és hogy e szerint panaszosok törvénytelenül jártak el, midőn azokat lefoglalták és eljárásukat nem mentheti az sem, hogy ezt azért tették, mert vádlottnak iparjegye nem volt; tekintve, hogy vádlott ilyen törvénytelen eljárásnak kitéve, csak jogait védte, midőn a tárgyak elvételét megakadályozta, habár tettlegességgel is és tekintve, hogy jogszerűtlen cselekmény, minő panaszosoké volt, a törvény védelme alatt nem áll és igy ennek megakadályoi zása nem vonható a btkv 165. §. súlya alá, vádlottat tehát büntetendő cselekmény nem terheli, ezen okból vádlottnak rendkívüli i felülvizsgálat iránt bejelentett kérelmének hely adatik és vádlott mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával, a btkv 1. §. alapján a ható<ág elleni erőszak bűntettének vádja és következményeinek terhe alul felmentetik. Ha a lí. T. K. 41. §-ába ütköző fenyegetés a sértettnek kiint ó magaviselete által előidézett felhevült kedélyállapotban lett elkövetve, elzárás helyett pénzbüntetés állapítandó meg a 15. T. K. i 21. §-a alapján. (A kassai kir. itélö tábla 1891. június 10. 242/1891. bf. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-tiöl. Csődök : Szabó Ferencz e., kolozsvári tszék, bej. dec. 3, félsz, j dec. 16, csb. Becsek Lajos, tmg. Orbay Lajos. — Klein Jakab e.. besztercebányai tszék, bej. jan. 9, félsz. febr. 3, csb. Jávor Endre, tmg. j dr. Graber Károly. — Dresdner Albert e, kassai tszék, bej. jan. 8,'félsz, jan. 27, csb. dr. Hornyay Ödön, tmg. dr. Weisz Béla. Pályázatok: A debreceni jrbságnál járásbirói áll. okt. 31-ig. — A zombori tszéknél jegyzői áll. okt. 29-ig. —• A n.-becskerekj tszéknél aljegyzői áll. okt. 31. — A temesvári tszéknél és jrbságnál egy-egy díjas joggyakornoki áll. okt. 30-ig. — Az esztergomi és devecseri jrbságoknál, továbbá a komáromi tszéknél egy-egy díjas joggyakornoki áll. okt. 'Mjg — A rózsahegyi tszéknél aljegyzői áll. nov. l-ig. A besztercei és nagy-egyedi jrbságoknál, továbbá a gyulafehérvári, deési és nagyszebeni tszékeknél egy-egy díjas joggyakornoki áll. okt. 31-ig. — A rózsahegyi tszéknél bírói áll. nov. l-ig. — A nagyenyedi jrbságnál a 1 b i r ó i áll. nov. 3-ig. — A dévai tszéknél aljegyzői áll. nov. 3-ig. — A bajai és zentai jrbságoknál egy-egy díjas joggyakornoki áll. nov. l-ig. - Az aradi jrbságnál albirói áll. nov. 4-ig. — A pozsonyi kir. Ítélőtábla területén két díjas joggyakoinoki áll. nov. 4-ig. — A pécsi tszéknél két aljegyzői áll. nov. 5-ig. — A nyíregyházai tszéknél II. oszt. jegyzői áll. nov. 6-ig A székelyudvarhelyi jrbságnál járásbirói áll. nov. 6-ig. — A pécsi kir. ítélőtábla területén egy dijas joggyakornoki áll. nov. 5-ig. - A íogarasi jrbságnál aljegyzői áll. nov. 4-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyoi;M»-ré87.vény-társa8áq"-nál. HolH-ntca 7. sz.)