A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 41. szám - Köteles-e az, ki testi sértést szenvedett, magát az orvos által egészsége helyreállításához szükségesnek tartott operációnak alávetni

162 A JOG. A kir. itélő tábla ítélete tehát, a mennyiben felperes kereseti joga megállapittatott, helybenhagyandó volt, valamint a részben is, a mely szerint kimondatott, hogy az évi tartásdíj bizonyos meghatározott összegre korlátoztassék és pedig ez utóbbira nézve a kir. ítélő tábla által idevonatkozólag felhozott indokokból. A kir. itélő tábla által meghatározott évi tartásdíj azonban leszállitandónak találtatott, mert a felperes által 7,293. sz. alatti keresettel folyamatba tett perben 10,525/73. sz. a. kelt harmadbirósági végzéssel annak kiderítése, hogy a végzés hoza tálakor a felek mi vagyonnal bírtak, már szintén szükségesnek tal áltatván, miután a további bizonyítási eljárás folyamán kitűnt, hog}' akkoriban alperes magánvagyonnal nem birt, a 6,708/74. szám alatt hozott harmadbirósági Ítéletben felperes elutasítására indokul különösen az is felhozatott, hogy alperes akkori vagyoni állapotát tekintve, az alperes által élvezett 375 frt évi tartásdíj összege túlságosnak egyáltalán nem vétethetett. Tekintettel mindezekre, ugy arra, hogy a fent idézett 7,293. szám alatti keresettel megindított előbbi per befejezése után felperes által a jelen perben felhozott bizonyítékok tanúsítása szerint alperes időközben atyja után ingatlan birtokot örökölt, mely után szinten a per adatai szerint legalább is 400 frt évi jövedelemben részesül és abból szükségleteit szintén aránylagosan fedezheti, figyelemmel mégis a felek társadalmi állására, alperes tartásdiját évi 300 frtra leszállítani kellett. (1891. április 8-án, 9,887. sz.) Az, hogy adóstársként szereplő ingatlanjaira a zálogjog bekebeleztetett: a föadós elleni biztosítás megtagadására alapul nem szolgálhat, főkép midőn nem bizouyittatott, hogy a követelés, a biztosítási végrehajtás előtt teljesen fedezve lett volna. A budapesti V. ker. járásbíróság: K. . . Mihálynak R. . . Józef elleni ügyében, a követelés veszélyeztetésének s a lejáratnak igazolása alapján a biztosítási végrehajtást elrendelte. Végrehajtást szenvedő felfolyamodván, a budapesti kir. ítélő tábla helybenhagyta, mert a kereset beadása után benyújtott kérvényhez B alatt mellékelt s a kereset tárgyát tevő készpénzbeli követelés összegét s lejártát igazoló teljes bizonyító erejű magánoki rat alapján — miután a veszély valószínűségét kérvényező az A. alatt mellékelt végrehajtási könyvvel kimutatta ; »mert a teljes bizonyító erejű magánokirattal szemben, a keresettel folyamatba tett per tárgyalása elején a követelés eredetére vonatkozóan felhozottak, ezen peren kívüli úton tekintetbe Dem vehetők; illetve azok miatt a B. alatt hivatkozott okirat, a teljes bizonyerejű magánokirati minősége nem létezőnek nem tekinthető; és mert az a körülmény, hogy a B. alatti okiraton olvasható záradék tanúsága szerint, a követelés erejéig, az okiraton adóstársként szereplő V. . . . Borbála ingatlanaira a zálogjog végrehajtató javára bekebeleztetett, a jelen kérvény elutasítására alapul azért sem szolgálhat, mert felfolyamodó a már előbb birt zálog megtámadhatlan becslésével nem helyezte kétség fölé, hogy a követelés a biztosítási végrehajtás elrendelése előtt, minden körülmények s eshetőségek között teljesen fedezve van.« (1891. június 15-én, 24,053. sz. a) A nő ideigleues tartásdíja címén a kielégítési végrehajtás a férjnek rendőri szolgálati — 300 frtot meghaladó illetményére, ugy személyi korpótlékára elrendelendő. Pataki Menyhértnének — Pataki Menyhért fővárosi rendőr ellen 90 frt ideiglenes tartási díj iránti perében — a budapesti VIII. ker. jbiróság a kielégítési végrehajtást alperesnek 300 frtot meghaladó fizetésére 40 frt személyes korpótlékára elrendelte. A budapesti kir. tábla helybenhagyta. Indokolás: Ha a végrehajtást szenvedő ellen ennek feleségét illető tartásdíj miatt kéretett a kielégítési végrehajtás, — az 1881 : LX. t.-c. 54. s 55. §§. intézkedéseitől eltérőleg ugyan e törvény 58. §. értelmében a marasztaltnak 300 frtot meghaladó tényleges szolgálati illetményeire — tehát minden járandóságára a végrehajtás elrendelendő ; ennélfogva s mert a tartásdíj iránt folyamatba tett perben felmerült perköltség a megítélt tartásdíj folyománya : a jbiróság helyesen rendelte el a kielégítési végrehajtást a megítélt tartásdíj és költség erejéig az alperesnek 300 frtot meghaladó összes szolgálati illetményeire és 40 frtos személyi korpótdíjára. (1891. június 23,24., 494. sz. a.) Az, hogy a bérleti szerződésben csak a bérfizetés elmulasztása miatt volna kifejezetten kikötve, hogy a bérleti viszony megszüntethető, nem zárja ki, hogy a szerződés többi lényeges feltételeire nézve az általános jogszabályok alkalmaztassanak, melyek .szerint pedig valamely szerződés lényeges feltételeinek megsértése következtében ebbeli kikötés hiányában is a bérleti szerződés megszüntetése eszközölhető. Ily lényeges feltételt szeg meg szálloda kibérlésénél a bérlő, ha kikötés ellenére oly italokat árusít el, melyek nem a bérbeadótól valók. ÍM. kir. Guria 1891. szept. 3. 6,567. sz. a.) Az 1881 : 60. t.-c. 213. §. értelmében a végrehajtás nemcsak az alperes tulajdonát képező ingatlanok haszonélvezetére, hanem az osetre, ha ezen joga telekkönyvileg bejegyezve nincs, az általa bérelt ingatlanok haszonélvezetére is, mint ingóságra elrendelhető. A végrehajtás szabályellenes foganatosítása által okozott sérelem nem felfolyamodás, hanem előterjesztés által orvosolható csupán. (A debreceni kir. itélő tábla 3,991/1891.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. A kereskedelmi törvénynek a szövetkezetekre vonatkozó szakaszai olyan vagylagos intézkedést nem tartalmaznak, mely szerint a szövetkezet a késedelmes tagokat vagy tartozásaiknak megfizetésére per utján szoríthatja, vagy a szövetkezetből — az általuk már befizetett összegeknek a társaság tartaléktőkéje javára elesettekül nyilvánítása mellett, kizárhatja. I. A budapesti kir. kereskedelmi s váltótörvényszék: (1889. évi november hó 15-én, 59,399. sz. a.) Pálfy Ferenc ügyvéd által képviselt »budapesti hitelegylet, mint szövetkezet« cég felperesnek dr. Weiner Adolf által képviselt »Brüder Hesky« cég alperes ellen 280 frt s jár. iránt indított perében felperest keresetével elutasítja stb. Indokok: Felperes keresetét 30 frt tagdíj és 10 darab üzletrésznek 250 frtot tevő értéke iránt indította, miután azonban az összes 280 frtot tevő kereseti követelést 90 frttal és pedig a tagdíj címén követelt 30 frttal és az üzletrészek értékének 60 forintnyi részével leszállította, a tagdíj és az üzletrészek értékének 60 forintnyi része tekiutetében határozat hozatalának szüksége fenn nem forgott s így a jelen Ítéletnek tárgyát csupán az üzlet-1' részek értékének 190 frtnyi része képezi. A felperes szövetkezet alapszabályainak az üzletrészek utáni befizetések tekintetében irányadó 5. §-a szerint oly esetben, midőn a szövetkezeti tag üzletrészei után az összes hátralék a hivatkozott szakasz rendelkezése folytán esedékessé válik, annak 8 nap alatt befizetésére az illető tag oly figyelmeztetéssel szólítandó fel, hogy a tagok sorából kizáratván, a tényleg teljesített összes befizetései a tartalékalap javára esnek. Minthogy pedig az alapszabályok hivatkozott szakaszában a fennebbi intézkedésnek elvitázhatlan értelme szerint az üzletrészek utáni befizetések elmulasztásának kizárólagos jogkövetkezményéül a fizetéseket elmulasztó szövetkezeti tagnak a szövetkezetből kizáratása és már tényleg befizetett összegeknek a szövetkezeti tartalékalap javára visszatartása van megállapítva s az alapszabályok idézett szakaszának a felperes által vitatott azt az értelmet, mely szerint a szövetkezet a befizetéseket elmulasztó tagtól a kizárás mellőzésével az elmaradt fizetést behajtani jogosítva lenne, adni nem lehet, mert olyan vagylagos intézkedést, hogy a szövetkezet a késedelmes tagokat vagy tartozásaiknak megfizetésére per utján szoríthatja, vagy a szövetkezetből — az általuk már befizetett összegeknek a társaság tartaléktőkéje javára elesettekül nyilvánítása mellett — kizárhatja, sem az alapszabályok, sem a kereskedelmi törvénynek a szövetkezetekre vonatkozó szakaszai nem tartalmaznak, az utóbbinak felperes által hivatkozott 153., 168., 169. és 171. i}-ai pedig a szövetkezetekre alkalmazást egyáltalában nem is nyerhetnek, minthogy tehát az előadottak szerint abban az esetben is, ha alperes a felperes szövetkezetnek tagja, az üzletrészek utáni befizetéseknek alperes részéről történt elmulasztása folytán egyedül alperes kizárásához s az ez által esetleg teljesített befizetéseknek a tartalékalap javára megtartásához, nem pedig az elmulasztott fizetéseknek per utján behajtásához nyílik joga : felperest az üzletrészek értékének 190 forintnyi része iránti keresetével az előadottak alapján, tekintet nélkül a tagsági viszonynak fenn vagy fenn nem állására, mely kérdés a követelés leszállítása folytán a tagdíj szemponjából sem bírálandó, elutasítani kellett stb. A budapesti kir. itélő tábla (1890. évi június hó 9-én, 9,350. sz. a.): Az első bíróság ítéletének megváltoztatásával alperest a leszállított 190 forint kereseti követelés s járulékainak felperes részére leendő megfizetésére kötelezi stb. Indokok: Alperesnek a kereseti jogcím hiányára alapított kifogása tekintetbe vehető nem volt, mert felperes keresetét alperes ellen, mint felperes szövetkezet tagja ellen, általa jegyzett 10 üzletrész után fizetni kötelezett tagdíj és üzletrész iránt indította, ez által pedig követelésének jogcímét kellőképen előadja. Alperes a B) alatti ajánlaton előforduló aláírásának valódiságát elismerte, e mellett az a kifogása, hogy a B) alattit felperes cég P. János nevű elnöke, illetőleg vezértitkárjának felhivására, ennek csak azzal a feltétellel adta át, hogy ezt csak akkor nyújthatja be az igazgatósághoz, ha alperes által erre később külön utasítást nyer s mert ezt az utasítást nevezett P. Jánosnak meg nem adta, a B) alatti feltételesen kiállított ajánlat alapján ö a szövetkezetbe tagként felvehető nem volt és ily módon a B) alattiból ö reá mi kötelezettség sem hárul, tekintetbe vehető nem volt: mert a B) alatti szerint alperes belépési nyilatkozatát feltétlenül tette és a befizetést felvétel esetére feltétlenül kötelezte és mert az írásbeli szerződéssel egyidejűleg tett szóbeli egyezkedések, a mennyiben az okirattal egybe nem hangzanak, az általános jogelvek szerint érvénynyel nem birnak, eitnélfogva