A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 40. szám - A nemzetközi criminalistikai egyesület ez idei szeptember havában Christianiában tartott nagygyűlése. 2. [r.]

A J O Gr. 295 ^bővítettnek* mondja szerző. A könyvet kartársaiuknak csak a legmelegebben ajánlhatjuk. A magyar magánjog tankönyvé«-re — irta Emődy Dániel sárospataki jogtanár — hirdet fia, Emödy Béla sátoraljaújhelyi törvényszéki biró előfizetési felhívást. »A magyar magánjog tankönyve* már sajtó alatt van s két részletben fog kiadatni. ' A bevezetés, általános rész és a vagyonjog fogják képezni az I. kötetet, mig a II. kötet a kötelmi, családi és örökösödési jogot tartalmazandja. Az első kötet 1891. évi december hó ló-én, a második kötet pedig 1892. évi ápril hó 1-én mindenesetre postára adatik. Az egész munka előfizetési ára 5 frt, mely posta-utalványon Emödy Béla kir. törvényszéki biró úrhoz Sátoralja-Ujhelybe küldendő. Az új birói ügyviteli szabályok kiegészítése a vonatkozó törvényekkel és rendeletekkel megjelentek az E g g e nberger (Hoffmann és Molnár <-féle könyvkereskedésben. Ára 1 frt 40 kr. E kiadás az eddig megjelentektől abban különbözik, hogy benne nemcsak az idézett törvények és rendeletek, hanem a mellékletképen kiadott összes tabellák is a megfelelő szakaszoknál a rendelet szövegében lelhetők fel, a mi a rendeletnek használását és kezelését könnyűvé s az összes intézkedéseknek áttekintését lehetővé teszi. Bekültletett: Ismertetésé azon bünpernek, melyet Angyelics István dr. Gruics János, az újvidéki »Szrbszki Xarod« szerkesztője ellen inditott. 24 1. Birói ügyviteli szabályok. (A m. kir. isazságügyminiszter 1891. évi aug. 19-én kelt 4291. I. M. E. sz. rendelete az uj birói ügyviteli szabályok kiadása tárgyában.) Az 1890: XXV. t.-c. alapján felállított és az eddig fennállott kir. itélő táblák szervezete s hatásköre közötti különbség és e különbségnek az egész birói szervezetre való kihatása, nemkülönben a birói szervezetnek az 1891 : XVII. t.-cikk által történt módosítása szükségessé teszi azt, hogy a birói ügyviteli szabályok a megváltozott viszonyoknak megfelelően módosíttassanak és kiegészíttessenek. Ennélfogva az 1890 : XXV. t -c. 27. és 29. és az 1891 : XVII. t.-c. 1"2., 58., 70. és 71. §-aibau nyert felhatalmazás alapján rendelem : I. Az 1874. évi október 15-én 3 486. sz. alatt kelt rendelettel közzétett birói ügyviteli szabályok és az e szabályok módositás és kiegészítése tárgyában ISsl. évi november hó 1-én 3,274. sz. a. kiadott igazságügyminiszteri rendelet 1891. évi szeptember hó 15-én hatályon kívül helyeztetnek és ezen napon az ezennel megállapított birói ügyviteli szabályok lépnek hatályba. II. Azok a külön rendeletek, melyek az I, pont szerint hatályon kívül helyezett birói ügyviteli szabályokra és rendeletre vonatkozólag adattak ki, annyiban maradnak érvényben, a mennyiben az ezennel megállapított birói ügyviteli szabályokban, mint érvényben lévők, tüzetesen felemlittetnek. BIRÓI ÜGYVITELI SZABÁLYOK. ELSŐ CÍM. Szolgálati viszonyok. I. FEJEZET. A hivatali állások betöltése. Pályázat nélkül és pályázat utján. 1. §. A kir. Curiánál az itélőbirói állások (elnök, másodelnök, tanácselnök, birák), a kir. ítélő tábláknál az elnöki és tanácselnöki állások és a kir. törvényszékeknél az elnöki s alelnöki állások pályázat nélkül, a királyt itélö tábláknál, kir. törvényszékeknél és kir. járásbíróságoknál a birói (kir. itélő táblai biró, törvényszéki biró, járásbiró, albiró1, valamennyi kir. bíróságoknál pedig a segédszemélyzeti és kezelőszemélyzeti állások (1890 : XXV. t.-c. 5. §.) rendszerint (2 §.) pályázat útján töltetnek be. 2. §. Ha a pályázat folyamán ugyanannál a bíróságnál másik egyenlő állás vagy a pályázat útján történt betöltés folytán alsóbb fokú állás megüresedett és erre az állásra is alkalmas pályázók jelentkeztek, további pályázat hirdetése mellőzhető. Az igazságügyminiszter más egyes esetekben is, ha fontos okokból célszerűnek találja, az állás betöltése iránt pályázat hirdetésének mellőzésével intézkedhetik. Az igazságügyminiszter itélőbirói állások betöltésénél az O Felségének teendő előterjesztésre nézve a pályázat eredményéhez kötve nincs. Pályázati hirdetmény. 3. §. A pályázati hirdetményt az igazságügyminiszter felhívása folytán annak a bíróságnak elnöke, járásbíróságra nézve annak a törvényszéknek elnöke teszi közzé, a melynél, illetve a melynek kerületében az állás megüresedett. 4. §. A hirdetményben az állás elnyerésére szükséges minősítési kellékeket szabályozó törvény vagy rendelet idézendő, a netaláni különös minősítési kellékek tüzetesen kiemelendők, az állással járó illetmények, valamint a pályázati kérvény beadásának határideje kiteendők és a pályázók az 5. §. rendeleteinek megtartására figyelmeztetendők. A hirdetmény a hivatalos lapban három ízben közöltetik. A pályázati haláridő az utolsó beiktatás napjától számítva rendszerint uégy hét. Ezt a határidőt az igazságügyminiszter a szükséghez képest megrövidítheti. Az 1873: II. t-cikkel kapcsolatos igazságügyminiszteri rendeletek érvényben maradnak. Pályázati kérvény. 5. §. Az eredeti vagy hiteles másolatú okiratokkal kellőleg felszerelt, e-etleg az elnöknél vagy az igazságügyminiszternél lévő okiratokra utaló pályázati kérvény a hirdetményt kibocsátó elnökhöz címezve azok, a kik az ennek vezetése alatti bíróságnál vannak alkalmazva, közvetlenül ö nála, közhivatalban lévő más pályázók hivatalfŐDÖküknél, közhivatalban nem lévők, még pedig közjegyzők és közjegyzői helyettesek a közjegyzői kamara útján, ügyvédek az ügyvédi kamara útján azon kir. törvényszék elnökénél nyújtsák be, a melynek területén rendes lakhelyük van. A kérvényben felemlítendő, vájjon a p ályázó az illető bíróságnál alkalmazott itélő bírák vagy bírósági hivatalnokok, avagy a bíróság mellett működő kir. ügyészség tagjai valamelyikével, esetleg a fölöttes kir. itélő tábla elnökével vagy a fölöttes törvényszéki elnökkel rokonsági vagy sógorsági viszonyban áll-e és milyenben? (1891 : XVII. t.-c. 41—43. §§.) (Folytatása következik ) Vegyesek. A vizsgálati fogságról a törvényszékekhez tartozó vétségek eseteiben tartott előadást dr. E a y e r László egyetemi r. k. tanár csütörtökön este az »Ügyvédjelöltek és joggyakornokok körében.« Kimutatta, hogy egyenlő súlyú vétségek sokkal súlyosabb elbírálásban részesülnek a törvényszékeknél, mint a járásbíróságoknál, de különösen hangsu yc-zta azt, hogy ugyanezen esetekben személyes szabadságától sokkal több ember fosztatik meg a törvényszékeknél, mint a járásbíróságoknál, a mi mindenesetre igazságtalanság és orvoslást igényel a bűnügyi eljárásban, a mint Belgiumban tényleg törvény által ki van mondva, hogy bizonyos vétségek esetén vizsgálati fogságnak helye nincsen. Dr. W 1 a s s i t s Gyula egyetemi tanár elörebocsátva azt, hogy a letartóztatottak és vizsgálati foglyok a statisztika szerint 10 —30°/o-ig teljesen ártatlanok s habár alig lehetséges ezen bajon egészen segíteni, elvileg ő is helyesli a dr. Fayer által javasolt orvoslást, habár gyakorlati kivitele előtt jól megfontolandónak tartja a felhozott kérdést. H a 1 m á g y i kir. táblai biró nézete szerint, hogy ha az illető közegek lelkiismeretesen és kellő szakismerettel járnak el, ártatlanok letartóztatása egészen kikerülhető; mégis a személyes szabadság legbiztosabb garanciáját abban látná, ha a fölött nem egyes biró, hanem törvényszék Ítélne. Utána M e 1 h a Kálmán ügyvéd kelt védelmére a személyes szabadságnak, melegen üdvözölte dr. Fayer kezdeményezését és kifejezést adott abbeli óhajának, vajha a jogegység elve minél szigorúbban keresztülvitetnék Ezután dr. Gruber Lajos világította meg a kérdést szép beszéddel a külföldi intézkedések szakszerű ismertetésével. Szóltak még dr. Payer, dr. B e r g e r Miksa. A szép számban megjelent tagok a beszédeket éléuken megéljenezték. Az ítéletek nyelvezete. Sélley Sándor, a szegedi kir. itélő tábla elnöke, a következő köriratot bocsátotta ki a szegedi itélő táblához tartozó összes bíróságokhoz : »A szegedi kir. Ítélőtábla területén való kir. bíróságok, a határozatok rendelő részeiben majd cselekvő (itéli, felmenti), majd szenvedő (ítéltetik, helybenhagyatik) alakot használnak. Nem bocsátkozom annak bírálatába, hogy melyik helyesebb, de kétségtelen, hogy az egyöntetűségbe ütközik az, hogy az alsóbb fokú bíróságok eltérő alakban rendelkezuek és annál is inkább, mert az ország legfőbb bírósága, a m. kir. Curia következetesen csaknem kivétel nélkül a szenvedő alakot használja. Minthogy pedig más kötelező utasítás nem létében a legfelsőbb bíróság gyakorlata az alakszerűség tekintetében is irányadó, az egyöntetűség szempontjából célszerűnek tartanám, ha a szegedi kir. itélő tábla területén levő valamennyi bíróságok határozataiknak (ítéletek és végzések) rendelkezéseit szenvedő alakban fejeznék ki.« Ámbátor első pillanatra kicsinyesnek tűnik fel ezen intézkedés, de mégis helyesen cselekszik az a táblai elnök, ki ilyenekre is kiterjeszti figyelmét, meghazudtolván igy azt a mondást: minima non curat Praetor. Községi képviselőtestületi közgyűlésben tanúsított botrányos magaviselet széksértést képez, mely nem kihágási úton, hanem a községi törvény 60. §-ának első bekezdése értelmében büntetendő. A belügyminiszternek 1891. évi július 11-én 1,719/kih. szám a. hozott határozata T. vármegye alispánjának. A vármegye alispánjának f. évi május hó 15-én 528/kih. szám a. kelt másodfokú ítélete, mely szerint az f—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet: büntető részének módosításával I. István korcsmáros, hatósági közeg szóbeli sértése miatt az 1879. évi XL. t.-c. 46. §-a alapján 10 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 1 napi elzárásban s továbbá az eljárási és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az elsőfokú Ítélettel együtt, illetékesség hiánya miatt megsemmisíttetik, mert panaszlott az által, hogy a község házánál folyamatban volt községi képviselőtestületi közgyűlésbe ismételve berontott, ott lármázott, a községi birót megtámadta s botrányos magaviseletével a közgyűlést tanácskozásában zavarta, az 1886. évi XXII. t.-c. 60. §-ába ütköző széksértést követett el, a mely miatt ellene az eljárás nem kihágási, hanem csakis a most idézett szakasz leső bekezdése szerint volt megindítható. A budapesti tőzsdebirőság ítélkezése ellen ismét panasz van. A múlt évben — mint lapunk olvasói előtt tudva van — a közvádló kir. főügyész, Kozma Sándor ur, fegyelmi feljelentést telt a tőzsdebirőság öt tagja ellen, mert ugy találta, hogy a tözsdebiróságnak egyik Ítélete az erkölcsiséggel jött coliisióba. A fegyelmi eljárást ugyan beszüntették, de ugy látszik a tőzsde-