A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 38. szám - A magyar állam területén kötött házasságok érvényességének megbirálása

150 A J O Gr. mert alperes nem vonta kétségbe, hogy az a tehén, melyet tőle felperes vásárolt, a vétel után negyed napra elhullott; az állatorvosi boncjegyzőkönyv tanúsága szerint pedig az a betegség, mely az állat elhullását okozta, mint idült baj, már jóval az adásvétel előtt meg volt; minthogy pedig a visszteherrel kötött szerződés szavatossági kötelezettséggel jár; minthogy az alperes és a perbe hivott szavatos közti jogviszony az 1881 : LIX. t.-c. 10. §. 2. bekezdése rendelkezése szerint e perben el nem biráltatik; minthogy végül a kereseti összeg mennyiségére nézve alperes a pertárgyalás során kifogást nem tett; helyesen marasztalta el öt annak megfizetésében az elsőbíróság, stb. Midőn az adásvételi szerződés betölthető, az annak nem teljesítése, illetve hatályon kivül helyezett voltára alapított kártérítés iránti kereset helyt nem foghat. A muzslai kir. jbirőság (1889. nov. 10. 3,017. sz.): Sz. János felperesnek, A. István és A. Ferenc alperesek ellen 500 frt tőke s jár. iránti perében következőleg itélt: Alperesek egyetemlegesen kötelesek kártérítés címén 243 frt 50 kr. tőkét és annak járulékait felperesnek megfizetni, stb. Indokok: A felperes által előadott azon tényállás, hogy I. r. alperes A. István a kétyi 130. sz. tjkvben A. I. 244. hrsz. a. felvett beltelket az A. alatti szerződés szerint 260 frt vételárért felperesnek kiadta, alperesek által elismertetett. Felperes pedig viszont beismerte azt, hogy ő a II. r. alperestől egy kertaljai részt 71 frtért szintén megvásárolt. S miután felperes ezen vételárakat ki nem fizette, alperesek által 276 frt és 71 frt iránt bepereltetett és 3,898. és 3,897/1883. sz. a. levő iratok szerint jogérvényesen elitéltetett. Ezek szerint alperesek jogosultak voltak ugyan megítélt követelésük erejéig felperes ellen végrehajtást foganatosíttatni és magukat végrehajtás utján az 1881. évi LX. t.-c. 132. §-ban előirt módon kielégíttetni. De nem voltak jogosultak azon ingatlanra önkéntes árverést kérni és foganatosítani, a melyet önbeismerésük szerint felpereseknek eladtak s a melyre önmaguk beismerik, hogy az A. alatti szerződés szerint megkötött adásvevési jogügylet ez idő szerint is érvényben fennáll, alperesek teh át azon törvénytelen és önkényü tényük által, hogy az A. alatti szerződés fennállása mellett azon ingatlanra, a melynek vételáráért felperest perbe fogták, önkéntes árverést kértek, a felperesnek jogtalanul okozott károkért kártérítéssel tartoznak. Nem lévén elfogadható az ingatlan becsértékének az árverési vételár, mert a kérdéses beltelek és az azon levő beruházások sem az árverést megelőzőleg, sem pedig az árverés alkalmával felbecsülve nem lettek. Az A. alatti szerződéssel és az E. alatti bizonyitványnyal pedig igazoltatott, hogy a felperes által megvásárolt beltelek, a vétel idején puszta telek volt és azon felperes házat építtetett és gyümölcsfákat ültetett. Jóllehet a bírói szemle és szakértői becsű által megállapittatott, hogy felperes által a házépítésre fordított beruházás 473 frt 80 krnyi összeget képvisel, de miután felperes e címéni követelését 200 frtra leszállította, ez iránti követelése 200 frt tőkében, valamint a beültetett 42 drb gyümölcsfa értéke a szakértői becsű alapján 43 frt 50 kr., vagyis összesen 243 frt 50 kr. tőkében volt megállapítandó, illetve megitélendő. A kamatok pedig a háznak alperes által birtokba vétele idejétől voltak megitéiendők. Ellenben felperes keresetének többi részével elutasítandó volt, mert felperes önmaga beismerte, miszerint 30 frt foglalót, munkában 83 frtot, ismét készpénzben ll frtot, végre 50 frtot alpereseknek a ház vételtárában fizetett. S miután a 3,898. és 3,897/1883. számok alat levő periratok szerint felperes jogérvényesen 276 frt és 71 frt tőkében s járulékaiban elmarasztaltatott ; azt pedig, hogy ezen marasztalási összegeket felperes egészben kifizette volna, nem is állítja; alperesek a felperes által teljesített fizetéseket a megítélt követeleseik törlesztésére visszatartani, illetve beszámolni jogosultak, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1890. szept. 12. 8,936. sz.) : Az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja, stb. A m. kir. Curia (1891. márc. 20. 9,639. sz.): Mindkét alsóbiróság Ítélete megváltoztattatik, felperes keresetével egészben elutasittatik s a perköltség a felek között kölcsönösen megszüntettetik. Indokok: Felperes keresetét arra alapítja, hogy ő A. István alperestől egy puszta beltelket vásárolván, arra házat épített s azt gyümölcsfákkal beültette, alperesek azonban a beltelket önként és árverés utján eladatván, azt maguk megvették, magukat annak birtokába behelyeztették s őt ekként a birtoktól megfosztván, beruházásait megtéríteni tartoznak. A peres felek előadásából kitetszik, hogy a felperes által alperesektől vett ingatlannak most is alperesek vannak birtokában és tulajdonában s igy mi sem áll útjában annak, hogy felperes az alperesekkel létesített adásvételi jogügylet érvényesítését alperesektől ne követelhesse, nem áll különösen ennek útjában j az időközben foganatosított árverés, mivel ezen tényállás által egymagában az adásvételi jogügylet hatályát nem vesztette, sőt alperesek 1889. évi okt. 24-én lartott tárgyaláskor kijelentették, hogy készek a házat felperesnek átadni, ha kétrendbeli megítélt követelésük a tulajdonjoggal egyidejűleg első helyre bekebeleztetik. Ily körülmények közt, midőn az adásvételi szerződés betölthető, az annak nem teljesítésére, illetve hatályon kivül helyezett voltára alapított kártérítés iránti kereset helyt nem foghat, miért i is felperest keresetével elutasítani kellett. A perköltség azért szüntettetett meg kölcsönösen, mert felperes a per adatai szerint rosszhiszemű perlekedőnek nem tekinthető. Nyilvánkönyvi jogok kérkedésnek tárgyát nem képezik, erre vonatkozólag tehát felhívási keresetnek nincs helye. (A kassai kir. | itélő tábla 1891. jun. 22-én, 2,401 sz. a.) Azon nő, ki férje gyilkosával házasságtörő szerelmi viszonyt folytatván, a gyilkosság elkövetése után a gyilkost pártolásban részesiti, férje szerzeményi javaiban hitvestársi örökösödési joggal nem bir. (A m. kir. Curia 1891. jun. 17-én, 10,020. sz. a.) Utóajánlat he nem adása fejében igért előny bírói nton nem követelhető. (M. kir. Curia febr. 12-én. 1890. évi 8,988. sz. a.) Iparos (kereskedő) és segédszemélyzete között a szolgálati viszonyból származó peres ügyben, ha az iparhatóság határozatát kihirdette, de utóbb a feleknek kézbesítette is, akkor az azzal meg nem elégedő fél keresetét a rendes birós;íg előtt a kihirdetéstől, nem pedig a kézbesítéstől számítandó nyolc nap alatt köteles megindítani. (1884 : XVII. t.-c. 176. §.) (M. kir. Curia 1891. febr. 6-án, 943/90.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Ha valamely váltókövetelés a per megindítása időpontjában még le nem járt, de a per folyama alatt lejár, idöelöttiség indokából a kereset el nem utadtható. A Curia 32. sz. polgári döntvénye a váltó-üffyekben is alkalmazandó. A miskolci kir. törvényszék (18*9. dec. 31. 5,956 sz.): I Dr. Hollánder Gusztáv ügyvéd által képviselt M. J. cég felperesnek, dr. Soltész Henrik ügyvéd által képviselt T. György alperes elleni 2U0 frt s jár. iránti váltóperében az 1889. évi ápr. ló-én j 3,404. sz. a. hozott sommás végzés hatályon kivül helyezésével felperest keresetével elutasítja. Indokok: A beperesitett váltónak a kifogásokban emiitett váltóval azonossága kitűnik: 1. N. Sándor tanú vallomásából : 2. abból, mert alperes tagadván, mintha a kifogásolt váltón kívül felperesnek más váltót is adott volna, ennek ellenkezőjét felperes nem bizonyította, tehát alperes ide vonatkozó állítását hallgatag beismerte és 3. felperesnek 5-/. és 7'/. alatti leveleiből s jelesül abból, mert nem is állította felperes, annál kevésbé bizonyította, mintha az ezen levelekben emiitett váltó a beperesitettől különböző más váltó lenne. Felperesnek azon kijelentése, hogy alperesnek a rögtörő el nem fogadását jogosultnak el nem ismerte, megcáfoltatik az 5 /. alatti saját levelével, a melyben tudomásul veszi azt, miszerint alperesnek a gépre többé szüksége nincs s a mely levelében a rögtörő készítésének beszüntetését is emliti: továbbá azon cselekménye által, mely szerint a rögtörőt a f.-abonyi vasúti állomásról maga felperes hozatta vissza s illetve visszavette. Felperesnek azon állítása, mintha alperes a C. szerint szállított gép el nem fogadása miatt szerződésszegővé vált volna s hogy már ezen okból sem élhetne az át nem vételből eredő váltókifogással; szintén megcáfoltatik felperesnek 6y. alatti levelével, mert ezen levél szerint épen maga felperesnek a szerződésszegése válik nyilvánvalóvá, a mennyiben beismeri, hogy a rögtörőt a kellő időre nem képes szállítani s ezért alperestől elnézést is kér s a mennyiben felperes a gépet ezen levélből is kitetszőleg a taskonyi állomásra tartozván szállítani, azt a C. alatti szerint mégis a f.-abonyi állomásra küldte. Minthogy pedig P. Mihály és N. Sándor érdektelen tanuk hit alatti vallomása szerint alperes csak az esetre tartozott fizetni telpen snek, ha a kialkudott értékekkel együtt a rögtörőt is megkapja s minthogy alperes a rögtörőt felperestől a szerződés alapján részint felperesnek a szállításból elállása, részint pedig ugyanannak a szerződés teljesítése körül tanúsított pontatlansága miatt tényleg meg nem kapta, alperesnek pedig azon tényét, hogy a C alattival a kikötött időn túl nem is a szerződésileg kikötött helyre, tehát a szerződés keretén kivül szállított gépet elfogadni vonakodott, szerződésszegésnek minősíteni nem lehet és pedig annál kevésbé, mivel a C. szerinti szállítmány el nem fogadásának jogosultságát maga felperes is saját tényével elismerte; ennélfogva a kereseti 200 frt váltóösszeg megfizetésének sem lévén váltójogi alapja, a fenti sommás végzést hatályon kivül helyezni s felperest keresetével elutasítani kellett, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1890. szept. 30. 968/890. v. sz.): Az elsőbiróság Ítéletét oly értelemben, hogy felperes keresetével, mint időelőttivel utasittatik el, helybenhagyja. Mert alperesnek az a kifogása, hogy ő a kereseti váltót felperesnek a köztük létrejött csereügylet értelmében felperes által szállítandó gépek értéktöbblete fejében, felperesnek tőle járó és 1889. oct. 1-én esedékes 200 frt fedezéséül adta át és hogy ennélfogva felperes a váltó lejáratát 1888. dec. 1-ére megálla-